Wikipédia

Magyar Földgáztároló Zrt.

Az Magyar Földgáztároló Zrt. (korábban E.ON Földgáz Storage Zrt. Magyarország egyetlen földgáztároló vállalataként négy földalatti földgáztároló létesítményt üzemeltet, melyek összesen 3740 millió m3 mobilgáz-kapacitással és 51,2 millió m3 napi kitárolási kapacitással rendelkeznek. 2013-ban a vállalat a Magyar Villamos Művek tulajdonába kerül.

Magyar Földgáztároló Zrt.
TípusZártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva2004. január 1.
SzékhelyBudapest, Magyarország
VezetőkIgazgatóság:
  • Kriston Ákos (az igazgatóság elnöke)


Felügyelőbizottság:

  • Gombkötő Zsuzsanna(a felügyelőbizottság elnöke)
Iparágenergetika
Szolgáltatásokföldgáztárolás
Árbevétel38,9 milliárd Ft (2010),[1] 43,33 milliárd Ft (2011)[2]
Alkalmazottak száma169 (2009. december 31.)[3]
AnyavállalataMVM-csoport
Magyar cégjegyzékszám01-10-045043
A Magyar Földgáztároló Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Földgáztároló Zrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cégtörténet szerkesztés

Az E.ON Földgáz Storage Zrt. a korábbi MOL Földgáztároló Zrt-ből jött létre 2006-ban, miután 16 hónapos engedélyezési eljárás után az E.ON Ruhrgas International AG (ERI), a páneurópai földgáz-nagykereskedelemmel, földgáztárolással, magas nyomású csővezetéki szállítással, valamint földgázkitermeléssel és földgázforrások kutatásával foglalkozó E.ON Ruhrgas leányvállalata átvehette a MOL Földgázellátó Zrt. és a MOL Földgáztároló Zrt. 100%-os részvénycsomagját. Ezzel a magyar gázkereskedelmi üzletág az E.ON páneurópai gázpiaci üzletága teljesen integrált részévé vált. A magyar állam 2013-ban visszavásárolja az E.ON-tól a földgázüzletágban tevékenykedő két magyarországi leányvállalatát, így az E.ON Földgáz Storage-t is. A 2013. március 28-án aláírt szerződés értelmében a cég 2013 második felében a Magyar Villamos Művek (MVM) tulajdonába került.[4] A tulajdonosváltás után a vállalatot átkeresztelték, új neve Magyar Földgáztároló Zrt. lett.

A vállalat földgáztárolói szerkesztés

Zsana szerkesztés

Magyarország legnagyobb földgáztárolójának kiépítése 1992-ben kezdődött meg Zsanán. Az első kitárolására 1996 novemberében került sor, ekkor a tároló kapacitása 600 millió m3 volt. 1999-re a bővítési munkálatoknak köszönhetően 700 millió m3-rel 1,3 milliárd m3-re növelték a tároló kapacitását. A tároló geológiai adottságainak köszönhetően további bővítések során 1,54 milliárd m3-re növelték a kapacitást az ezredforduló után.

2008-ban az E.ON Földgáz Storage újabb nagyarányú fejlesztésbe kezdett. A 32 milliárd forint értékű beruházás során 600 millió m3-rel növelték meg a tároló kapacitását, mellyel a zsanai tároló a közép-kelet-európai térség egyik legnagyobb földgáztárolója lett. A bővítés 2009 őszére készült el. Ezzel Magyarország teljes földgáztároló kapacitása 3,8 milliárd m3-ről 4,4 milliárd m3-re nőtt.

Jellemzői:

  • Kitárolási kapacitás: 28 millió m3/nap
  • Névleges mobilgáz kapacitás: 1540 millió m3
  • Párnagáz: 2170 millió m3
  • Betárolási kapacitás: 17,2 millió m3/nap
  • Tároló típusa: mészkő, porózus

Pusztaederics szerkesztés

 
A pusztaedericsi földalatti gáztározó felszíni építményei és berendezései

Pusztaederics környékén már az 1920–1930-as években is folytak kőolaj- és-földgáz kutatási munkálatok. A pusztaedericsi tározó az egykori Hahót–Edericsi letermelt földgázmezőn jött létre. Bár 1972–1979 között is tároltak földgázt a mezőben, a létesítmény csak 1979-ben készült el. A nyolcvanas évek végen 200 millió, 1991-től 300 millió m3 volt a pusztaedericsi tároló kapacitása. Maguk a tárolók Puszatederics és Tófej községek területe alatt fekszenek, átlagosan 1500 méter mélyen.[5]

Jellemzői:

  • Kitárolási kapacitás: 2,9 millió m3/nap
  • Névleges mobilgáz kapacitás: 340 millió m3
  • Párnagáz: 347 millió m3
  • Betárolási kapacitás: 2,5 millió m3/nap
  • Tároló típusa: homokkő, porózus

Hajdúszoboszló szerkesztés

A hetvenes évek közepén vetődött fel, hogy a letermelt hajdúszoboszlói földgázmezőből földgáztárolót alakítsanak ki. Azért esett Hajdúszoboszlóra a választás, mivel a helyszínen a szakembergárda adott volt, valamint közel volt az egykori Szovjetunióból érkező importcsővezeték. 1976-ban a hajdúszoboszlói mezőn leállították a kitermelést, hogy elegendő párnagáz maradjon egy földgáztároló kialakításhoz. A munkálatok 1977-ben kezdődtek meg, 1979-ben elkészült a földgáz besajtolására szolgáló kompresszor állomás. 1980-ban 240 millió m3 földgázt sajtoltak be, 1981-ben a tároló kapacitását 400 millió m3-re bővítették. A nyolcvanas évek során további bővítési munkálatok is folytak, a III. ütemű bővítés 1991-ben fejeződött be. A kilencvenes évek végétől átfogó rehabilitációs, rekonstrukciós munkálatok kezdődtek a tároló természetes elhasználódásából fakadó hibák kijavításra.

Jellemzői:

  • Kitárolási kapacitás: 20,2 millió m3/nap
  • Névleges mobilgáz kapacitás: 1440 millió m3
  • Párnagáz: 2133 millió m3
  • Betárolási kapacitás: 10,3 millió m3/nap
  • Tároló típusa: homokkő, pórusos

Kardoskút szerkesztés

A kardoskúti földgáztárolót 1978-ban helyezték üzembe, majd három ütemben került sor a tároló bővítésére. A tároló a kedvező geológiai viszonyoknak köszönhetően nagyban hozzájárult a dél-alföldi térség téli földgáz csúcsigényeinek kielégítéshez. 2000 augusztusában egy gázkitörés jelentősen megrongálta a földgáztárolót, kapacitása 40 százalékkal csökkent.

Jellemzői:

  • Kitárolási kapacitás: 2,9 millió m3/nap
  • Névleges mobilgáz kapacitás: 280 millió m3
  • Párnagáz: 310 millió m3
  • Betárolási kapacitás: 2,2 millió m3/nap
  • Tároló típusa: homokkő, pórusos

Földgáztárolók szerepe a gázválság idején szerkesztés

2009 januárjában az orosz–ukrán gázvita miatt Magyarország és a közép- és kelet-európai térség gázellátása is veszélybe került. A válság idején naponta 500 millió köbméter földgázzal kevesebb érkezett Magyarországra. Bár az ipari fogyasztók rövid ideig fogyasztási korlátozás alá estek, a lakossági ellátásban nem voltak zavarok. Napokig az E.ON Földgáz Storage öt földalatti földgáztárolója szolgáltatta Magyarország gázellátásának 90%-át.

Klaus G. Hammer akkori E.ON Földgáz igazgatósági elnök szerint azért nem került sor súlyosabb ellátási zavarokra mivel „a régióban Magyarország rendelkezik az ellátás szempontjából legjobb infrastruktúrával.”[6] Az E.ON Földgáz Storage tárolóiból ebben az időszakban 700 millió köbméter földgázt vettek ki, január 22-éig 10 napon keresztül működtek a tárolók csúcskapacitáson. A bányahatósági engedély alapján egyes tárolók túllépték a szokásos csúcskapacitást a gázválság idején. Így az 51,2 millió m3-es napi kitárolási kapacitást a válság napjaiban 53,3 millió m3-re tudták megemelni.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Legfontosabb adatok. E.ON Földgáz Storage. (Hozzáférés: 2011. október 2.)[halott link]
  2. ↑ http://www.eon-foldgaz-storage.hu/tarsasag/legfontosabb-adatok Archiválva 2013. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés 2013. január 9
  3. ↑ Az E.ON Földgáz Storage Zrt. szervezete. E.ON Földgáz Storage. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 2.)
  4. ↑ Az MVM aláírta az E.ON magyarországi gázipari érdekeltségeinek megvásárlásáról szóló szerződést, Magyar Villamos Művek, 2013. március 28.. [2015. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  5. ↑ Laklia Tibor: A harmadik. A MAORT pusztaszentlászlói üzeme, Magyar Olajipari Múzeum Közleményei 30., ISBN 978-963-86688-8-2, pp. 119–121.
  6. ↑ Ukrán-orosz gázválság? A magyarok vették észre a legkevésbé, 2009. január 22. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 2.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Földgáztároló_Zrt.&oldid=26663489”