Mainau
Mainau kis sziget a Boden-tó északi medencéjében, az Überlingeni-tóban, Németországban, Baden-Württemberg tartományban, közigazgatásilag Konstanz városhoz tartozik. Híd köti össze a szárazfölddel. A Bodeni-tó felől menetrend-szerinti hajóval is megközelíthető, ami a sziget keleti végében köt ki.
Mainau | |
Mainau télen | |
Közigazgatás | |
Ország | Németország |
Tartomány | Baden-Württemberg |
Járás | Konstanz járás |
Város | Konstanz |
Népesség | |
Teljes népesség | 185 fő (2008) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Boden-tó |
Terület | 0,44 km² |
Hosszúság | 1,1 km |
Szélesség | 0,6 km |
Tengerszint feletti magasság | 422 m |
Legmagasabb pont | 425 m |
Időzóna | CET (UTC+1) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 42′ 18″, k. h. 9° 11′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 18″, k. h. 9° 11′ 43″ | |
Mainau weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainau témájú médiaállományokat. |
Mint botanikus kert, történelmi kastélypark és kulturális központ, Németország egyik legvonzóbb turisztikai létesítménye. Magánvállalkozási minőségében „Mainau nemzeti műemlék” névvel illeszkedett be Németország turisztikai névsorába.
Az alemannok területén a sziget évente kétmillió látogatót vonz. (Az alemann ősrégi germán törzsből származó nép, melynek népviselete hasonlít a bajorokéhoz.)
Története szerkesztés
Már Kr. e. 5000-ből való település nyomait is találtak a sziget területén.
A legendák szerint a Szentföldről hazatérő skandináv kereszteslovagok hosszú útjuk után Mainau szigetén pihentek meg, s ajándékként keleti virágmagvakat hoztak, melyek az első elvetett magok voltak a szigeten. A történelem folyamán e sziget a népek közötti viszálykodásnak volt kitéve. Számtalan tulajdonos a szigetet feldúlva, rendetlen összevisszaságban hagyta.
1827-ben Esterházy Miklós vette meg a szigetet, majd tisztította ki és ritka növények sokaságát, sőt délszaki fákat is ültetett Mainau földjébe. Ez után újabb hanyatlás következett. 1856-ban I. Frigyes badeni nagyherceg tulajdonába kerül. Majd fia, II. Frigyes örökli, aki megegyezik testvérével, Viktóriával, hogy unokájáé, Lennart Bernadotte hercegé lesz. A kis herceg minden nyarát itt töltötte, és ez a család ma is a gyönyörű kastélyban lakik.
1930-ban kezdődik el az ún. Bernadotte-korszak. Ők varázsolták ismét újjá az addigra rettenetesen elhanyagolt állapotban lévő kastélyt. Fél évszázadig tartott, míg a kastély és a kert a mai állapotába került.
Mainau szigete Litzelstetten községhez tartozik, s 1971. december 1-jén kapcsolták Konstanzhoz.
1974-ben Lennart Bernadotte gróf és Sonja grófnő kezdeményezésére alapítvány létesült, amely megteremtette a „Blumeninsel Mainau” kereskedelmi társaságot.
Látványosságok szerkesztés
A 45 hektárnyi terület szinte teljes egészében több ezernyi virág özönében fürdik. A park virágjai úgy vannak összeválogatva, hogy a hervadásukat nem lehet észrevenni. A színek egyeztetése, a virágok csoportosítása kitűnő ízlésről és szaktudásról tanúskodik.
A világszerte virágzó 25 ezer fajta orchideából itt 1200-féle gyönyörködteti a szemet. A tavaszi virágszőnyeg életre keltésének előkészülete már ősszel elkezdődik, amikor 600 ezer virághagymát készítenek elő tavaszra. Tavaszi virágfakadáskor 1 millió 200 ezer virág pompázik, ezek közül 550 különböző tulipán, 200-féle nárcisz és több mint 80 színkombinációban tündöklik a jácint, valamint 280 fajta rododendron. A csodakert növény- és fagazdagsága egészen más világot varázsol elénk. Az óriási méretű fák mellett találhatók tulipánfák, ezek között található az Eszterházy herceg által 1830-ban ültetett fa, amely eléri a 43 méteres magasságot.
Mainau másik csodavilága a lepkeház. Az üvegház ezer négyzetméteres, levegője igen páradús. A lepkék eme gyönyörű otthonát Michael Boppre freiburgi egyetemi tanár útmutatásai alapján rendezték be. Rengeteg színpompás pillangó repdes a levegőben. Érdekessége, hogy a lepkék rendkívül szelídek és barátságosak. Könnyedén előfordulhat, hogy valamelyikünk vállán pihennek meg.
Képek szerkesztés
További információk szerkesztés
- Hivatalos honlap (németül)
- Képgaléria Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben