Majorka (Szlovákia)
Majorka (szlovákul Ihľany, korábban Majerka, németül Maierhofen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Majorka és Száztelek egyesítésével jött létre.
| Majorka (Ihľany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1307 |
| Polgármester | Ján Turek |
| Irányítószám | 059 94 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1564 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 149 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 648 m |
| Terület | 9,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 20° 32′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 20° 32′ 15″ | |
| Majorka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majorka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Késmárktól 10 km-re északkeletre, a Hollólomnici-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Neve arra utal, hogy eredetileg Leibic város egyik majorsága volt. Szlovák neve a közeli Tű-hegy szlovák „Ihla” nevéből ered.
Története szerkesztés
Száztelek szerkesztés
Száztelek nevű részét 1307-ben említik, „Szazteleke” néven. 1312-ben „Hundurmark”, 1322-ben „Hundertmark” alakban szerepel. Később „Hundermark”, „Szászvásár”, „Hundermarkt”, „Hundertmorgen” alakban fordul elő az írott forrásokban. A 16. században vlach pásztorok telepedtek le itt. Lakói híres zsindelykészítők voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÁSZVÁSÁR. Hundertmarkt, Hundertmorgen. Elegyes falu Szepes Várm., lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Kézsmárkhoz 1/2 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]
1828-ban 133 házában 958 lakosa élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hodermark, Szász-Vásár, orosz falu, Szepes vmegyében, Bélához keletre 1/2 órányira: 37 római, 893 görög kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Sok erdő és zsindelykészités. F. u. többen. Ut. p. Késmárk.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
1960-ban csatolták Majorkához.
Majorka szerkesztés
Majorka Leibic város egyik majorságából fejlődött ki, lakói nagyrészt zsindelykészítéssel foglalkoztak. 1307-ben még „Borkut” néven említik először. 1412-től szerepel „Majerhof”, „Majerka” formában. 1412 és 1772 között Lengyelországhoz tartozott zálogbirtokként.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAJORKA. Majerki. Szepes Várm. földes Ura Igló Városa, határja soványas.”[2]
1828-ban 69 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Majerka, német falu, Szepes vmegyében, Leibicz szepesi város határán, 201 kath., 398 evang. lak., kik polgári jogokkal élnek, gyolcsot csinálnak, zsindely-készitésben igen ügyesek. Kath. és evang. szentegyház. Vizimalmok. Savanyuviz. Rengeteg, szép erdő.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
A mai falu Majorka és Száztelek 1960-as egyesítésével keletkezett.
Népessége szerkesztés
1910-ben Majorkának 386, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2011-ben 1432 lakosából 1149 szlovák és 205 cigány.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Márton római katolikus plébániatemploma a középkori, gótikus templom 19. századi átépítésével keletkezett.
- Evangélikus temploma 1787-ben épült.
Híres szülöttei szerkesztés
- Elenyák György (1784-1853)
- Nikelszky Jenő (1887–1948), Makó város polgármestere
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 11.)
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
