Majosháza

magyarországi község Pest vármegyében

Majosháza község Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Majosháza
Református templom
Református templom
Majosháza címere
Majosháza címere
Majosháza zászlaja
Majosháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzigetszentmiklósi
Jogállásközség
PolgármesterZsiros Viktor (független)[1]
Irányítószám2339
Körzethívószám24
Népesség
Teljes népesség1715 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség136,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 45″, k. h. 19° 00′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 45″, k. h. 19° 00′ 06″
Majosháza (Pest vármegye)
Majosháza
Majosháza
Pozíció Pest vármegye térképén
Majosháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Majosháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Pest vármegye déli részén, a Csepel-szigettől keletre, Szigetcséppel szemben lévő település. Budapest 30 km, Délegyháza 7 km, Áporka 5,5 km, Kiskunlacháza 8 km, Taksony 10 km, Dunaharaszti 13 km távolságra található.

Története szerkesztés

Majosháza vagy eredeti nevén Daj és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a területén talált bronzkori leletek is bizonyítanak.

Daj nevét az oklevelek 1278-ban említik először Day alakban.

1278-ban IV. László király Daji Bochou-nak és Bilak-i (Bülk-i) rokonainak adta Juda földet; a beiktatásról Daji Salamon tett jelentést.

1281-ben Daj föld birtokjoga tárgyában Varnel fia Pállal szemben Chepan fiai, Lőrinc és Moyus, valamint Povcha fia János tizedmagával esküt tett.

1299-ben Bán Marcell és öccse, Pansa [Pausa] azt állította, hogy IV. László király, mint királyi mézadók földjét adta azt nekik, Péter fia András viszont öröklött földnek állította, de a perdöntő párbaj előtt Marcellék visszaléptek.

1300 -ban III. Endre király Péter fiait, Andrást, IWan-t és Benedeket beiktatta Daj birtokába, és határait leiratta.

1377-től a körülírt föld , a csepeli Duna-ág és Csóka között Majosháza néven szerepel, új nevét bizonyára Csépán fia Majos-ról (1281) vette.

1291-ben a határ Csóka felé tovább terjedt mint ma, mert az országút is Daj területén vezetett.

A török időkben elnéptelenedett, a települést a 18. században kisnemesi családok népesítették be.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kucsera Benő (független)[3]
  • 1994–1998: László József (független)[4]
  • 1998–2002: László József (független)[5]
  • 2002–2003: Kucsera Benő (MSZP)[6]
  • 2003–2006: Kis Gábor Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Kis Gábor Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Kis Gábor Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Kis Gábor Ferenc (független)[10]
  • 2019-től: Zsiros Viktor (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6] A helyi közéleti paletta ilyen erős széttagoltsága miatt az eredmény vélhetően nem hozott nyugalmat a falunak: az újonnan megválasztott településvezető rövid időn belül lemondott,[11] így a községben már 2003. május 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani (egyetlen polgármesterjelölt részvételével).[7]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1519
1524
1594
1677
1713
1715
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,9%, református 29,7%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 17,4% (29,6% nem nyilatkozott).[12]

Források szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

  • Református temploma 1891-ben épült a homlokzatból kiugró toronnyal.

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. a b Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. a b Majosháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. május 11. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  10. Majosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. Majosháza Helységnévtár

További információk szerkesztés