Makronyelv
A makronyelv (az angol macrolanguage nyomán) a nyelvészetben az ISO-639 nemzetközi szabvány által bevezetett besorolási kategória. Általában olyan, több elkülönült változatban élő nyelv megnevezése, amelynek dialektusai, bár egymás között kölcsönösen nem feltétlenül érthetőek, bizonyos megfontolásokból mégis egyetlen nyelvnek tekintendők.
Ily módon a makronyelv jelenthet nyelvészetileg – szigorú értelemben véve – több, egymással nagyon közeli rokonságban álló nyelvet is, amelyekre nincsenek külön megnevezések. A meghatározást gyakran diglosszia esetére alkalmazzák, vagyis olyan beszélt nyelvváltozatoknál, amelyek már eltávolodtak egy régebbi, klasszikus nyelvváltozattól, viszont ez utóbbit mint az érintkezés és a tömegkommunikáció nyelvét használják a különböző változatok beszélői között. Makronyelv például az arab nyelv, az azték nyelv, a szárd nyelv, és számos indián nyelv. A makronyelvek nyilvántartását a SIL International szervezet vezeti.
A makronyelvek listája szerkesztés
A lista az ISO 639-3 hivatalos makronyelv-kódlistájának adatait tartalmazza, összesen 61 makronyelvet és az azok alá tartozó önálló nyelveket.[1] [2]
Index : | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
---|
(Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek a számokra kattintva tekinthetőek meg.)
ISO kódok | A makronyelv | ||||
---|---|---|---|---|---|
639-1 | 639-2 (T/B) |
639-3 | neve | önálló nyelveinek száma |
Megjegyzések |
ak | aka | aka | akan | 2 | |
ar | ara | ara | arab | 30 | |
ay | aym | aym | ajmara | 2 | |
az | aze | aze | azeri | 2 | |
– | bal | bal | beludzs | 3 | (baluchi) |
– | bik | bik | bikol | 8 | |
– | –* | bnc | bontok | 5 | |
– | bua | bua | burját | 3 | |
– | chm | chm | mari | 2 | |
cr | cre | cre | krí | 6 | |
– | del | del | delavár | 2 | |
– | den | den | dene | 2 | (slave(y)) |
– | din | din | dinka | 5 | |
– | doi | doi | dogri | 2 | |
et | est | est | észt | 2 | |
fa | fas/per | fas | perzsa | 2 | |
ff | ful | ful | ful | 9 | |
– | gba | gba | gbaja | 6 | |
– | gon | gon | gondi | 2 | |
– | grb | grb | grebo | 5 | |
gn | grn | grn | guarani | 5 | |
– | hai | hai | haida | 2 | |
– | – | hbs | szerbhorvát | 3 | |
– | hmn | hmn | hmong | 25 | |
iu | iku | iku | inuktitut | 2 | |
ik | ipk | ipk | inupiak | 2 | |
– | jrb | jrb | judeo-arab nyelvek | 5 | (zsidó-arab) |
kr | kau | kau | kanuri | 3 | |
– | – | kln | kalendzsin | 9 | |
– | kok | kok | konkani | 2 | |
kv | kom | kom | komi | 2 | |
kg | kon | kon | kikongo | 3 | |
– | kpe | kpe | kpelle | 2 | |
ku | kur | kur | kurd | 3 | |
– | lah | lah | lahnda | 8 | |
– | – | luy | lujia (oluLuyia, Luhya) | 14 | |
– | man | man | manding | 7 | (mandingo, mandinka) |
mg | mlg | mlg | malgas | 10 | |
mn | mon | mon | mongol | 2 | |
ms | msa/may | msa | maláj | 36 | |
– | mwr | mwr | márvári | 6 | |
ne | nep | nep | nepáli makronyelv* | 2 | (2012. 02. 03.) |
no | nor | nor | norvég | 2 | |
oj | oji | oji | odzsibva | 7 | |
om | orm | orm | oromó | 4 | |
or | ori | ori | orija makronyelv* | 2 | (2012. 02. 03.) |
ps | pus | pus | pastu | 3 | |
qu | que | que | kecsua | 44 | |
– | raj | raj | rádzsasztháni | 6 | |
– | rom | rom | cigány | 7 | (romani) |
sq | sqi/alb | sqi | albán | 4 | |
sc | srd | srd | szárd | 4 | (szardíniai) |
sw | swa | swa | szuahéli | 2 | |
– | syr | syr | szír | 2 | |
– | tmh | tmh | tamasek | 4 | |
uz | uzb | uzb | üzbég | 2 | |
yi | yid | yid | jiddis | 2 | |
– | zap | zap | zapoték | 58 | |
za | zha | zha | csuang | 16 | (zhuang, chuang) |
zh | zho/chi | zho | kínai | 14 | |
– | zza | zza | zaza | 2 | (2008. 08. 28) |
Index : | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
---|
Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek listája szerkesztés
a – b szerkesztés
aka szerkesztés
Az aka az akan makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ak). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ara szerkesztés
Az ara az arab makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ar). 30 önálló nyelvet tartalmaz:
- aao – algériai szaharai arab (Algerian Saharan)
- abh – tádzsik arab (Tajiki)
- abv – baharna arab
- acm – mezopotámiai arab (Mesopotamian)
- acq – ádeni arab (Ta'izzi-Adeni)
- acw – hidzsázi arab (Hijazi)
- acx – ománi arab
- acy – ciprusi arab (Cypriot Arabic)
- adf – dofári arab (Dhofari)
- aeb – tunéziai arab
- aec – szaidi arab (Saidi)
- afb – öböl-arab (Gulf)
- ajp – dél-levantei arab (South Levantine)
- apc – észak-levantei arab (North Levantine)
- apd – szudáni arab
- arb – standard arab (modern?)
- arq – algériai arab
- ars – nadzsdi arab (Najdi)
- ary – marokkói arab
- arz – egyiptomi arab
- auz – üzbég arab (Uzbeki)
- avl – kelet-egyiptomi bedávi arab (Eastern Egyptian Bedawi; bedawiye?)
- ayh – hadrámi arab
- ayl – líbiai arab
- ayn – szanaáni arab (Sanaani; jemeni?)
- ayp – észak-mezopotámiai arab
- bbz – babalia kreol arab
- pga – szudáni kreol arab
- shu – csádi arab
- ssh – sihhi arab (Shihhi)
aym szerkesztés
Az aym az ajmara makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ay). Két önálló nyelvet tartalmaz:
aze szerkesztés
Az aze az azeri makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: az). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- azb – dél-azeri
- azj – észak-azeri
bal szerkesztés
A bal a beludzs makronyelv ISO 639-3 kódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
bik szerkesztés
A bik a bikol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
- bcl – központi bikolánó (Bicolano)
- bln – dél-catanduanesi bikolánó
- bto – iriga bikolánó
- cts – észak-catanduanesi bikolánó
- fbl - nyugat-albayi bikol
- lbl - libon bikol
- rbl - miraja bikol (Miraya)
- ubl - buhinon bikol (Buhi'non)
bnc szerkesztés
A bnc a bontok makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
- ebk - keleti bontok
- lbk - központi bontok
- obk - déli bontok
- rbk - északi bontok
- vbk - délnyugati bontok
bua szerkesztés
A bua a burját makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
c – e szerkesztés
chm szerkesztés
A chm az oroszországi mari makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
cre szerkesztés
A cre a krí makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: cr). 6 önálló nyelvet tartalmaz:
- crj – délkeleti krí
- crk – plains krí*
- crl – északkeleti krí
- crm – moose krí*
- csw – swampy krí*
- cwd – woods krí*
A fentiekhez szorosan kapcsolódó, de a makronyelvben nem szereplő nyelvek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
- a krí nyelcsoport tagjai:
- atj – atikamekw*
- moe – montagnais*
- nsk – naszkapi
- az odzsibva nyelvcsoport tagjai, erős krí hatásokkal:
- ojs – északi odzsibva (Oji-Cree; Ojibwa, Severn)
- ojw – nyugati odzsibva
- crg – michif*
- Önálló kód nélküli:
- bungi – (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin-skót gael keveréknyelv, a cpe: "angol alapú kreol és pidzsin nyelveken" belül)
del szerkesztés
A del a delavár makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
den szerkesztés
A den a dene makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
- scs – északi dene (Slavey)
- xsl – déli dene
din szerkesztés
A din a dinka makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
- dib - déli központi dinka
- dik - délnyugati dinka
- dip - északkeleti dinka
- diw - északnyugati dinka
- dks - délkeleti dinka
doi szerkesztés
A doi a dogri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
est szerkesztés
Az est az észt makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: et). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- ekk – standard észt ? ( Estonian (Standard Estonian) )
- vro – võro
f – j szerkesztés
fas szerkesztés
A fas a perzsa makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: fa). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- pes – iráni perzsa (Western Persian)
- prs – dári
ful szerkesztés
A ful a ful makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ff). 9 önálló nyelvet tartalmaz:
- ffm – maaszina fulfulde
- fub – adamava fulfulde
- fuc – pulaar
- fue – borgu fulfulde
- fuf – pular
- fuh – nyugat nigeri fulfulde
- fui – bagirmi fulfulde
- fuq – közép-kelet nigeri fulfulde (Central-Eastern)
- fuv – nigériai fulfulde
gba szerkesztés
A gba a Közép-afrikai Köztársaságban található gbaja makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
- bdt – bokoto
- gbp – gbaja-bossangoa
- gbq – gbaja-bozoum
- gmm – gbaja-mbodomo
- gso – délnyugati gbaja (a korábbi mdo kód visszavonva: 2008-01-14)
- gya – északnyugati gbaja
gon szerkesztés
A gon a gondi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
- ggo – déli gondi
- gno – északi gondi
grb szerkesztés
A grb a grebo makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
- gbo – északi grebo
- gec – gboloo grebo
- grj – déli grebo
- grv – központi grebo
- gry – Barclayville-i grebo
grn szerkesztés
A grn a guarani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: gn). 5 önálló nyelvet tartalmaz:
- gnw – nyugat-bolíviai guarani
- gug – paraguayi guarani
- gui – kelet-bolíviai guarani
- gun – mbyá guarani*
- nhd – chiripá*
hai szerkesztés
A hai a haida makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
- hax – déli haida
- hdn – északi haida
hbs szerkesztés
A hbs a szerbhorvát makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: !!!). Három önálló nyelvet tartalmaz:
hmn szerkesztés
A hmn a hmong makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 25 önálló nyelvet tartalmaz:
- cqd – Chuanqiandian cluster miao
- hea – északi Qiandong miao
- hma – déli Mashan hmong
- hmc – központi Huishui hmong
- hmd – large flowery miao
- hme – keleti Huishui hmong
- hmg – délnyugat Guiyang hmong
- hmh – délnyugat Huishui hmong
- hmi – észak Huishui hmong
- hmj – gejia
- hml – luopohe hmong
- hmm – központi Mashan hmong
- hmp – északi Mashan hmong
- hmq – kelet Qiandong hmong
- hms – dél Qiandong miao
- hmw – nyugati Mashan hmong
- hmy – dél Guiyang hmong
- hmz – hmong shua
- hnj – hmong njua (a korábbi blu kód visszavonva: 2008.01.14.)
- hrm – horned miao
- huj – észak Guiyang hmong
- mmr – nyugat Xiangxi miao
- muq – kelet Xiangxi hmong
- mww – hmong daw
- sfm – small flowery miao
iku szerkesztés
Az iku az inuktitut makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: iu). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- ike – inuit (kelet-kanadai inuktitut)
- ikt – inuinnaktun (Inuinnaqtun; korábban: nyugat-kanadai inuktitut)
ipk szerkesztés
Az ipk az inupiak makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ik). Két önálló nyelvet tartalmaz:
jrb szerkesztés
A jrb a zsidó-arab makronyelv (judeo-arab) ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
- ajt – tunéziai zsidó-arab (Judeo-Tunisian Arabic; tuniszi?)
- aju – marokkói zsidó-arab (Judeo-Moroccan Arabic)
- jye – jemeni zsidó-arab (Judeo-Yemeni Arabic)
- yhd – iraki zsidó-arab (Judeo-Iraqi Arabic)
- yud – tripoliszi zsidó-arab (Judeo-Tripolitanian Arabic)
k – l szerkesztés
kau szerkesztés
A kau a kanuri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kr). Három önálló nyelvváltozatot tartalmaz:
Két további nyelv, melyek az ISO 639-ben nem részei a kanuri makronyelvnek, az Ethnologueban viszont igen:[3]
kln szerkesztés
A kln a kalendzsin makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 9 önálló nyelvet tartalmaz:
- enb – markweeta
- eyo – keijo
- niq – nandi
- oki – okiek
- pko – pökoot
- sgc – kipszigisz
- spy – szabaot
- tec – terik
- tuy – tugen
kok szerkesztés
A kok a konkani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
- gom – goai konkani (has official recognition as an independent language)
- knn – konkani (önálló nyelvként; mahárástrai konkani) (no official recognition, treated by some linguists as a dialect of Marathi)
(Beszélői mindkét nyelvet konkaninak nevezik.)
kom szerkesztés
A kom a komi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kv). Két önálló nyelvet tartalmaz:
kon szerkesztés
A kon a kongo makronyelv (kikongo) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kg). Három önálló nyelvet tartalmaz:
kpe szerkesztés
A kpe a kpelle makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
kur szerkesztés
A kur a kurd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ku). Három önálló nyelvet tartalmaz:
- ckb – központi kurd
- kmr – északi kurd
- sdh – déli kurd
lah szerkesztés
A lah a lahnda makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
- hnd – déli hindko
- hno – északi hindko
- jat – dzsakati (Jakati)
- phr – pahari-potwari
- pmu – mirpur pandzsábi
- pnb – nyugati pandzsábi
- skr – szaraiki (Saraiki)
- xhe – khetrani
(A lah nem tartalmazza a pandzsábit: pan.)
lav szerkesztés
A lav a lett makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: lv). önálló nyelvet tartalmaz:
luy szerkesztés
A luy a lujia makronyelv (Luyia, oluLuyia; Luhya) ISO 639-3 nyelvkódja (208. 01. 14-től). 14 önálló nyelvet tartalmaz:
- bxk – bukuszu
- ida – idakho (Idakho-Isukha-Tiriki)
- lkb – kabrasz
- lko – khajo
- lks – kisza
- lri – maracsi (Marachi)
- lrm – marama
- lsm – szaamia
- lto – tsotso
- lts – tachoni
- lwg – wanga
- nle – keleti nyala
- nyd – nyore
- rag – logooli
m – o szerkesztés
man szerkesztés
A man az manding makronyelv (mandingo) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
- emk – keleti maninkanan
- mku – konyanka maninka
- mlq – nyugati maninkanan
- mnk – mandinka
- msc – szankaran maninka
- mwk – kita maninkanan
- myq – forest maninka
mlg szerkesztés
Az mlg a malgas makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mg). 11 önálló nyelvet tartalmaz:
- bhr – bara malgas
- bmn – északi betsimisaraka malgas
- bzc – déli betsimisaraka malgas (a korábbi bjq kód visszavonva: 2011. 05. 18.)
- msh – maszikoro malgas
- plt – plateau malgas
- skg – sakalava malgas
- tdx – tandroy-mahafaly malgas
- tkg – tesaka malgas
- txy – tanosy malgas
- xmv – antankarana malgas
- xmw – tsimihety malgas
mon szerkesztés
A mon a mongol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mn). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- khk – halh mongol
- mvf – periférikus mongol (Peripheral)
msa szerkesztés
Az msa a maláj makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ms). 36 önálló nyelvet tartalmaz:
- bjn – bandzsar
- btj – Bacanese maláj
- bve – berau maláj
- bvu – bukit maláj
- coa – Cocos Islands maláj
- dup – duano
- hji – hadzsi
- ind – indonéz
- jak – jakun
- jax – Dzsambi maláj
- kvb – kubu
- kvr – kerinci
- kxd – brunei
- lce – loncong
- lcf – lubu
- liw – col
- max – Észak-Moluccan maláj
- meo – kedah maláj
- mfa – pattani maláj
- mfb – bangka
- min – minangkabau
- mqg – kota bangun kutai maláj
- msi – szabah maláj
- mui – muszi
- orn – orang kanak
- ors – orang szeletar
- pel – pekal
- pse – központi maláj
- tmw – temuan
- urk – urak lavoi
- vkk – kaur
- vkt – tenggarong kutai maláj
- xmm – manado maláj
- zlm – maláj (önálló nyelvként) (a korábbi mly kód visszavonva: 2008. 02. 18.)
- zmi – negeri szembilan maláj
- zsm – standard maláj
mwr szerkesztés
Az mwr a márvári makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
- dhd – dhundári
- mtr – mevári
- mve – pakisztáni márvári
- rwr – indiai márvári
- swv – sekhaváti
- wry – mervári
nep szerkesztés
A nep a nepáli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ne). Két önálló nyelvet tartalmaz:
nor szerkesztés
A nor a norvég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: no). Két önálló nyelvet tartalmaz:
oji szerkesztés
Az oji az odzsibva makronyelv (vagy anisinaabe) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: oj). 7 önálló nyelvet tartalmaz:
- ciw – délnyugati odzsibva (=csipeva, csipevéj; Chippewa)
- ojb – északnyugati odzsibva
- ojc – központi odzsibva
- ojg – keleti odzsibva (=misszisszaga odzsibva; Mississaga Ojibwa)
- ojs – északi odzsibva (=odzsi-krí; Oji-Cree / Severn Ojibwa)
- ojw – nyugati odzsibva
- otw – ottava
Fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek azonban az oji makronyelvben nem szerepelnek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
- alq – algonkin (az odzsibva nyelvcsoport tagja)
- pot – potavatomi (korábban az odzsibva nyelvcsoport tagja)
- crg – michif (krí-francia keveréknyelv, erős odzsibva hatással)
- Önálló kód nélküliek:
- Broken Ojibwa (a 19. század végéig használt pidzsin nyelv)
- Bungee nyelv (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin (Assiniboine)-skót gael keveréknyelv)
(→en:Anishinaabe language dialects)
ori szerkesztés
Az ori az orija makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: or) (2012. 02. 03.). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- ory – orija (önálló nyelvként)
- spv – szambalpuri
orm szerkesztés
Az orm az oromó makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: om). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
- gax – Borana-Arsi-Guji oromó
- gaz – nyugati központi oromó (West Central)
- hae – keleti oromó
- orc – orma
p – r szerkesztés
pus szerkesztés
A pus a pastu makronyelv (pusto) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ps). Három önálló nyelvet tartalmaz:
que szerkesztés
A que a kecsua makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: qu). 44 önálló nyelvet tartalmaz (2007. áprilisától):
- cqu – chilei kecsua
- qub – Huallaga Huánuco kecsua
- qud – Calderón Highland kicsua (Quichua)
- quf – Lambayeque kecsua
- qug – Chimborazo Highland kicsua (Quichua)
- quh – dél-bolíviai kecsua
- quk – Chachapoyas kecsua
- qul – észak-bolíviai kecsua
- qup – déli Pastaza kecsua
- qur – Yanahuanca Pasco kecsua
- qus – Santiago del Estero kicsua (Quichua)
- quw – Tena Lowland kicsua (Quichua)
- qux – Yauyos kecsua
- quy – Ayacucho kecsua
- quz – Cusco kecsua
- qva – Ambo-Pasco kecsua
- qvc – Cajamarca kecsua
- qve – keleti Apurímac kecsua
- qvh – Huamalíes-Dos de Mayo Huánuco kecsua
- qvi – Imbabura Highland kicsua (Quichua)
- qvj – Loja Highland kicsua (Quichua)
- qvl – Cajatambo North Lima kecsua
- qvm – Margos-Yarowilca-Lauricocha kecsua
- qvn – észak-Junín kecsua
- qvo – Napo Lowland kecsua
- qvp – Pacaraos kecsua
- qvs – San Martín kecsua
- qvw – Huaylla Wanca kecsua
- qvz – Északi Pastaza kicsua (Quichua)
- qwa – Corongo Ancash kecsua
- qwc – klasszikus kecsua
- qwh – Huaylas Ancash kecsua
- qws – Sihuas Ancash kecsua
- qxa – Chiquián Ancash kecsua
- qxc – Chincha kecsua
- qxh – Panao Huánuco kecsua
- qxl – Salasaca Highland kicsua (Quichua)
- qxn – északi Conchucos Ancash kecsua
- qxo – déli Conchucos Ancash kecsua
- qxp – puno kecsua
- qxr – Cañar Highland kicsua (Quichua)
- qxt – Santa Ana de Tusi Pasco kecsua
- qxu – Arequipa-La Unión kecsua
- qxw – Jauja Wanca kecsua
raj szerkesztés
A raj a rádzsasztáni makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
rom szerkesztés
A rom a cigány makronyelv (romani) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
- rmc – kárpáti cigány
- rmf – kalo
- rml – balti cigány
- rmn – balkáni cigány
- rmo – szinte
- rmy – vlah (Vlax)
- rmw – walesi cigány
A fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek a makronyelvben nem szerepelnek.
- Önálló kóddal rendelkező és keveréknyelvként besoroltak:
- rge – cigány-görög
- rmd – cigány
- rme – angloromani
- rmg – Traveller norvég cigány
- rmi – lomavren
- rmr – caló
- rmu – tavringer
- rsb – cigány-szerb
- Önálló kód nélküli:
- erromintxela (baszk-cigány keveréknyelv)
s – z szerkesztés
sqi szerkesztés
Az sqi az albán makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sq). 4 önálló nyelvet tartalmaz (2006. júniusától):
srd szerkesztés
Az srd a szárd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sc). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
- sdn – gallurai szárd (Gallurese)
- sdc – sassari szárd (Sassarese)
- src – lugodorói szárd (Logudorese)
- sro – campidanói szárd (Campidanese)
swa szerkesztés
A swa a Szuahéli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sw). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- swc – kongói szuahéli (Congo)
- swh – szuahéli (önálló nyelvként)
syr szerkesztés
A syr a szír makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
- aii – asszír újarám (Assyrian Neo-Aramaic)
- cld – káld újarám (Chaldean Neo-Aramaic)
tmh szerkesztés
A tmh a Tamasek makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 4 önálló nyelvet tartalmaz:
- taq – tamasek (önálló nyelvként)
- thv – tahaggart tamahak
- thz – tajart tamadzsek
- ttq – tavallammat tamadzsak
uzb szerkesztés
Az uzb az üzbég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: uz). Két önálló nyelvet tartalmaz:
- uzn – északi üzbég
- uzs – déli üzbég
yid szerkesztés
A yid a jiddis makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: yi). Két önálló nyelvet tartalmaz:
zap szerkesztés
A zap a zapoték makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 57 önálló nyelvet tartalmaz:
- zaa – Sierra de Juárez zapoték
- zab – San Juan Guelavía zapoték
- zac – Ocotlán zapoték
- zad – Cajonos zapoték
- zae – Yareni zapoték
- zaf – Ayoquesco zapoték
- zai – Isthmus zapoték
- zam – Miahuatlán zapoték
- zao – Ozolotepec zapoték
- zaq – Aloápam zapoték
- zar – Rincón zapoték
- zas – Santo Domingo Albarradas zapoték
- zat – Tabaa zapoték
- zav – Yatzachi zapoték
- zaw – Mitla zapoték
- zax – Xadani zapoték
- zca – Coatecas Altas zapoték
- zoo – Asunción Mixtepec zapoték
- zpa – Lachiguiri zapoték
- zpb – Yautepec zapoték
- zpc – Choapan zapoték
- zpd – délkeleti Ixtlán zapoték
- zpr – Petapa zapoték
- zpf – San Pedro Quiatoni zapoték
- zpg – Guevea De Humboldt zapoték
- zph – Totomachapan zapoték
- zpi – Santa María Quiegolani zapoték
- zpj – Quiavicuzas zapoték
- zpk – Tlacolulita zapoték
- zpl – Lachixío zapoték
- zpm – Mixtepec zapoték
- zpn – Santa Inés Yatzechi zapoték
- zpo – Amatlán zapoték
- zpp – El Alto zapoték
- zpq – Zoogocho zapoték
- zpr – Santiago Xanica zapoték
- zps – Coatlán zapoték
- zpt – San Vicente Coatlán zapoték
- zpu – Yalálag zapoték
- zpv – Chichicapan zapoték
- zpw – Zaniza zapoték
- zpx – San Baltazar Loxicha zapoték
- zpy – Mazaltepec zapoték
- zpz – Texmelucan zapoték
- zsr – déli Rincon zapoték
- zte – Elotepec zapoték
- ztg – Xanaguía zapoték
- ztl – Lapaguía-Guivini zapoték
- ztm – San Agustín Mixtepec zapoték
- ztn – Santa Catarina Albarradas zapoték
- ztp – Loxicha zapoték
- ztq – Quioquitani-Quierí zapoték
- zts – Tilquiapan zapoték
- ztt – Tejalapan zapoték
- ztu – Güilá zapoték
- ztx – Zaachila zapoték
- zty – Yatee zapoték
Visszavont kód:
- ztc – Lachirioag zapoték (visszavonva: 2007. 07. 18.)
A makronyelvbe be nem kategorizált, de fentiekhez tartozó történeti nyelv:
zha szerkesztés
A zha a csuang makronyelv (zhuang, chuang) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: za). 16 önálló nyelvet tartalmaz:
- zch – központi hongsuihe csuang (Central Hongshuihe Zhuang)
- zeh – keleti hongsuihe csuang (Eastern Hongshuihe Zhuang)
- zgb – kuipei csuang (Guibei Zhuang)
- zgm – minz csuang (Minz Zhuang)
- zgn – kuipian csuang (Guibian Zhuang)
- zhd – dai csuang (Dai Zhuang)
- zhn – nong csuang (Nong Zhuang)
- zlj – liujiang csuang (Liujiang Zhuang)
- zln – liansan csuang (Lianshan Zhuang)
- zlq – liuqian csuang (Liuqian Zhuang)
- zqe – quibei csuang (Qiubei Zhuang)
- zyb – jongbei csuang (Yongbei Zhuang)
- zyg – jang csuang (Yang Zhuang)
- zyj – joucsiang csuang (Youjiang Zhuang)
- zyn – jongnan csuang (Yongnan Zhuang)
- zzj – zuocsiang csuang (Zuojiang Zhuang)
Két visszavont kód :
- ccx – északi csuang (visszavonva: 2008. 01. 14.)
- ccy – déli csuang (visszavonva: 2007. 07. 18.)
zho szerkesztés
A zho a kínai makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: zh). 14 önálló nyelvet tartalmaz, some with their own dialects:
- cdo – min dong kínai
- (standardizált formája: Fuzhou dialektus)
- cjy – jinyu kínai (jin, jinyu)
- cmn – mandarin kínai
- cpx – Pu-xian min kínai
- czh – huizhou kínai
- czo – min zhong kínai
- gan – gan kínai
- hak – hakka kínai
- hsn – xiang kínai
- mnp – min bei kínai
- nan – min nan kínai
- lzh – irodalmi kínai (Literary Chinese)
- wuu – vu kínai
- yue – yue kínai (kantoni)
A makronyelvben nem listázott kínai nyelvek:
- dng – dungan (a mandarinnal közeli rokonságban; a különálló történelmi és kulturális fejlődése miatt nem szerepel[4])
- och – ókínai (Old Chinese) (ISO 639 besorolása: "önálló:ókori")
- ltc – Late Middle Chinese (ISO 639 besorolása: "önálló:történeti")
(→ en:List of Chinese dialects, → en:Varieties of Chinese)
zza szerkesztés
A zza a zaza makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
- diq – dimli
- kiu – kirmandzski
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ SIL makronyelvlista
- ↑ A makronyelvek közül 32-nek van ISO 639-1 kódja, 29-nek nincs; 58-nak van ISO 639-2 kódja (ebből 4-nek kettő (T és B): fas/per, msa/may, sqi/alb, zho/chi), 4-nek nincs: bnc, hbs, kln, luy.
- ↑ Ethnologue. Language Family Trees: Nilo-Saharan, Saharan, Western, Kanuri
- ↑ Rimsky-Korsakoff, Svetlana (1967). „Soviet Dungan: The Chinese nyelv of Central Asia. Alphabet, phonology, morphology.”. Monumenta Serica 26, 352–421. o.
Források szerkesztés
- ISO 639-3 Homepage (angol nyelven). sil.org. SIL International, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
- ↑ SIL makronyelvlista: ISO 639-3 Macrolanguage Mappings (angol nyelven). sil.org. SIL International, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
További információk szerkesztés
- ISO 639-3 Macrolanguage Mappings in MultiTree A MultiTree makronyelv-listája