Maldur
Maldur (szlovákul Podhorany, németül Maltern) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
| Maldur (Podhorany) | |
_kostol_01_01.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1297 |
| Polgármester | Jozef Oračko |
| Irányítószám | 059 93 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2705 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 212 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 596 m |
| Terület | 11,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 20° 28′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 20° 28′ 50″ | |
| Maldur weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maldur témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Késmárktól 13 km-re észak-északkeletre, az ólublói országút mellett, a Poprád bal oldalán fekszik.
Története szerkesztés
1297-ben „Meldur” néven említik először. A falut a 13. században alapították. A Görgey család birtoka volt, akik egészen a 18. századig birtokolták. 1323-ban „Mender”, 1338-ban „Medur”, 1412-ben „Melthewer”, 1480-ban „Meldorf” néven említik a korabeli források. 1787-ben 113 házában 820 lakos élt, akik főként sóval kereskedtek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALDUR. Falu Szepes Várm. földes Ura Újházy, vagy Görgei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Toporczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja soványas, de keresetre jó módgyok van.”[2]
A 19. század elején a Jekelfalussy család és más nemesek birtoka. 1828-ban 121 háza volt 878 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, lentermesztéssel és vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Maldur, régi német falu, Szepes vmegyében, Podolinhoz délre 3/4 órányira: 878 kath., szorgalmas lakasokkal, kik sok gyolcsot szőnek és fejérítnek. Savanyuviz-forrás. F. u. a Görgey nemzetség. Ut. p. Lublyó.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
1945 után német lakosságát kitelepítették, helyükre főként a Szepesség északi részéből szlovákokat költöztettek. Lakói a környék üzemeiben dolgoznak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 598, túlnyomórészt német lakosa volt.
2001-ben 674 lakosából 666 szlovák volt.[4]
2011-ben 2333 lakosából 949 cigány és 876 szlovák volt.
2021-ben 2705 lakosából 1906 cigány, 711 szlovák, 26 egyéb és 62 ismeretlen nemzetiségű.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Márton temploma a 15. század elején épült, később reneszánsz stílusú toronnyal bővítették.
- Evangélikus temploma 1806-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
