A Manowar egy amerikai heavy metal/power metal együttes Auburnből, New York Államból. Az együttest 1980-ban alapította Joey DeMaio basszusgitáros és Ross the Boss gitáros. A zenekar főképp (északi) mitológiai témájú, fantáziadús dalszövegeiről ismert. Emellett dalaik a heavy metalt is dicsőítik.

Manowar
Információk
EredetAmerikai Egyesült Államok, Auburn, New York
Alapítva1980
Aktív évek1980 – napjainkig
MűfajHeavy metal
Power metal
KiadóMagic Circle Music, Atco Records, Atlantic Records, Geffen Records
Kapcsolódó előadókHolyHell, Rhapsody of Fire, The Dictators, David Shankle Group, The Rods
Tagok
Joey DeMaio
Eric Adams
Dave Chedrick
Michael Angelo Batio
Korábbi tagok
Donnie Hamzik
Scott Columbus
Carl Canedy
Ross the Boss
David Shankle
Rhino
Karl Logan
Anders Johansson
E.V Martel

A Manowar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Manowar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zenéjükben a heavy metal egy különösen epikus, bombasztikus, kórusokkal teli formában szólal meg. A zenekar az epikus metal előfutára (különösen Into Glory Ride album — 1983) és vezére is egyben, de a power metalra is döntő befolyással voltak.[1] 1984-ben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a leghangosabb élő koncertet adó zenekar – 129,5 decibel, megdöntve ezzel a Motörhead korábbi rekordját.

2008-ban újabb világrekordot döntöttek Bulgáriában, mint a leghosszabb heavy metal koncertet adó zenekar, ugyanis több mint 5 órás műsort adtak. Míg az Amerikai Egyesült Államokban nem tartoznak a mainstream, sztárzenekarok közé (noha kultuszuk itt is erős, sikereik jelentősek) Európában, Japánban, Ausztráliában és Dél-Amerikában ők az egyik legnépszerűbb heavy metal zenekar. Több mint 10 millió lemezt adtak el.

A Manowar általában Európában, Dél-Amerikában (különösen Argentínában és Brazíliában) és Japánban lép fel.

Az együttes háttérmunkálatai is figyelemre méltóak; a felvételeket és az elosztást, minden folyamatot maguk irányítanak. Eric Adams énekes szerint ennek két oka van. Egyik, hogy korábban a zenekarral pénzügyileg igazságtalanul bántak, a másik az igazán minőségi munka. Kiadójuk, a Magic Circle Music más együttesek albumait is kiadja, így náluk jelennek meg a Rhapsody of Fire és a HolyHell albumai is.

2009-ben kiadtak egy kétlemezes albumot, Thunder in the Sky címmel, amire a FATHER című dalt 16 nyelven énekelte fel Eric Adams, köztük magyarul is. [1]

Története szerkesztés

Joey DeMaio mint basszusgitáros és pirotechnikus dolgozott a Black Sabbath mellett a Heaven and Hell album turnéján, amikor találkozott Ross the Boss gitárossal, aki a Black Sabbath előzenekarában, a Shakin Street nevű együttesben játszott. Később csatlakozott hozzájuk Carl Canedy dobos és Eric Adams énekes, hogy létrehozzák a Manowart, egy epikus hangzású zenekart.

Elkezdtek fellépni a környező kis klubokban, kapcsolatokat alakítottak ki a kiadókkal. 1981-ben jelent meg az első, kétszámos demójuk szerzői kiadásban. Ezután a zenekar és a Carl Canedy közötti feszültségek váláshoz vezettek; az új dobosuk Donnie Hamzik lett.

A demó kedvező fogadtatásának eredményeként a zenekar 1981-ben leszerződött a Liberty Recordshoz, majd elkezdték az első album felvételeit. Az 1982-ben jelent meg Battle Hymns címmel. A közönség kedvezően fogadta, főleg az agresszív zenét, a szövegeket és Eric Adams énekét dicsérték. A lemez egyik különlegessége a Dark Avenger című lassú, epikus dal, amelyben szerepelt Orson Welles is. A lemez kiadása után megkezdték első turnéjukat. A körút első szakaszán Ted Nugenttel léptek fel, de nem sokáig, mert Ted összeveszett velük, és kirakatta őket a turnéról. A további állomásokat maguk szervezték meg. Egyre több rajongót szereztek, eleinte főleg Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban. A turné után Donnie Hamzik kilépett, és helyére Scott Columbus került. A hivatalos életrajzuk szerint egyedi, rozsdamentes acél dobkészletet kellett építeni neki, mert „a kidoboló technikája olyan gonosz volt, hogy az átlagos készleteket tönkretette” — magyarul: olyan erős volt, hogy mindent szétvert. A berendezést John Dawk Stillwell építette. Donnie 2005-ben újra fellépett a Manowarral az Earthshaker fesztiválon, ahol színpadra lépett minden olyan zenész, aki valamikor megfordult a zenekarban. 2009-ben újra csatlakozott az együtteshez, mivel Scott személyes problémák miatt ideiglenesen távozott a zenekarból, és részt vett a Magic Circle Fesztiválon, valamint szerepelt a Thunder in the Sky EP-n is.

Kialakult a zenekar klasszikusnak nevezett felállása: Eric Adams ének, Ross the Boss gitár, Joey DeMaio basszusgitár és Scott Columbus dob. Ez után megváltak a Liberty kiadótól, amivel egyre elégedetlenebbek voltak. Így kerültek a Music for Nations kiadóhoz. A második album kiadását megelőzte egy 2 számos EP, a Defender. A nagylemez 1983-ban jelent meg Into Glory Ride címmel. A lemez egy újabb terjedelmes turnét hozott magával, a kritikusok pedig úgy hivatkoztak rá, mint egy újabb mérföldkőre a metal történelmében.

A lemez tovább szélesítette híveik táborát, főként az Egyesült Királyságban; az angol turné egy részét azonban „menedzsergondok miatt” le kellett mondaniuk. Ezért következő albumukat az angol rajongóknak dedikálták Hail to England címmel. A lemez, amit mindössze hat nap alatt vettek fel és kevertek meg, 1984-ben jelent meg, és elődeihez hasonlóan kedvező kritikákat kapott, elsősorban a gyors és erőteljes megfogalmazásért. A lemezt turné követte sok angliai állomással; vendégzenekaruk a Mercyful Fate volt.

Ezután a Music for Nations kiadót is elhagyták, és leszerződtek a Ten Recordshoz. Már az új kiadó jelentette meg (szintén 1984-ben) negyedik nagylemezüket, a Sign of the Hammert. Az album ritmikailag nagyon változatosra sikerült, a lassú epikus Mountains ellentéte a gyors címadó dal és a The Oath. A sok eladott lemez és a nagy érdeklődés hatására kétéves világturnéra indultak, mindenhol zajos sikerrel.

 
A Manowar egy hamburgi koncerten

1987-ben gondjaik támadtak a kiadóval, és egy multikiadóhoz, az Atlantic Recordshoz szerződtek. Még ez évben jelent meg ötödik stúdióalbumuk, a Fighting the World. A digitálisan felvett lemez egy könnyebben emészthetőbb irányba mozdult el, több himnikus művel. A kritikák egy része önismétlőnek titulálta a zenekart, főleg a mondabeli témák ismétlése miatt.

1988-ban jelent meg hatodik albumuk, a Kings of Metal, amit sokan egyik mesterművüknek tekintenek - címét a rajongók javasolták, és megdöntötte eladási rekordjaikat. Az olyan dalok, mint a Heart of Steel, a címadó vagy a Hail and Kill a zenekar koncertjeinek szerves részeivé váltak. A The Crown And The Ring-et a birminghami Szent Pál-templom 100 tagú férfikórusával és egy nagyzenekarral vették fel. A zenekart hevesen bírálták is, főként a Pleasure Slave és a Blood of the Kings szövegei miatt. Az albumot két turné követte, több mint két évig.

A második korong óta változatlan felállás a kilencvenes évek elején megtört. Előbb Ross the Boss hagyta ott a csapatot a bluesosabb zene miatt, majd a hivatalos változat szerint családi és egészségügyi okokra hivatkozva Scott is kiszállt - ezt az indoklást ő maga később egy interjúban tagadta.

 
Karl Logan gitáros

A gitáros David Shankle lett, a dobok mögé pedig Scott ajánlására Rhino (Kenny Earl Edwards) ült le. Az új dobos elkötelezettségét mutatva a beszállása után elégette régi dobcuccát. Az új felállásban 1992-ben jelentették meg a The Triumph of Steel albumot. A lemezt nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Ebben közrejátszhatott a lemeznyitó Achilles, Agony and Ecstasy in Eight Parts című dal is, ami egy 28 perces miniopera. Az album 35. helyen nyitott a német eladási listákon és a 8.-ig tört előre videóklip és maxi nélkül. Görögországban a megjelenés napján Athén legnagyobb lemezboltjában hatalmas harcot vívtak a rajongók, hogy hozzájussanak az első szériához. Ezután az Atlantictól átpártoltak a Geffen kiadóhoz, majd kétéves turnéba kezdtek. A körút görög állomásán 15 000 metalfanatikus előtt mutatták be az aktuális albumot és a régi számokat. Hannoverben megdöntötték a leghangosabb zenekar Guinness-rekordját: két szakember mérte a decibeleket, és 129,5-ig jutottak. A Secrets Of Steel turné másik csúcspontja a Manowar első oroszországi koncertje, ahol az élő zenét kedvelők leginkább a Manowart szerették volna látni (ezen a kívánságlistán megelőzték a The Beatlest és Michael Jacksont is).

1993-ban David kilépett, a helyére Karl Logan került. 1994-ben megjelent egy válogatás a legsikeresebb dalaikból (The Hell of Steel: Best of Manowar). 1995-ben a dobok mögé váratlanul visszatért Scott Columbus, és ebben a felállásban 2009-ig együtt maradtak.

1996-ban négy év után jelentkeztek új stúdióalbummal, a Louder Than Hell-lel. A kritikusok nem lelkendeztek egyöntetűen a lemezért, sokan kifogásolták a hosszát, valamint a dalok egyszerűbb szerkezetét. 1997-ben egy újabb hosszú turnéba kezdtek, és a Connoisseur Records megjelentette egy újabb válogatásukat Anthology címmel. Még ez évben kiadták első, két CD-ből álló koncertlemezüket a Hell on Wheels-t. 1998-ban még két válogatásukat adta közre az MCA kiadó The Kingdom of Steel és Steel Warriors címmel. A turné miatt nem akartak nekiállni az új lemeznek, ezért 1999-ben kiadtak még egy dupla koncertlemezt, a Hell on Stage-et. 2001-ben adták ki első DVD-jüket Hell on Earth Part I címmel.

2002-ben, hat év várakozás után jelent meg új stúdióalbumuk Warriors of the World címmel. Ezt már a Nuclear Blast kiadó gondozta, és nem mindenhol kapott fényes kritikát. A lemezen a heavy/power metal mellett előtérbe kerültek a komolyzenés/szimfonikus elemek. A lemezen szerepel Kalaf herceg Nessun Dorma áriája is Puccini Turandot című operájából. Az American Trilogy-ban a polgárháborús indulókat gyúrták egybe. A lemez igen sikeres lett, és továbbra is tartotta a zenekar pozícióját a nemzetközi színtéren. A lemez kiadását követő turné alatt a zenekar több DVD-t is kibocsátott: 2002-ben a Fire and Blood-ot, 2003-ban a Hell on Earth Part III-at, 2005-ben pedig a Hell on Earth Part IV-et.

2003-ban Joey DeMaio megalakította a Magic Circle Music kiadót, amely a Manowar mellett más zenekarok ügyeit is intézi: egyebek között itt dolgozik a Rhapsody of Fire, a HolyHell és a David Shankle Group is.

2005-ben főzenekarként léptek fel az Earthshaker Fest fesztiválon.

2006-ra ért véget a Warriors of the World turné, a zenekar pedig kiadta a The Day the Earth Shook – The Absolute Power DVD-t, és a "The Sons of Odin" EP-t.

2007-ben jelent meg – immár a Magic Circle Music égisze alatt – a Gods of War című új album. Mivel Karl Logan motorbalesete hátráltatta a munkát, sok idejük volt az előkészületekre. A konceptalbum az északi germán istenek háborúiról, mitológiájáról szól, a zene pedig még az előzőnél is több szimfonikus hatást vonultat fel. A lemez egyedülálló módon nem került ki a megjelenése előtt az internetre, így az eladási listák élére kúszott, fogadtatása pedig igen kedvező volt. Ezután európai turné következett, ez volt a Demons, Dragons and Warriors Tour 2007. 2007-ben kiadták a Magic Circle Festival Volume 1 DVD-t, 2008-ban pedig folytatását, Magic Circle Festival Volume 2 címmel. 2007-ben újabb dupla koncertlemezük jelent meg (Gods of War Live).

2008-ban újabb világrekordot döntöttek Bulgáriában, mint a leghosszabb heavy metal koncertet adó zenekar, ugyanis több mint 5 órás műsort adtak.

2009-ben egy új EP-t adtak ki Thunder in the Sky címmel. Ezen szerepelt a Father című dal 15 nyelven.

2009 végén kiadták a Hell on Earth Part V című DVD-t.

2010 januárjában európai turnéra indultak.

2011 áprilisában tragikus hirtelenséggel elhunyt Scott Columbus, a dobos. Halálának okát nem hozták nyilvánosságra.

2018. augusztus 9-én Karl Logant letartóztatták gyermekpornográfiáért. A helyére 2019-ben E. V. Martel került.

Tagok szerkesztés

Jelenlegi felállás szerkesztés

  • Eric Adams – ének (1980 óta)
  • Joey DeMaio – basszusgitár, gitár, billentyűs hangszerek, akusztikus gitár (1980 óta)
  • Dave Chedrick – dobok (2022 óta)
  • Michael Angelo Batio – gitárok (2022 óta)

Korábbi tagok szerkesztés

Gitár szerkesztés

Dob szerkesztés

  • Scott Columbus (1983–1989 ill. 1995–2008)
  • Carl Canedy (1980–1981)
  • Ethan Mays (1982, csak a turnékon)
  • Rhino (igazi neve Kenny Earl Edwards) (1989–1995) ill. (2008–2009, néhány koncert erejéig)
  • Donnie Hamzik (1981–1983, 2009–2017)
  • Marcus Castellani (2017–2019)
  • Anders Johansson – (2019–2022)

Idővonal szerkesztés

Diszkográfia szerkesztés

Albumok szerkesztés

Koncertfelvételek szerkesztés

Válogatások szerkesztés

Kislemezek/EP szerkesztés

  • Defender (1983)
  • All Men Play On Ten (1984)
  • Blow Your Speakers (1987)
  • Herz Aus Stahl (1988)
  • Metal Warriors (1992)
  • Defender (1994)
  • Return of the Warlord (1996)
  • Courage (1996)
  • Courage Live (1996)
  • Number 1 (1996)
  • Live in Spain (1998)
  • Live in Portugal (1998)
  • Live in France (1998)
  • Live in Germany (EP) (1998)
  • Warriors of the World united (2002)
  • Warriors of the World united Part 2 (2002)
  • An American Trilogy/The Fight for Freedom (2002)
  • Dawn of Battle (2002)
  • King of Kings (a Hell on Earth Part IV-el együtt) (2005)
  • The Sons of Odin (EP) (2006)
  • Die With Honor (Single) (2008)
  • Thunder in the Sky (2009)

VHS/DVD szerkesztés

  • Secrets of Steel (VHS) (1993)
  • Hell on Earth Part I (DVD) (2001)
  • Fire and Blood (DVD) (2002)
  • Warriors of the World united (Mini DVD/CD) (2002)
  • Hell on Earth Part III (DVD) (2003)
  • Hell on Earth Part IV (DVD) (2005)
  • The Day the Earth Shook – The Absolute Power (DVD) (2006)
  • Magic Circle Festival Volvme 1 (DVD) (2007)
  • Live in Bulgaria: Kaliakra Rock Fest 2007 (DVD) (2007)
  • Magic Circle Festival 2008 (2 DVD) (2008)
  • Hell on Earth Part V (2 DVD) (2009)

Jegyzetek szerkesztés

  1. rockline.it. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 12.)

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés