Maróthi György

(1715–1744) matematikus, pedagógus, a magyar zeneelmélet úttörője

Maróthi György (Debrecen, 1715. február 11.[1] – Debrecen, 1744. október 16.) matematikus, pedagógus, a magyar zeneelmélet úttörője.

Maróthi György
Született1715. február 11.
Debrecen
Elhunyt1744. október 16. (29 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Maróthi György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Tehetős debreceni polgárcsaládból származott. 1732-ben hét évig tartó külföldi tanulmányútra indult, melynek során a nagy svájci (Bázel, Zürich, Bern) és holland (Groningen, Hága, Utrecht, Leiden, Amszterdam) egyetemek előadásait látogatta. Zürichben a zenével, Hollandiában a kísérleti fizikával került közelebbi kapcsolatba. A három holt nyelv mellett (héber, görög, latin) tudott franciául, hollandul, németül és angolul.[2]

Hazatérve a Debreceni Református Kollégium történelem, matematika, latin irodalom és retorika professzora lett. Külföldről könyvtárnyi könyvet hozott magával, s ezeket jórészt a Kollégiumnak adományozta.[2]

1739-ben svájci minták nyomán a többszólamú zsoltáréneklést kívánta meghonosítani az istentiszteleteken. Első lépésként ugyanebben az évben megalapította a Kollégiumi Kántust.

Az egykorú iskolázás egyoldalú latin-filológiai művelődési irányával szemben az élő modern nyelvek (francia, német) tanítását szerette volna elérni. A földrajzoktatásban a leíró földrajzon kívül bevezette az általános és csillagászati földrajzot is. Sürgette, hogy az elemi oktatás a nép anyanyelvén történjék, ezt a harcát a későbbiekben Domokos Lajos főbíró folytatta.

Maróthi a következő évben (1740) többszólamú zsoltárkiadást is megjelentetett a zürichi minta alapján.[3] Az Arithmetica… (1743) című munkájában magyar nyelven tárgyalta a számtan elemeit. A könyvet a református iskolák a következő évszázad elején is használták, és Descartes elvei helyett a német Christian Wolff újabb filozófiai nézeteit képviselte. Előszavában kifejtette a matematikai oktatásra vonatkozó, korát megelőző nézeteit.[4] Ugyanebben az évben átszervezte az előző évben alapított főiskolai énekkart, nagy fontosságot tulajdonítva a művészi ének tanításának. Az év második felében adta ki a Szenczi Molnár Albert-féle Psalteriumot, amelynek függelékeként megjelentette a A Soltároknak a kóták szerént való éneklésének mesterségének rövid summája című, az első magyar nyelvű zeneelméleti munkát. Ugyancsak 1743-ban állították fel kezdeményezésére az első debreceni csillagvizsgálót.[2][5]

Folytatásként „Collegium Musicum”-ot, zenei együttest tervezett, de 29 évesen elvitte a korai halál.[6] Így ez a terve nem valósult meg, de az általa alapított – az első, azóta is folyamatosan működő magyar ifjúsági kórus –, a Kántus továbbvitte szellemiségét, hogy hitben és munkában edzett generációkat neveljen.[3]

Művei szerkesztés

 
Maróthi György a Kollégium alapításának 400. évfordulójára, 1938-ban kiadott bélyegen
  • A Soltároknak a kóták szerént való éneklésének mesterségének rövid summája, Debrecen, 1740
  • A Soltároknak Négyes Notájik…, Debrecen, 1743
  • Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége, Debrecen, 1743 (3. kiadás, 1782)

Emlékezete szerkesztés

Nevét viselik:

  • Debreceni Maróthi György Pedagóguskórus
  • Debreceni Maróthi György Néptáncegyüttes
  • DRHE Maróthi György Könyvtár
  • Maróthi György Kollégium,Debrecen
  • Maróthi György Általános Iskola, Hajdúböszörmény
  • Maróthi György Gimnázium és Szakképző Iskola, Debrecen
  • a debreceni Maróthi György utca

Jegyzetek szerkesztés

  1. Sok helyen június 18 szerepel születési dátumaként. Hiteles forrásnak tekinthető: Tóth Béla: Maróthi György (Debrecen 1994) című könyve, valamint a Tudósnaptár
  2. a b c Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, 149 old.
  3. a b Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, 107 old.
  4. Maróthi György - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
  5. Csillagvizsgálók Magyarországon, 2009. szeptember 3. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 12.)
  6. Halotti bejegyezése Debrecen város 1719-1766-os halotti anyakönyvében 1744. október 18-i bejegyzéssel, 2023. február 22. (Hozzáférés: 2023. február 22.)

Források szerkesztés