Wikipédia

Marcus Garvey

Ez a szócikk Marcus Garvey jamaicai hősről szól. Hasonló címmel lásd még: Marcus Garvey (album).

Marcus Mosiah Garvey (Jamaicai Nemzeti Hős Érdemrend) (1887. augusztus 17. – 1940. június 10.) jamaicai újságíró, -kiadó, vállalkozó, fekete nacionalista és a Universal Negro Improvement Association and African Communities League (UNIA-ACL) megalapítója.

Marcus Garvey
Született1887. augusztus 17.[1][2][3][4][5]
Saint Ann's Bay
Elhunyt1940. június 10. (52 évesen)[2][3][4][5][6]
West Kensington
Állampolgárságajamaicai
Házastársa
  • Amy Jacques Garvey (1922 – 1940. június 10.)[7]
  • Amy Ashwood Garvey (1919. december 25. – 1922. június 15.)[8]
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • California State University, Fresno
  • Birkbeck, University of London
Kitüntetései
  • Order of National Hero
  • National Association of Black Journalists Hall of Fame (2004)
Halál okaagyi érkatasztrófa
Sírhelye
  • Kensal Green Cemetery (–1964)[9]
  • National Heroes Park (1965–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Garvey témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Garvey a jamaicai Saint Ann Parish St. Ann's Bay városában született. Apja, Marcus Mosiah Garvey Sr. kőműves volt, anyja, Sarah Jane Richards házimunkát és földművelést végzett. Tizenegy gyerekük közül csak Garvey és nővére, Indiana ért meg idősebb kort. Garvey apjának – azt mondják – nagy könyvtára volt és fia tőle örökölte az olvasás szeretetét.

Garvey főleg Vissza Afrikába mozgalom (Back-to-Africa) előmozdításával tett szert hírnévre,[10] amely az Afrikából behurcolt embereknek ígért őshazájukba való visszatérést. A mozgalomból később több másik bontakozott ki, a Nation of Islamtól kezdve a Rasztafári mozgalomig, amely prófétának kiáltotta ki Garveyt. Garvey szerint az afrikai származású emberek feladata Afrika „megváltása” és az európai gyarmatosítók kiűzése.

Ifjúsága szerkesztés

Hatása szerkesztés

Garvey emléke máig él világszerte. Sok iskolát, főiskolát, autópályát és épületet neveztek el róla Afrikában, Európában, az USA-ban és a Karib-térségben. A vörös-fekete-zöld UNIA zászlót ma mint a Feketék Felszabadításnak Zászlaját használják.

Garvey és a raszták szerkesztés

A rasztafariánusok Garveyt prófétának tekintik, néha még Keresztelő Szent János reinkarnációjának is. Ez részben annak köszönhető hogy az 1920-as években gyakran hangoztatta: „Look to Africa, when a black king shall be crowned for the day of deliverance is at hand!”

Eszméi nagy hatással voltak a rasztákra, akik minden állítását Hailé Szelassziéra vonatkozó próféciának tekintették.

A korai raszták csatlakoztak a jamaicai Back-to-Africa mozgalmához. A korai mozgalomra hatással volt az Afro-Athlican Church független rasztapárti mozgalom is, amelynek vallási nézetei a Holy Piby című könyvben voltak összefoglalva – ez is prófétának tekintette Garveyt.

Ebből következik, hogy a rasztafariánus mozgalom tekinthető a garveyi filozófia leszármazottjának is. Nézetei nagy hatással voltak a rasztákra, és gyakran hallhatók a reggae-zenében, többek között Burning Spear számaiban.

Maga Garvey Etiópia második világháborús megszállása előtt kritikusan beszélt Hailé Szelassziéről. Garvey sose azonosult a raszta mozgalommal, és ő maga metodista volt, de később áttért a római katolikus hitre.

Hivatkozások a popkultúrában szerkesztés

Nagyszámú reggae-dalban találhatunk hivatkozást Marcus Garvey-ra, például:

  • a The Mighty Diamonds Jamaican harmony trio-nak van egy "Them Never Love Poor Marcus" című dala, amely Garvey-ra utal
  • Bob Marley, egy híres raszta hívő a "So much things to say right now" című dalában utal Garveyra ebben a mondatban: "I'll never forget no way: they sold Marcus Garvey for rice".
  • Burning Spear 1976-os albumának címe Marcus Garvey.
  • A The Gladiators, a reggae-csapat is gyakran énekel Marcus Garveyról. Például a "Marcus Garvey Time" című dalukban.
  • A Piebald amerikai rockbanda egy dalának címe "If Marcus Garvey Dies, Then Marcus Garvey Lives".
  • Az amerikai Arrested Development progresszív hiphopcsapat "Revolution" című dalának végén megemlítik Marcus Garvey-t.
  • Nasir Jones (más néven Nas) amerikai rapper Illmatic című albumában utal Garvey-ra; A "Halftime" ([5. szám]) Nas a következőt mondja: "And in the darkness/ I'm heartless/ like when the narcs hit/ word to Marcus Garvey".
  • Ludacris amerikai rapper, "Pimpin All Over The World" című videójában viselt pólóján a következő felirat áll: "A people without the knowledge of their past history, origin and culture is like a tree without roots," – egy idézet Marcus Garveytól
  • Wyclef Jean haiti rapper Chappelle's Show- fellépésén készített egy kiadatlan számot „If I Was President” címmel. Ebben a következőt mondja: „Tell the children the truth, the truth … tell em about Marcus Garvey …” (a.m. „mondjátok el az igazságot a gyerekeknek, meséljetek nekik Marcus Garvey-ról”)
  • William Gibson Neurománc című könyvében a Marcus Garvey nevét viselő űrhajó viszi a főszereplőket a történek csúcspontjának helyszínére.
  • Damian Marley Confrontation című dalában Marcus Garvey az egyenlőségről beszél.
  • A The Orb Towers of Dub című dalában egy telefonbetyár felhívja a BBC-t és üzenetet hagy Hailé Szelassziénak, hogy találkoznia kell Marcus Garvey-val Babilon-ban.
  • Dead Prez majd minden dalában megemlíti Marcus Garveyt.
  • Ladánybene 27 Még csak álom című dalában is megemlítik Marcus Garvey nevét: „… aki hirdette a szeretet hitét…”
  • Sinéad O’Connor Throw Down Your Arms című albumán szó esik róla a „Marcus Garvey”, és a „Jah Nuh Dead” című számokban.

Marcus Garvey művei szerkesztés

  • The Philosophy and Opinions of Marcus Garvey. Edited by Amy Jacques Garvey. 412 pages. Majority Press; Centennial edition, November 1., 1986. ISBN 0-912469-24-2. Avery edition. ISBN 0-405-01873-8.
  • Message to the People: The Course of African Philosophy by Marcus Garvey. Edited by Tony Martin. Foreword by Hon. Charles L. James, president-general, Universal Negro Improvement Association. 212 pages. Majority Press, March 1, 1986. ISBN 0-912469-19-6.
  • The Poetical Works of Marcus Garvey. Compiled and edited by Tony Martin. 123 pages. Majority Press, June 1, 1983. ISBN 0-912469-02-1.
  • Hill, Robert A., editor. The Marcus Garvey and Universal Negro Improvement Association Papers. Vols. I-VII, IX. University of California Press, ca. 1983- (ongoing). 1146 pages. University of California Press, May 1, 1991. ISBN 0-520-07208-1.
  • Hill, Robert A., editor. The Marcus Garvey and Universal Negro Improvement Association Papers: Africa for the Africans 1921-1922. 740 pages. University of California Press, February 1, 1996. ISBN 0-520-20211-2.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  6. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. ↑ Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ
  8. ↑ African American Authors, 1745-1945 (1st edition), 176
  9. ↑ http://www.jamaicaobserver.com/news/Glover-wants-Garvey-s-criminal-record-expunged_19232873
  10. ↑ UNIA-ACL website, The „Back to Africa” Myth. [1] Archiválva 2006. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Published July 14, 2005. Accessed April 1, 2007

További információk szerkesztés

Irodalom szerkesztés

Könyvek szerkesztés

  • Burkett, Randall K. Garveyism as a Religious Movement: The Institutionalization of a Black Civil Religion. Metuchen, N.J.: Scarecrow Press and American Theological Library Association, 1978.
  • Campbell, Horace. Rasta and Resistance: From Marcus Garvey to Walter Rodney. Trenton, N.J.: Africa World Press, 1987.
  • Clarke, John Henrik, editor. Marcus Garvey and the Vision of Africa. With assistance from Amy Jacques Garvey. New York: Vintage Books, 1974.
  • Cronon, Edmund David. Black Moses: The Story of Marcus Garvey and the Universal Negro Improvement Association.

Madison: University of Wisconsin Press, 1955, reprinted 1969.

  • Garvey, Amy Jacques, Garvey and Garveyism. London: Collier-MacMillan, 1963, 1968.
  • Hill, Robert A., editor. Marcus Garvey, Life and Lessons: A Centennial Companion to the Marcus Garvey and Universal Negro Improvement Association Papers. Berkeley: University of California Press, 1987.
  • –. The Marcus Garvey and Universal Negro Improvement Association Papers. Vols. I-VII, IX. University of California Press, ca. 1983- (ongoing).
  • James, Winston. Holding Aloft the Banner of Ethiopia: Caribbean Radicalism in Early Twentieth-Century America. London: Verso, 1998.
  • Kornweibel Jr., Theodore. Seeing Red: Federal Campaigns Against Black Militancy 1919-1925. Bloomington and Indianapolis: Indiana University Press, 1998.
  • Lemelle, Sidney, and Robin D. G. Kelley. Imagining Home: Class, Culture, and Nationalism in the African Diaspora. London: Verso, 1994.
  • Lewis, Rupert. Marcus Garvey: Anti-Colonial Champion. Trenton, N.J.: Africa World Press, 1988.
  • Lewis, Rupert, and Bryan, Patrick, eds. Garvey: His Work and Impact. Mona, Jamaica: Institute of Social and Economic Research, 1988.
  • Lewis, Rupert, and Maureen Warner-Lewis. Garvey: Africa, Europe, The Americas. Trenton, N.J.: Africa World Press, 1986, 1994.
  • Manoedi, M. Korete. Garvey and Africa. New York: New York Age Press, 1922.
  • Martin, Tony. Race First: The Ideological and Organizational Struggle of Marcus Garvey and the Universal Negro Improvement Association. Westport, Conn.: Greenwood Press, 1976.
  • –. Literary Garveyism: Garvey, Black Arts, and the Harlem Renaissance. Dover, Mass.: Majority Press, 1983.
  • –. African Fundamentalism: A Literary and Cultural Anthology of Garvey's Harlem Renaissance. Dover, Mass.: Majority Press, 1983, 1991.
  • –. Marcus Garvey: Hero. Dover, Mass.: Majority Press, 1983.
  • –. The Pan-African Connection: From Slavery to Garvey and Beyond. Dover, Mass.: Majority Press, 1983.
  • –. The Poetical Works of Marcus Garvey. Dover, Mass.: Majority Press, 1983.
  • Smith-Irvin, Jeannette. Marcus Garvey's Footsoldiers of the Universal Negro Improvement Association. Trenton, N.J.: Africa World Press, 1989.
  • Solomon, Mark. The Cry Was Unity: Communists and African-Americans, 1917-1936. Jackson: University Press of Mississippi, 1998.
  • Stein, Judith. The World of Marcus Garvey: Race and Class in Modern Society. Baton Rouge: Louisiana State University Press, 1986.
  • Tolbert, Emory J. The UNIA and Black Los Angeles. Los Angeles: Center of Afro-American Studies, University of California, 1980.
  • Vincent, Theodore. Black Power and the Garvey Movement. Berkeley, Calif.: Ramparts Press, 1971.

Disszertáció szerkesztés

  • Taylor, Ula L. The Veiled Garvey: The Life and Times of Amy Jacques Garvey (unpublished dissertation).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marcus_Garvey&oldid=25773217”