Margitay Gábor

(1810-1889) építész

Margitfalvi Margitay Gábor (Hajdúböszörmény, 1810. november 5.[1]Marosvásárhely, 1889. szeptember 21.) 1848-1849-es honvédmérnökkari őrnagy, később uradalmi építészmérnök, Margitay István orvos testvéröccse.

Margitay Gábor
Született1810. november 5.
Hajdúböszörmény
Elhunyt1889. szeptember 21. (78 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaőrnagy,
építészmérnök
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Margitay István református lelkész és tordai Illyés Julianna fia. Iskoláit Érdiószegen kezdette a gimnáziumban és 1824-től 1833-ig a debreceni kollégiumban folytatta; az építészeti és mérnöki szakra való hivatását követve, 1833-tól a pesti egyetemen végezte tanulását. 1841-ben a nagyváradi kerületi királyi építészeti hivatalhoz királyi építészeti rajzolómérnöknek alkalmazták. Innét hasonló minőségben Aradra helyeztetett át. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állott és hasznos szolgálatokat tett különösen Arad körül. A világosi napok után Jankafalvára (Érdiószeg szomszédságában) menekült. 1851-ben Nagyváradon elfogták és 1855-ig az ideiglenes kataszternél volt beosztva. 1856. március 23-án lemondott hivataláról és több uradalomban mérnökösködött. 1870-ben a borszéki gyógyfürdő-intézet rendezése és kiépítése céljából hat évre rendszeresített mérnöki állásra választatott meg. Később uradalmi építészeti mérnök lett Élesden (Bihar megye).

Arcképe: kőnyomat Emlékirataiban.

Cikkei a Honvéd-Albumban (1868. Az oláh-biró); az Országos Honvéd-Naptárban (1869. Kossuth-völgy); az Archaeol. Értesítőben (1869. Archaeol. levelek, 1873. Borszéki leletek).

Munkái szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.