Wikipédia

Marilynne Robinson

amerikai regény- és esszéíró

Marilynne Summers Robinson (Sandpoint, Idaho, 1943. november 26. –) amerikai regény- és esszéíró. Írói pályafutása során számos díjat kapott, köztük a Pulitzer-díjat 2005-ben, a National Humanities Medal-t 2012-ben és a 2016-os Library of Congress Prize for American Fiction-díjat. 2016-ban Robinson felkerült a Time magazin 100 legbefolyásosabb embert tartalmazó listájára.[6] Robinson 1991-ben kezdett tanítani az Iowai Egyetemen,[7] majd 2016 tavaszán nyugdíjba vonult.[8]

Marilynne Robinson
A 2012-es Hit és Írás Fesztiválján a Calvin Egyetemen
A 2012-es Hit és Írás Fesztiválján a Calvin Egyetemen
SzületettMariliynne Summers
1943. november 26. (80 éves)
Sandpoint, Idaho,  USA
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozása
  • író
  • regényíró
  • esszéíró
  • sci-fi író
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Marilynne Robinson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Robinson leginkább Housekeeping (Háztartás) (1980) és Gilead (2004) című regényeiről ismert. Regényei a hit és a vidéki élet tematikus ábrázolásáról híresek.[9] Esszéi számos témát ölelnek fel, beleértve a vallás és a tudomány kapcsolatát, az Egyesült Államok történelmét, a nukleáris szennyezést, Kálvin Jánost és a kortárs amerikai politikát.

Élete és munkássága szerkesztés

Robinson Marilynne Summers néven született 1943. november 26-án Sandpointban, Idaho államban, Eileen (Harris) és John J. Summers, egy faipari vállalat alkalmazottja lányaként.[10][11][12] Testvére David Summers művészettörténész, aki a Vision, Reflection, and Desire in Western Painting (Látomás, tükröződés és vágy a nyugati festészetben) című könyvét neki ajánlotta. Egyetemi munkáját a Pembroke College-ban, a Brown Egyetem korábbi női főiskoláján végezte[13], 1966-ban magna cum laude bachelor fokozatot kapott, ahol a Phi Beta Kappa képzésbe választották.[14] A Brownon az egyik tanára az ünnepelt posztmodern regényíró, John Hawkes(wd)[15] volt.[16] 1977-ben szerzett PhD fokozatot angol nyelven a Washingtoni Egyetemen.[17][18]

Robinson öt igen elismert regényt írt: Housekeeping (1980), Gilead (2004), Home (2008), Lila (2014) és Jack (2020). A Housekeeping az 1982-es szépirodalmi Pulitzer-díj döntőse volt (USA), a Gilead 2005-ös Pulitzer-díjat kapott, a Home pedig 2009-ben az Orange Prize for Fiction-díjat (Egyesült Királyság).

Robinson számos nem szépirodalmi mű szerzője is, többek között a Mother Country: Britain, the Welfare State, and Nuclear Pollution (Anyaország: Nagy-Britannia, a jóléti állam és a Nukleáris szennyezés; 1989), a The Death of Adam: Essays on Modern Thought (Ádám halála: Esszék a modern gondolkodásról; 1998), az Absence of Mind: The Dispelling of Inwardness from the Modern Myth of the Self (A bensőségesség eloszlatása az én modern mítoszából; 2010), When I Was a Child I Read Books: Essays (Amikor gyermek voltam, könyveket olvastam: esszék; 2012), The Givenness of Things: Essays (A dolgok adottsága: esszék; 2015), és a What Are We Doing Here? (Mit csinálunk itt?; 2018). Számos cikket, esszét és kritikát írt a Harper's(wd), a The Paris Review(wd) és a The New York Review of Books(wd) számára.[19][20][21]

Az 1991-től 2016-ig tartó hivatali ideje mellett az Iowai Egyetem karán, ahol angol és kreatív írás professzorként ment nyugdíjba, Robinson számos főiskolán és egyetemen volt rezidens író vagy vendégprofesszor.[22] 2009-ben Dwight H. Terry előadást tartott a Yale Egyetemen Absence of Mind: The Dispelling of Inwardness from the Modern Myth of the Self (Az elme hiánya: A bensőségesség eloszlatása az én modern mítoszából) címmel. 2010. április 19-én az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották.[23] 2011 májusában Robinson tartotta az Oxfordi Egyetem éves Esmond Harmsworth[24] előadását az amerikai művészetekről és irodalomról az egyetem Rothermere Amerikai Intézetében.[25][26]

Robinson még mindig a Johnson megyei Iowa Cityben él, és a nyarat családjával New York állam felső részén tölti.[27] 2011 júniusában ő volt az Iowa Writers' Workshop 75. évfordulójának vezérszónoka, és ő tartotta a 2012-es éves Buechner(wd)-előadást a King Egyetem(wd)[28] Buechner Intézetében.[29] 2013. február 18-án a University of the South[30] (Sewanee(wd), Tennessee állam) húsvéti előadója volt, és megkapta az irodalomtudományok díszdoktora lett. 2012-ben a Brown Egyetem[31] is az irodalom díszdoktora(wd) címet adományozta Robinsonnak.[32] A Szent Kereszt Kollégiuma, a Notre Dame, az Amherst College, a Skidmore College, az Oxfordi Egyetem és a Yale Egyetem szintén tiszteletbeli fokozatot adományozott neki. Az oxfordi Mansfield College munkatársává választották.[33]

Robinson presbiteriánusként nőtt fel, majd később kongregacionalista lett, aki az Iowa City-i Krisztus Egyesített Gyülekezeti Egyházában imádkozott és néha prédikált.[34][35] Kongregacionalizmusa és Kálvin János gondolatai iránti érdeklődése számos regényében fontos szerepet játszott, beleértve a Gileádot is, amely egy fiktív kongregacionalista lelkész életével és teológiai aggályaival foglalkozik.[36] A Church Timesnak[37] adott interjújában 2012-ben Robinson ezt mondta: „Azt hiszem, ha az emberek valóban Kálvint olvasnák, ahelyett, hogy Max Webert olvasnának, átértékelnék a megítélését. Nagyon tekintélyes gondolkodó.”[38]

Canterbury egykori érseke, Rowan Williams(wd)[39] Robinsont a "világ egyik leglenyűgözőbb angol nyelvű regényírójaként" jellemezte.[40] 2013. január 24-én bejelentették, hogy Robinson a 2013-as Nemzetközi Booker-díj döntősei között lesz.[41] 2013-ban elnyerte a Park Kyong-ni-díjat (dél-koreai székhelyű nemzetközi irodalmi díj).

2015. június 26-án Barack Obama elnök idézte Robinsont Clementa C. Pinckneynek(wd)[42], az Emanuel African Methodist Episcopal Church-ből a dél-karolinai Charlestonban.[43] 2015 novemberében a New York Review of Books közzétett egy kétrészes beszélgetést Obama és Robinson között az iowai Des Moines-ban, amely az amerikai történelem témáit és a hit társadalomban betöltött szerepét fedi le.[44][45]

Magánélete szerkesztés

1967-ben férjhez ment Fred Miller Robinson(wd) íróhoz és a massachusettsi Amherst Egyetem[46] professzorához.[47][48] 1989-ben elváltak.[49]

A párnak két fia született, James és Joseph. Az 1970-es évek végén esténként a Housekeeping-et írta, miközben fiai aludtak.[50] Robinson szerint sok szempontból befolyásolták írói munkásságát, mivel "az anyaság megváltoztatja az életérzést, az önismeretet".[50]

Bibliográfia szerkesztés

Regény
Online
  • Jack and Della – megjelent a The New Yorkerben 2020. július 13-án
  • Kansas – megjelent a The New Yorkerben 2004. szeptember 6-án
Ismeretterjesztő

Magyarul szerkesztés

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ http://www.themanbookerprize.com/content/marilynne-robinson, 2014. december 24.
  2. ↑ http://www.poetryfoundation.org/bio/marilynne-robinson, 2014. december 24.
  3. ↑ http://www.pulitzer.org/biography/2005-Fiction, 2014. december 24.
  4. ↑ http://grawemeyer.org/2006-marilynne-robinson/#:~:text=%E2%80%9CGilead%2C%E2%80%9D%20a%20book%20by,Louisville%20Grawemeyer%20Award%20in%20Religion.&text=The%20novel%20by%20Robinson%2C%20who,selected%20from%20among%2053%20nominations.
  5. ↑ https://www.neh.gov/about/awards/national-humanities-medals, 2017. augusztus 6.
  6. ↑ 100 Most Influential People Time, April 2016
  7. ↑ UI Writers' Workshop faculty member Marilynne Robinson win quarter-million-dollar award, 1998. február 4. [2017. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
  8. ↑ Robinson to retire from Iowa Writers' Workshop. Iowa Now , 2016. április 27. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  9. ↑ „A love letter to lost America”, The Guardian , 2005. április 2. (Hozzáférés: 2016. március 29.) 
  10. ↑ Marilynne Robinson: Sandpoint Memories (angol nyelven). NEA , 2010. április 6. (Hozzáférés: 2019. április 2.)
  11. ↑ Encyclopedia of the American Novel (2015. április 22.). ISBN 9781438140698 
  12. ↑ Hill & Wood Funeral Service | Charlottesville, VA Funeral Home & Cremation
  13. ↑ A Brown Egyetemen található Pembroke College volt a Brown Egyetem női főiskolája a Rhode Island állambeli Providence-ben. 1891-ben alapították, és 1971-ben egyesült a Brownnal.
  14. ↑ A Phi Beta Kappa Társaság (ΦΒΚ) az Egyesült Államok legrégebbi és legrangosabb tudományos tiszteletbeli társasága.
  15. ↑ John Clendennin Talbot Burne Hawkes, Jr. (1925. augusztus 17. – 1998. május 15.) posztmodern amerikai regényíró.
  16. ↑ This Life, This World: New Essays on Marilynne Robinson's Housekeeping, Gilead, and Home (angol nyelven). BRILL (2015. szeptember 25.). ISBN 9789004302235 
  17. ↑ 'History & Literature of the Pacific Northwest: Marilynne Robinson, 1943'. Center for the Study of the Pacific Northwest, University of Washington, 2024. április 30. (Hozzáférés: 2008. április 13.)
  18. ↑ Lister, Rachel: Marilynne Robinson (1947– ). The Literary Encyclopedia, 2006. október 21. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  19. ↑ Robinson, Marilynne. „Save Our Public Universities”, Harper's Magazine , 2016. március 1. (Hozzáférés: 2017. február 5.) 
  20. ↑ Fay, Interviewed by Sarah. „Marilynne Robinson, The Art of Fiction No. 198”, The Paris Review (Hozzáférés: 2017. február 5.) (angol nyelvű) 
  21. ↑ Marilynne Robinson. The New York Review of Books . (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  22. ↑ Max, D. T.. „D.F.W. Week: The Wonderfully Arrogant First Pitch Letter”, 2012. szeptember 7. (Hozzáférés: 2019. április 2.) (angol nyelvű) 
  23. ↑ American Academy of Arts & Sciences. Amacad.org. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  24. ↑ Esmond Harmsworth Lecture in American Arts and Letters
  25. ↑ Rothermere American Institute
  26. ↑ A Rothermere American Institute az Oxfordi Egyetem tanszéke, amely az Amerikai Egyesült Államok és a világban elfoglalt helyének interdiszciplináris és összehasonlító tanulmányozásával foglalkozik.
  27. ↑ Allardice, Lisa. „Marilynne Robinson: 'Obama was very gentlemanly ... I'd like to get a look at Trump'”, The Guardian, 2018. július 6. (Hozzáférés: 2019. április 2.) (brit angol nyelvű) 
  28. ↑ A King University egy presbiteriánusokhoz kapcsolódó magánegyetem Bristolban, Tennessee államban.
  29. ↑ Carl Frederick Buechner (1926. július 11. – 2022. augusztus 15.) amerikai író, regényíró, költő, önéletrajzíró, esszéíró, prédikátor és teológus.
  30. ↑ University of the South
  31. ↑ Brown University
  32. ↑ This Life, This World: New Essays on Marilynne Robinson's Housekeeping, Gilead, and Home (angol nyelven). BRILL (2015. szeptember 25.). ISBN 9789004302235 
  33. ↑ Marilynne Robinson awarded Honorary Fellowship | Mansfield College, Oxford (angol nyelven). www.mansfield.ox.ac.uk . [2018. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  34. ↑ "Marilynne Robinson interview: The faith behind the fiction", Reform, September 2010.
  35. ↑ "Marilynne Robinson", Religion & Ethics Newsweekly, September 18, 2009.
  36. ↑ "Marilynne Robinson", Religion & Ethics Newsweekly, March 18, 2005.
  37. ↑ A The Church Times egy független anglikán hetilap, amelynek székhelye Londonban van, és az Egyesült Királyságban péntekenként jelenik meg.
  38. ↑ Wroe, Martin, "A minister of the word", Church Times, 22 June 2012
  39. ↑ Rowan Douglas Williams, Baron Williams of Oystermouth, PC (Swansea, 1950. június 14. –) brit anglikán püspök, teológus és költő.
  40. ↑ Williams, Rowan, "Mighty plea for reasonableness", Church Times, 12 August 2012
  41. ↑ Man Booker International Prize 2013 Finalists Announced | The Man Booker Prizes. Themanbookerprize.com, 2013. január 24. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  42. ↑ Clementa Carlos "Clem" Pinckney (1973. július 30. – 2015. június 17.) politikus és lelkész, a dél-karolinai szenátus demokrata tagja volt.
  43. ↑ Remarks by the President in Eulogy for the Honorable Reverend Clementa Pinckney. whitehouse.gov, 2015. június 26. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  44. ↑ (2015. november 5.) „President Obama & Marilynne Robinson: A Conversation in Iowa”. The New York Review of Books. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)  
  45. ↑ (2015. november 19.) „President Obama & Marilynne Robinson: A Conversation—II”. The New York Review of Books. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)  
  46. ↑ University of Massachusetts Amherst
  47. ↑ Biography - Fred Miller Robinson, PhD - College of Arts and Sciences - University of San Diego. www.sandiego.edu . (Hozzáférés: 2019. január 3.)
  48. ↑ Sandra Hutchison: Marilynne Robinson (amerikai angol nyelven). Sandra Hutchison . (Hozzáférés: 2019. január 3.)
  49. ↑ Fay, Interviewed by Sarah. „Marilynne Robinson, The Art of Fiction No. 198”, The Paris Review, 2008. április 30. (Hozzáférés: 2019. január 3.) (angol nyelvű) 
  50. ↑ a b Brockes, Emma. „A life in writing: Marilynne Robinson”, The Guardian, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2019. január 4.) (brit angol nyelvű) 
  51. ↑ Mostohák gyöngye (film)

Külső hivatkozások szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marilynne Robinson című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marilynne_Robinson&oldid=27041780”