Wikipédia

Martonvásár

magyarországi város Fejér vármegyében

Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.[6]

Martonvásár
A Brunszvik-kastély
A Brunszvik-kastély
Martonvásár címere
Martonvásár címere		 Martonvásár zászlaja
Martonvásár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállásváros
PolgármesterDr. Szabó Tibor (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2462
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Baienfurt
Népesség
Teljes népesség5936 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség178,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121[3] m
Terület31,25 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVál-víz síkja[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″
Martonvásár (Fejér vármegye)
Martonvásár
Martonvásár
Pozíció Fejér vármegye térképén
Martonvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonvásár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye északkeleti részén található, a 7-es számú főút mellett Budapesttől 30, és Székesfehérvártól is 30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.

Településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely. Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6.[7]

Közlekedés szerkesztés

Közút szerkesztés

A város központját átszeli a 7-es főút, illetve a határában elhalad az M7-es autópálya is, így ezek tekinthetők Martonvásár legfontosabb közúti elérési útvonalainak. Délkelet felől, Ercsitől a 6204-es út húzódik idáig, Tordasra és Gyúróra pedig a 81 108-as számú mellékút indul innen.

A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbuszforgalom része. Sűrű az autóbusz-közlekedés Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.

Vasút szerkesztés

A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal mentén fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.

Története szerkesztés

 
A kastélypark

Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

 
A martonvásári Brunszvik-kastély és a Szent Anna plébániatemplom

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.

1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.[forrás?]

A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.

A település 2005-ben kapott városi rangot.
A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Horváth Ottó (független)[8][9]
  • 1994–1998: Horváth Ottó (független)[10]
  • 1998–2002: Dr. Palánky Klára (független)[11]
  • 2002–2006: Orbán András (független,[12] később Fidesz[13])
  • 2006–2010: Kiss Gábor László (MSZP)[14][13]
  • 2010–2014: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[15]
  • 2014–2019: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[16]
  • 2019-től: Dr. Szabó Tibor (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5603
5616
5672
5843
6106
5936
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott).[17]

Híres személyek szerkesztés

  • Itt hunyt el 1973-ban Krammer Jenő irodalomtörténész, egyetemi tanár, pedagógiai író, szociálpszichológus.

Nevezetességei szerkesztés

Testvérvárosai szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

  •  
    A Brunszvik-kastély felülnézetből
  •  
    A Brunszvik-kastély főhomlokzata
  •  
    A kastély középrizalitja a bejárattal
  •  
    A Beethoven Múzeum a kastély délnyugati szárnyában
  •  
    A Szent Anna-templom
  •  
    Az egykori Gyermek-kert homlokzatának részlete
  •  
    Az Óvodamúzeum bejárata
  •  
    Főtere a hősi emlékművel
  •  
    Nagy János Beethoven és a halhatatlan kedves című szoborkompozíciója a város főterén

Rendezvények szerkesztés

A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Martonvásár, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ [1]
  7. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. július 29.)
  8. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Kizmus Lajos. „Forum Martini: Egy martonvásári polgár emlékei 2.”.  
  10. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  11. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  12. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  13. ↑ a b Lemondás, delegálás, főszerkesztőváltás (magyar nyelven). Feol.hu, 2006. október 14. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  14. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  15. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  16. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  17. ↑ Martonvásár Helységnévtár
  18. ↑ Testvérvárosok. Martonvásár (Hozzáférés: 2021. december 29.) arch

További információk szerkesztés

  • Martonvásár honlapja
  • Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján
  • Képek a Brunszvik kastélyról
  • Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Közdok, Bp., 1960
  • Lencsés Ferenc: Martonvásár története; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1965 (István Király Múzeum közleményei B. sorozat)
  • Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Panoráma, Bp., 1975
  • Mesterházi Tihamér: Martonvásár. Kastélypark; TKM, Bp., 1980 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Hornyák Mária: Martonvásár, Brunszvik-kastély és Beethoven Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár, 1993
  • Hornyák Mária: "A Mindenem, a Boldogságom...". Ludwig van Beethoven és a martonvásári Brunszvik Jozefin grófnő szerelméről; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 1996 (Őrláng füzetek)
  • Harcsa Tiborné: Óvodatörténeti Múzeum. Kiállítás-vezető; Óvodamúzeum, Martonvásár, 2000
  • Hornyák Mária: Martonvásár; szerk. Erdős Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Brunszvik Teréz és kortársai Martonvásárról; vál., szerk., jegyz., bev. Hornyák Mária; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2005 (Őrláng füzetek)
  • Provoda József Jodes: Martonvásár labdarúgásának története a kezdetektől napjainkig; szerzői, Martonvásár, 2011
  • Danka Dénes: Emlékek. A martonvásári világrekord őzbakról, elejtésének 50. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényekről, erdészekről, vadászokról; átdolg., bőv. kiad.; Meran Fülöp Vadászati és Muzeológiai Alapítvány, Csákberény, 2017
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martonvásár&oldid=26840035”