Maryland
Maryland (IPA: 
'mɛrələnd) az Amerikai Egyesült Államok hetedik tagállama. Délen és nyugaton Virginia, Nyugat-Virginia és Washington, D.C., északon Pennsylvania, keleten Delaware határolja. Körülbelül akkora a területe mint Belgiumé.[3]
2007 óta Maryland egy családra jutó átlagjövedelme a legmagasabb az Egyesült Államokban, ez 2007-ben 68 080,[4] 2008-ban pedig 70 545 dollár volt.[5]
| Maryland | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: Old Line State; Free State | |||
| Mottó: Fatti maschii, parole femine (archaikus olasz) – Férfias tettek, nőies szavak | |||
| Névadó | Bourbon Henrietta Mária angol királyné | ||
.svg) | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Annapolis | ||
| Legnagyobb város | Baltimore | ||
| Kormányzó | Wes Moore (D) | ||
| Hivatalos nyelv | de jure: nincs de facto: angol | ||
| Postai rövidítés | MD | ||
| ISO 3166-2 | US-MD | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 7. | ||
| dátuma | 1788. április 28. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 42. | ||
| népesség szerint | 19. | ||
| népsűrűség szerint | 5. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 6 177 224 fő (2020. ápr. 1.)[1][2] | ||
| Népsűrűség | 165 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 32 160 km² | ||
| ebből víz | 21 % | ||
| Időzóna | EST: UTC-5/-4 | ||
| Szélesség | é. 37°53' – é. 39°43' | ||
| Hosszúság | ny. 75°4' – ny. 79°33' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 145 km | ||
| észak-déli | 400 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 1024 m | ||
| átlagmagasság | 105 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0 m | ||
| Maryland weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maryland témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Maryland több mint 350 biotechnológiával foglalkozó cégnek ad otthont, ezzel pedig a harmadik legnagyobb élettudományi központ az Egyesült Államokban.[6]
Az államban számos egyetem és főiskola található, de itt székel a Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (Food and Drug Administration, FDA) is.
Földrajz szerkesztés
Marylandet az „Amerika miniatűrben” becenévvel is illetik, mivel domborzatát tekintve Amerika összes jellemzője megtalálható itt,[7] a homokos tengerparttól a mocsarakon, tölgyfákkal tarkított dombokon át a nyugaton magasodó hegyekig.
Az állam folyóvizei a Chesapeake-öböl vízgyűjtő területéhez tartoznak; kivételt képez a legnyugatibb megye, melynek folyója, Youghiogheny a Mississippi folyó vízgyűjtő területéhez tartozik; Worcester megye keleti része, mely Maryland vízgyűjtő területéhez tartozik; és az állam északkeleti részének egy kis része, mely a Delaware folyó vízgyűjtő területének része.
Maryland legmagasabb pontja az 1020 m magas Hoye-csúcs a Backbone-hegységben, Garrett megyében, közel a nyugat-virginiai határhoz.
Az államban nem található túl sok természetes tó, a mesterséges tavak közül a legnagyobb a víztározóként is szolgáló Deep Creek-tó.
Települések szerkesztés
Maryland lakosságának nagy része Washington és Baltimore köré csoportosul. Történelmi távlatokból nézve a települések az úgynevezett fall line[8] mentén alakultak ki. Ez alól kivétel például a főváros, Annapolis.
Nagyobb városok még Columbia, Silver Spring, Rockville, Gaithersburg, Frederick és Hagerstown.
Maryland határállam, így mind az északi, mind a déli államok sajátosságaival rendelkezik,[9] Baltimore és Washington kultúrája inkább az északi államokhoz áll közelebb.[10]
Történet szerkesztés
1629-ben George Calvert, Baltimore első lordja, miután nem sikerült kolóniát alapítania Újfundlandon, I. Károlyhoz fordult újabb királyi okiratért, hogy kolóniát alapíthatsson az Újvilágban. Calvert érdeklődése az Újvilág iránt katolicizmusából fakadt: szeretett volna menedéket biztosítani a katolikusoknak az Amerikai földrészen. Ezen felül, hallott a virginiai dohányból származó hatalmas bevételekről, és remélte, hogy az új kolónia majd fedezi a korábbi, újfundlandi sikertelenségével elvesztett jelentős összeget. George Calvert meghalt 1632-ben, de a királyi okiratot kiadták, fia, Cecil Calvert, Baltimore második bárójának nevére, felhatalmazva hogy alapítson kolóniát Terra Mariae (Maryland; Mária földje) néven. A kolóniát Henrietta Máriáról, I. Károly feleségéről nevezték el.[11] Leonardot, Cecil testvérét bízták meg az expedícióval, mert Cecil nem akart útra kelni. A Marylandbe települők többsége szerződéses szolga volt (akik cserébe az utazás költésegiért bizonyos időre az őket az Újvilágba hozó gazdag földesurat szolgálták).[12]
Miután Virginia az anglikán irányzatot tette meg állami vallássá, számos puritán vándorolt át Marylandbe, ahol települést alapítottak Provence néven (ma Annapolis). 1650-ben a puritánok fellázadtak az állam vezetői ellen és felállítottak egy saját kormányt, mely mind a katolicizmust, mind az anglikanizmust törvényen kívül helyezte. 1654-ben Cecil Calvert hadsereget küldött a puritánok ellen, de elveszítették a severni csatát Annapolis mellett.[13][14] A lázadás 1658-ig tartott, ez alatt az idő alatt az állam szinte összes katolikus templomát lerombolták. Amikor Angliában Orániai Vilmos lett a király és az általa is támogatott türelmi rendeletből kizárták a katolikusokat, Maryland betiltotta a katolicizmust; a tilalmat egészen a polgárháború végégig fenntartották.
Maryland egyike volt annak a 13 államnak, melyek fellázadtak a brit uralom ellen és a hetedik állam volt, amely elfogadta az új alkotmányt. 1790-ben Maryland George Washington kérésére területe egy részét szövetségi hatalom alá rendelte, itt alakították ki Washingtont.
A függetlenségi háború után Maryland elkezdte felszabadítani az afroamerikai rabszolgákat, 1860-ra 49%-uk volt szabad állampolgár.[15] Az állam megpróbálkozott volt rabszolgák és szabad feketék visszatelepítés-ével a nyugat-afrikai Bors-partra (a mai Libériába), ahol a telepesek kliensállamot is létrehoztak Marylandi Köztársaság néven, származási helyük után. A kicsiny állam azonban nem tudott fennmaradni, ezért a szomszédos Libéria 1857-ben annektálta.
A polgárháború ideje alatt a Marylandből bevonulók 77%-a Észak, a többiek pedig Dél hadseregéhez csatlakoztak. 1864-ben az állam új alkotmányt fogadott el, mely megtiltotta a rabszolgatartást. 1867-ben a Marylandben élő afroamerikaiak szavazati jogot kaptak.[16]
Gazdaság szerkesztés
A Bureau of Economic Analysis számításai szerint 2006-ban Maryland GDP-je 257 millió amerikai dollár volt.[17] A U.S. Census Bureau (népszámlálási hivatal) felmérése szerint a marylandi családok a leggazdagabbak az országban, a családok mediánjövedelme mintegy 68 080 dollár,[4] mellyel megelőzi New Jerseyt és Connecticutot. Howard megye a harmadik, Montgomery megye a hetedik leggazdagabb megye az Államokban. A szegénységi arány 7,8%, ami az országban a legalacsonyabb.[18][19][20]
2010 januárjában az állam munkanélküliségi aránya 7,5% volt.[21]
Népesség szerkesztés
2006-ban a 645 744 külföldi élt az államban, főképp latin-amerikaiak és ázsiaiak, utóbbiak a külföldiek 6%-át tették ki.[22][23] A külföldiek mintegy 1,7%-a koreai.[24]
Őseit tekintve Maryland lakosságának 15,7%-a német származású, 11,7% ír, 9% brit, 5,1% olasz.[25]
A kisebbségek a lakosságnak csaknem a 40%-át adják.[26]
Oktatás szerkesztés
A legrégebbi felsőoktatási intézmény az államban a St. John's College, melyet 1696-ban alapítottak King William's School néven. Az államban 18 további magán felsőoktatási intézmény található, a legismertebb ezek közül a Johns Hopkins Egyetem, melyet 1876-ban alapítottak egy baltimore-i vállalkozó, Johns Hopkins adományából.
A legnagyobb állami egyetem a Marylandi Egyetem, melyet 1856-ban alapítottak Marylandi Mezőgazdasági Főiskola néven, és amely 1864-ben vált nyilvános főiskolává. Az állam második legnagyobb egyeteme a Towson Egyetem (1866).
Nevezetességek szerkesztés
Annapolisban megtekinthető a William Paca House, mely a függetlenségi nyilatkozatot aláíró kormányzó rezidenciája volt. A városban székel az Amerikai Tengerészeti Akadémia. Baltimore múzeumairól nevezetes, Ocean City pedig tengerparti üdülőváros. Az Antietam National Battlefield[27] parkban az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatájának helyszínét lehet bejárni.[28]
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Maryland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ QuickFacts: Maryland. Népszámlálási Hivatal. [2022. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 14.)
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Belgium. CIA World Factbook. Central Intelligence Agency, 2008. május 15. [2019. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
- ↑ a b U.S. Census Bureau, August 26, 2008. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
- ↑ Les Christie: Where to find the fattest paychecks. money.cnn.com. Cable News Network, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. november 8.)
- ↑ Business in Maryland: Biosciences. Maryland Department of Business & Economic Development. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 15.)
- ↑ Maryland Facts. Kids Room. Maryland Office of Tourism. [2008. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
- ↑ Azt a területet nevezik így, ami után a folyók zuhatagossá válnak és már nem navigálhatóak
- ↑ The South As It's Own Nation. League of the South, 2004. [2008. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
- ↑ Beck, John; Randall, Aaron; and Frandsen, Wendy: Southern Culture: An Introduction (PDF) pp. 14–15. Carolina Academic Press, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
- ↑ Maryland's Name. Maryland at a Glance. Maryland State Archives. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
- ↑ "Indentured Servants and the Pursuits of Happiness Archiválva 2010. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben". Crandall Shifflett, Virginia Tech.
- ↑ John Esten Cooke. Virginia, a history of the people. Houghton, Mifflin, 208–216. o. (1883. április 14.)
- ↑ History - Seventeenth Century through the Present. Anne Arundel County—Citizens Information Center, 2003 [2012. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 31.)
- ↑ Peter Kolchin, American Slavery: 1619-1877, New York: Hill and Wang, 1993, 81-82. o.
- ↑ Troy, David: The Story of the 15th Amendment in Maryland (angol nyelven). Maryland State Archives, 1996 [2010. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 31.)
- ↑ State Economic Growth Widespread in 2006 (PDF). bea.gov. U.S. Department of Commerce: Bureau of Economic Analysis. [2009. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)
- ↑ U.S. Poverty Rate Drops; Ranks of Uninsured Grow washingtonpost.com.
- ↑ Maryland is ranked as richest state Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben baltmioresun.com.
- ↑ US Poverty Rate Declines Significantly Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben FOXNews.com.
- ↑ Bls.gov; Local Area Unemployment Statistics
- ↑ Turner Brinton, "April-editions/060405-Wednesday/ImmigrateDebate_CNS-UMCP.html Immigration Bill Could Impact Maryland[halott link]," Capital News Service, 5 April 2006. Hozzáférés ideje: 22 July 2007.
- ↑ Yau, Jennifer: The Foreign Born from Korea in the United States. Migration Policy Institute, 2007 (Hozzáférés: 2007. december 23.)
- ↑ About Us: Korean Americans in Maryland. Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health. (Hozzáférés: 2007. december 23.)
- ↑ Italian American Population in All 50 States. Niaf.org. [2008. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)
- ↑ Minority population surging in Texas. msnbc.com. Associated Press, 2005. augusztus 18. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
- ↑ Antietam National Battlefield honlapja
- ↑ Maryland (magyar nyelven). usatravel.hu. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
További információk szerkesztés
