Matroidaxiómák

matematikai struktúra

A matroid egy axiómákkal definiált matematikai struktúra. A matroidok speciális halmazrendszerek (pontosabban egy véges halmazból és egy felette értelmezett halmazrendszerből álló struktúrák), konkrétan nem üres leszálló halmazrendszerek, melyekre egyéb tulajdonságok is teljesülnek. Ezeket sokféle ekvivalens alakban lehet megadni, melyek egyenértékűségét e szócikk tárgyalja.

Az alaphalmaz vagy univerzum feletti halmazrendszer a matroid tagjainak halmaza; melynek elemeit független halmazoknak szokás nevezni.

A matroidok leggyakoribb standard definíciója az a három axiómából álló axiómarendszer szokott lenni, melyet bővíthetőségi axiómarendszernek fogunk nevezni.

Nemüresség szerkesztés

Mindenekelőtt belátjuk, hogy egy leszálló halmazrendszer akkor és csak akkor nem üres, ha tartalmazza az üres halmazt. Ugyanis ha leszálló, akkor amennyiben tartalmaz egy halmazt, akkor annak minden részhalmazát is, tehát az üres halmazt is, és mivel nem üres, ezért tartalmaz is egy halmazt, és így a leszállóságból következően az üres halmazt is. Fordítva, ha egy halmazrendszer tartalmazza elemként üres halmazt, akkor maga nyilván nem üres.

Tehát ekvivalens a következő két axiómarendszer egy   halmaz feletti   halmazrendszerre:

  • I. „nemürességi axiómarendszer”:
    • nem üres, azaz  
    • leszálló, azaz  
  • II. „alternatív nemürességi axiómarendszer”:
    • Tartalmazza az üres halmazt, azaz  
    • leszálló, azaz  

A következőkben a matroidok meghatározására a „nemürességi” a.r.-t használjuk.

A bővíthetőségi axiómarendszer szerkesztés

E szerint egy   véges halmaz feletti matroid egy olyan   párból álló struktúra, ahol   pedig egy   feletti halmazrendszer, a matroid tagjainak halmaza; melynek elemeit független halmazoknak szokás nevezni; s mely rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal:

  1. a halmazrendszer nem üres;
  2. a halmazrendszer leszálló, azaz egy független halmaz összes részhalmaza is független;
  3. a független halmazok kölcsönösen bővíthetőek: ha két független halmaz számossága eltérő, akkor a nagyobból (a több elemet tartalmazóból) ki tudunk választani egy, a kisebb halmazban nem szereplő elemet úgy, hogy azt a kisebbe téve az így „bővített kisebb” halmaz is független.

Ez a matroidok definiálására leginkább használt axiómarendszer.

B1. nem-üresség:  ;
B2. leszállóság:  
B3. kölcsönös bővíthetőség:    

Megjegyzés: a harmadik axiómát, talán elnevezési/fordítási hiba vagy tanácstalanság miatt vagy más okból, „kölcsönös felcserélhetőségi axiómának” is nevezik (ld. Cormen-Leiserson-Rivest-Stein: Új algoritmusok 346. o.)

Halmaz bővítője és maximális függetlensége szerkesztés

A szóban forgó   elemet egyébként a   halmaz bővítőjének nevezzük. Célszerű ezt általánosabban is megfogalmazni: legyen   az alaphalmaz tetszőleges részhalmaza. Ha van olyan   elem, melyre  , akkor ezt az elemet az   bővítőjének, ha pedig olyan  , melyre  , akkor utóbbit   antibővítőjének nevezzük.

Ha   független halmaz, és nincs bővítője, akkor maximális független halmaznak nevezzük, vagy pedig a matroid bázisának. Tehát a maximalitást a tartalmazásra ( ) értjük a matroidelméletben (nem pedig a számosságok rendezésére,  -re), hiszen ez pontosan azt jelenti, hogy nincs olyan   halmaz, melyre  .

A fenti fogalmak általánosítása: Legyen most is   az alaphalmaz két részhalmaza. Ha van olyan   elem, melyre   (s ekkor  , akkor ezt az elemet az   halmaz  -re vonatkozó relatív bővítőjének nevezzük.

Ha   független, és nincs  -re vonatkozó relatív bővítője, akkor nevezzük  -ben, X-re vonatkozóan (relatíve) maximálisan függetlennek, vagy X-ben nem bővíthetőnek.

A maximalitási axiómarendszer és a rang szerkesztés

Az előkelő „maximalitási” szó arra utal, hogy a nem bővíthető független (maximális független) halmazok számossága ugyanaz.

1. nem-üresség:  ;
2. leszállóság:  
3. maximalitási tulajdonság:  
 

Halmaz rangja szerkesztés

Az   nem bővíthető független halmazok esetén az   jelölést bevezetve a harmadik axióma nyilván teljesen ugyanaz, mint a következő:

 

 

Az   természetes számot, mely a matroidelméletben lényeges szerepet játszik, az   (nem feltétlenül független) halmaz rangjának nevezzük. Az U halmaz rangját a matroid rangjának nevezzük.

Ekvivalencia a bővíthetőségi axiómarendszerrel szerkesztés

Belátjuk, hogy a bővíthetőségi tulajdonságból következik a maximalitási, ill. fordítva.

  • Legyen   bővíthetőségi tulajdonsággal rendelkező nem, üres leszálló halmazrendszer. Legyen   két maximális („nem bővíthető”) független halmaz X-ben. Ha az egyik szigorúan kisebb számosságú lenne, mint a másik, mondjuk   lenne (indirekt bizonyítás), akkor ez ellentmondana a bővíthetőségi tulajdonságnak, hiszen feltevéseinkből adódóan biztos, hogy van olyan  , amelyre   független, de mivel   és M véges (mivel az alaphalmaz is véges), ezért  , ami ellentmond annak, hogy maximális, azaz nem bővíthető. Tehát (< trichotom tulajdonsága miatt) bármely két maximális független halmaz azonos számosságú, tetszőleges   esetén.
  • Legyen   izokardinalitási tulajdonsággal rendelkező halmazrendszer. Legyen ekkor   két független halmaz úgy, hogy  . Ekkor   nem lehet maximális független halmaz az   (nem felt. független) részhalmazban, mert az ellentmondana annak, hogy az ilyenek egyenlő számosságúak, hiszen van egy nála nagyobb számosságú független részhalmaz ( ). Tehát van olyan   elem, hogy ezzel bővítve  -t független halmazt kapjunk. Egyszóval  -beli, mert könnyen láthatóan e két halmaz egyenlő, így tehát   bővíthető egy  -beli elemmel, és pont ezt akartuk belátni.

A bővíthetőségi axiómarendszer gyengítései szerkesztés

A bővíthetőségi axiómarendszer harmadik axiómáját meg lehet fogalmazni számos „gyengébb” változatban is, melyekből önmagukban (tetszőleges halmazrendszerben) nem következne a harmadik axióma, azonban a leszálló tulajdonsággal együtt már igen.

Néhány ilyen gyengítés:

Kicsi (1) számosságkülönbségű függetlenek szerkesztés

Ha egy független halmazhoz van csak eggyel nagyobb elemszámú független halmaz, akkor létezik ez utóbbiban egy elem, mely a kisebbnek nem eleme, s mellyel a kisebbet bővítve az még független marad.

 

 
  • Ennek igazolása:
    • ha ez igaz, akkor a bővíthetőségi axióma is teljesül, hiszen ha   független halmaz, akkor amennyiben  , úgy   is független a leszállási axióma szerint, és létezik olyan   is, hogy   legyen, és ekkor a gyengített axióma szerint van egy  -t függetlenné bővítő  -beli elem, tehát ez a bővítő elem  -beli is.
    • Fordítva pedig, ha az eredeti, erősebb bővíthetőségi axióma teljesül, azaz tetszőleges   független halmazok esetén bővíthető a  , akkor nyilván olyan  -ekre is, melyekre  . A két állítás tehát egyenértékű (pontosabban, a bővíthetőség egyenértékű a gyenge bővíthetőség és a leszálló tulajdonság együttesével).

Források szerkesztés