Matusán Béla
Matusán Béla (olykor Matisán vagy Matuzsán, Beregszász, 1887. január 28. – Moszkva, 1938. május 29.[1]) vasmunkás, pártmunkás.
| Matusán Béla | |
| Született | 1887. január 28. Beregszász |
| Elhunyt | 1938. május 29. (51 évesen) Moszkva, butovói kivégzőhely[1] |
| Foglalkozása | vasmunkás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
1902-ben (más források szerint 1903-ban) belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd pedig a vasasszakszervezetbe. 1915-ben Budapestre költözött, ahol a Schlick–Nicholson gyárban kezdett dolgozni. 1917-től részt vett az antimilitarista mozgalomban, 1918 tavaszán pedig a vasasszakszervezet fővárosi csoportjának vezetőségi tagja lett. 1918. november 24-én a KMP egyik alapító tagja volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a IV. kerületi, illetve a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja, áprilisban pedig a Jászságba, illetve Jászárokszállásra küldték mint a helyi munkástanácsok mellé kirendelt közigazgatási biztost. A bukás után 1919 végén a vasasszakszervezet győri kerületének titkáraként dolgozott, mígnem letartóztatták, s kitoloncolták Győr városából. Rövid időre Jugoszláviába emigrált, ahonnan visszatért, s 1920 őszétől kezdve Pécsett dolgozott, ahol a helyi szocialista párt titkára, illetve a kommunista emigrációt irányító 5-ös bizottság egyik tagja lett. A következő évben Ausztriába emigrált, ám decemberben a KMP vezetői megbízásából illegálisan visszatért Magyarországra. 1922-ben letartóztatták, ám a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretein belül Szovjet-Oroszországba került. Az orosz fővárosban dolgozott mint vasmunkás, és a moszkvai magyar klub egyik vezetője, illetve titkára volt. 1938. március 16-án koholt vádak (kémkedés, szabotázs) alapján letartóztatták. 1938. május 19-én halálraítélték, s 10 nap múlva az ítéletet a butovói kivégzőhelyen végrehajtották. 1956. február 19-én rehabilitálták.[1]
Irodalom szerkesztés
- Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919–1929., Bp.,1964
- Értünk éltek. A munkásmozgalom kiemelkedő, Szolnok megyei elhunyt harcosainak életrajzkötete, Szolnok, 1968
- Hajdu Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Emlékezések a pécsi munkásmozgalomról. Pécs, 1957
- Szabó Ágnes: A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése. (1919–1925). Bp., 1970
- Gecsényi Lajos: Jászföldön a Tanácsköztársaságért. (Matisán Béla életrajza.) Jász Múzeum, Jászberény, 1973
Megjegyzések szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 169. o. ISBN 963-05-2500-3
- Matusán Béla. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
- A Szocialista Forradalomért (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975. ISBN 963 09 0243 5, 445–446. o.)
