Mauterndorf

község a Tamsweg járásban, Salzburg tartományban, Ausztria

Mauterndorf osztrák mezőváros Salzburg tartomány Tamswegi járásában. 2019 januárjában 1620 lakosa volt.

Mauterndorf
Mauterndorf címere
Mauterndorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásTamswegi járás
Irányítószám5570
Körzethívószám06472
Forgalmi rendszámTA
Testvérvárosok
Lista
Cadolzburg
Népesség
Teljes népesség1639 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1123 m
Terület32,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 13° 41′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 13° 41′ 49″
Mauterndorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mauterndorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Mauterndorf a Tamswegi járásban
 
A mauterndorfi vár
 
Lépcsős homlokzatú házak a belvárosban
 
A Szt. Bertalan-plébániatemplom

Mauterndorf Salzburg tartomány Lungau régiójában, a Taurach folyó mentén, a déli Lungauer Nockgebiet és az északi Schladmngi-Tauern hegységek között fekszik. Legmagasabb hegyei a Speiereck (2411 m), a Kleine Landschütz (2355 m ) és a Große Landschütz (2347 m). Az önkormányzat 4 településrészt, illetve falut egyesít: Faningberg (61 lakos 2018-ban), Mauterndorf (1238), Neuseß (120) és Steindorf (201).

A környező önkormányzatok: északra Weißpriach, keletre Mariapfarr, délkeletre Unternberg, délre Sankt Margarethen im Lungau, délnyugatra Sankt Michael im Lungau, északnyugatra Tweng.

Története szerkesztés

A római időkben a mai Mauterndorf helyén út húzódott és a vár helyén erőd állt. A települést először 1002-ben említik írásban. 1023-ban a salzburgi érsek birtokába került, 1217-ben pedig mezővárosi rangra emelték. A 13. században a salzburgi káptalan vámszedőhelyet építtetett, innen kapta a hely a nevét (Maut-vám). Mauertndorf a középkorban a Lungau kereskedelmi központja volt. 1253-ban megépült a vár. 1291/92-ben itt tárgyaltak az I. Albert herceg ellen fellázadó stájer nemesek a salzburgi érsekkel. A 15. században Leonhard von Keutschach érsek kibővíttette a várat, amely a régió adminisztratív központjaként szolgált. Mauterndorf 1806-ig volt érseki birtok, utána az osztrák állam tulajdonába került.

1894-ben Hermann von Epenstein, egy gazdag berlini katonaorvos vásárolta meg a várat és megmentette a leromlástól.

1939-től 1945-ig a vár gyakorlatilag Hermann Göringé volt, akinek elhunyt keresztapjának özvegye adományozta. Göring fiatal korában sok időt töltött Mauterndorfban és tervei szerint 1945-ben is itt húzta volna meg magát, de a front előrehaladása megakadályozta szándéka teljesítésében. Göring a vízvezetékrendszer építésének támogatása miatt sokáig a mezőváros díszpolgára volt.

1968-ban a tartomány megvásárolta a várat és 1982-re renováltatta. 1997-ben egy feltehetően elmebeteg férfi hat embert lelőtt, majd öngyilkos lett Mauterndorfban.

Lakosság szerkesztés

A mauterndorfi önkormányzat területén 2019 januárjában 1620 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 2001-ben érte el 1850 fővel, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 88,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,7% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,2%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 4,2% mohamedánnak, 5,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92,3%) mellett a horvátok (2,3%) és a bosnyákok (1,4%) alkották.

A lakosság számának változása:

2016
1 697
2018
1 639

Látnivalók szerkesztés

 
A Szt. Gertrúd-templom
 
Sámson-felvonulás Mauterndorfban
  • a mauterndorfi vár
  • a belváros lépcsős homlokzatú házai
  • a Szt. Bertalan-plébániatemplom
  • a Szt. Gertrúd-templom
  • a Szt. Wolfgang-templom
  • a Taurachbahn nosztalgiajárata
  • a hagyományos Sámson-felvonulás

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mauterndorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.