Menáhem ben Szaruk

Menáhem ben Szaruk (héberül: מנחם בן סרוק), (Tortosa, 920 körül – 970 körül) középkori zsidó nyelvész.

Menáhem ben Szaruk
Életrajzi adatok
Született920 körül
Tortosa
Elhunyt970 körül
(kb. 50 évesen)
Ismeretes mint
Nemzetiségzsidó
Pályafutása
Szakterületnyelvészet
Kutatási területhéber nyelvészet

Hatással voltak ráHaszdaj ibn Sáprut
A Wikimédia Commons tartalmaz Menáhem ben Szaruk témájú médiaállományokat.

Menáhem Haszdaj ibn Sáprut tanítványa volt, és ő írta az első teljes héber nyelvű szótárat. Bár a korábbi nyelvtudósokhoz hasonlóan tévesen ő is az úgynevezett egybetűs tövek nézetét vallotta, ennek ellenére műve komoly alkotás. A könyv – melyben Menáhem saját terminológiát alkotott – nyelvészeti tekintetben is tárgyalja a héber szókincset, és az elemzések során kiterjeszkedett a Biblia-magyarázatra is, ugyanakkor vizsgálta a retorikai és poétikai vonatkozásokat. Nem áll távol a szerzőtől az összehasonlító nyelvészet sem, mert az arab és újhéber egyezéseket is kiemelte. Úgy vélte, hogy korábban a héber nyelv gazdagabb volt, amit szerinte bizonyít, hogy a Bibliában mindössze 15 darab ötbetűs tő van. Sorra vette egy-egy tő változatait, amelyek mást-mást jelentenek. (Például a „c” gyöknek 7-féle értelme van: 1. szárny, repülni; 2. virág, virágzani; 3. veszekedés, veszekedni; 4. hajó; 5. szárazság; 6. egy állatfaj; 7. emlékoszlop. Ezeket a különböző jelentésű és tövű szavakat a ragozásban mindig a „c” betű alapján azonos gyökből származtatta.) Minden tévedése dacára a középkori európai zsidóság sokáig Menáhem művét használta.

Haszdaj ibn Sáprut íratta Menáhemmel József kazár fejedelemhez a híres levelet, hogy a fejedelem írja meg a kazárok zsidó hitre térésének történetét. A király ezt meg is tette.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés