Wikipédia

Mencshely

magyarországi község Veszprém vármegyében

Mencshely község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. Nevezik háromtornyú falunak is, mivel három felekezetnek is van temploma a településen.

Mencshely
Mencshely evangélikus temploma
Mencshely evangélikus temploma
Mencshely címere
Mencshely címere		 Mencshely zászlaja
Mencshely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám8271
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség301 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 47″, k. h. 17° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 47″, k. h. 17° 42′ 00″
Mencshely (Veszprém vármegye)
Mencshely
Mencshely
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Mencshely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mencshely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

 
A Szentháromság katolikus templom

Mencshely a Vázsonyi-síkság és a Balaton-felvidéki hegyek találkozásánál elhelyezkedő település Veszprém vármegyében, a Balaton-felvidék északi határán. A Balatontól 11, Nagyvázsonytól 4 kilométerre található.[3] Főutcája a Zánka és Nagyvázsony között húzódó 7312-es út, utóbbiból itt ágazik ki a 73 112-es számú mellékút Dörgicse Felsődörgicse településrésze és a 7338-as út felé.

Története szerkesztés

Területe a kőkorszaktól bizonyíthatóan lakott volt, de a régiek nem a mai falu helyét, hanem az attól kissé északkeletre fekvő Ragonya nevű határrészt és a falutól keletre eső Berki-kút környékét részesítették előnyben. E második területen a későbbi időkből római villa rustica (parasztgazdaság) romjai kerültek elő számos Nagy Konstantin korabeli pénzérmével. A község első hiteles középkori említése egy 1269-ben kelt oklevélben található.

A település kialakulásáról nem rendelkezünk hiteles adatokkal. Neve, amely eredetileg Mencsel vagy Mencsely alakban élt egészen a 19. századig, bizonytalan eredetű. Egyes feltevések szerint német személynévből keletkezett: valószínű alakja Menzli vagy Mentzelin lehetett. A puszta személynévből történő helynévadás magyar sajátosság, a legkorábbi településneveink keletkeztek így. A 12–13. században megjelentek, majd kizárólagossá váltak a személynevekből -falva, -telke utótaggal képzett magyar helynevek. Ha tehát elfogadjuk a Mencsel név személynévi eredetét, a település kialakulásának idejét a 10–11. századra tehetjük. Ezt a keltezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a község az akkori országterület egyik legfejlettebb részén, a Balaton-felvidéken helyezkedik el. Itt korán tért hódított a kereszténység, s első fennmaradt okleveleink is, amelyek erre a területre vonatkoznak, már kialakult településszerkezetet tárnak elénk, még ha magát a községet nem is említik. A mai változat, a Mencshely népi etimológiával keletkezett az eredeti Mencselből. Ennek a népi etimológiának a magyarázatát a következőképp írta le az író Lampérth Géza (1873–1934), a falu szülötte:

„Azok a magyarok, akik őseik hitét nem akarták az új hitért elhagyni, fellázadtak István király ellen. Kupa somogyi vezér állt a lázadók élére és hatalmas sereget vezetett Veszprém vára alá, ahol akkor István király feleségével, Gizellával együtt tartózkodott. István király, mielőtt az ostrom megkezdődött volna, nejét kiszöktette a várból, hogy valamelyik faluban biztonságba helyezze. Már jól elhagyták Veszprémet, és Vázsony körül jártak. Ekkor a király hátratekintve rémülten vette észre, hogy a lázadók egy csapata üldözőbe fogta őket. Megsarkantyúzta lovát, hirtelen a közeli rengetegbe vágtatott. Mire üldözői odaértek, már nyomát vesztették. Egy ősz remete lakott a rengetegben, arra bízta feleségét, míg a rend és béke helyreáll. Ott is maradt Gizella királyné a remete kunyhójában, míg István a lázadó Kupa vezér seregét széjjelverte, és helyreállította az ország nyugalmát.

Ekkor aztán hálából megmeneküléséért kápolnát építtetett arra a helyre, ahol a remetekunyhó állt, és elnevezte azt Menedékhelynek vagy Ments-helynek, mivelhogy ott menekült meg a haláltól.

Itt állt a kápolna, ahol most a falu van, és attól kapta nevét a falu is.”

Középkori temploma – amelynek kibővítésével épült a jelenlegi evangélikus templom – feltehetően a 12–13. században épülhetett. Mencshely lakossága a török idők előtt a középkorban is nagyrészt nemesemberekből állt, hozzájuk csatlakoztak a végvárakból leszerelt, nemességet kapott katonák és családjaik.

Az 1800-as években a falu elöljáróságában csak a legtekintélyesebb nemesi családok tagjai vehettek részt, mint az Antal, Bertalan, Bocskai, Fülöp, Isó, Ódor és Sándor családok. A legrégebbi fennmaradt Mencshely nemesi összeírása „Anno 1666 január Taxati Nobiles” néven a veszprémi megyei levéltárban megtalálható.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Egyed László (független)[4]
  • 1994–1998: Bocskay Rudolf (független)[5]
  • 1998–2002: Tóbiás Ilona (független)[6]
  • 2002–2006: Tóbiás Ilona (független)[7]
  • 2006–2010: Tóbiás Ilona (független)[8]
  • 2010–2014: Rauch Csaba (független)[9]
  • 2014–2019: Rauch Csaba (független)[10]
  • 2019-től: Szabó Zoltán (független)[1]

Népessége szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
239
232
223
267
285
301
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 11,7% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,4%, evangélikus 17,7%, református 7,4%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 7,8% (24,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

  • Evangélikus templom, Kossuth utca
  • Gályarab emlékmű, az evangélikus templom kertjében
  • Református templom, Petőfi S. utca
  • Falumúzeum
  • Kopjafa Blajsza János tiszteletére
  • Római katolikus templom (Szentháromság), Fő utca
  • Ódor-kúria Kossuth u. 20.
  • Népi lakóház Petőfi u. 53.
  • Kossuth-kilátó a Halom-hegyen
  • Nevezetességek
  •  
    Az evangélikus templom belülről
  •  
    A református templom
  •  
    Gályarabságot szenvedett evangélikus lelkipásztorok emlékműve
  •  
    A katolikus templom belülről
  •  
    Falumúzeum
  •  
    Kossuth-kilátó

Ismert személyek szerkesztés

Itt született

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  4. ↑ Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  9. ↑ Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Mencshely Helységnévtár

További információk szerkesztés

  • Európai borutak portál[halott link]
  • Mencshely község honlapja
  • Kazal Gábor: Tizenöt év. A mencshelyi "Balatonfelvidék" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története. 1959–1974; s.n., Mencshely, 1974
  • Kazal Gábor: Találkozások. Emberi sorsok a Balatonfelvidéken; Balatonfelvidék MgTSZ, Mencshely, 1985
  • Ifj. Hermann István: Mencshely; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Balogh Ernőné Bertalan Katalin: Mencshely varázsa. Egy apró falu nagy értékei; Mencshely, Önkormányzat, 2020
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mencshely&oldid=26528804”