Merényi Gusztáv

(1895–1950) magyar katonaorvos

Merényi Gusztáv, Scholtz dr. (Kassa, 1895. szeptember 18.Budapest, 1950. augusztus 19.) orvos-vezérőrnagy (posztumusz altábornagy[1]), belgyógyász szakorvos. A repülés élettani hatásaival foglalkozott. Nevéhez fűződött a Repülőorvosi Vizsgáló Intézet és az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás megalapítása.

Merényi Gusztáv dr.
Született1895. szeptember 18.
Kassa,
Meghalt1950. augusztus 19. (54 évesen)
Budapest,
SírhelyFarkasréti temető
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
Fegyvernemlégierő / egészségügyi
Szolgálati ideje19151949
Rendfokozataposztumusz orvos-altábornagy
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Civilbenorvos (belgyógyász)
A Wikimédia Commons tartalmaz Merényi Gusztáv dr. témájú médiaállományokat.

1950-ben koncepciós perbe fogták és halálra ítélték, kivégezték, majd 1956. október 13-án újratemették. Teljes rehabilitációja csak 1990-ben történt meg.

Élete szerkesztés

Pozsonyban végezte középfokú tanulmányait. Orvosi diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen szerezte, 1920-ban, honvédségi ösztöndíjjal.

Az első világháború után először az Új Szent János Kórházban dolgozott, majd a berlini poliklinikán folytatta gyakorlati éveit.

1936-tól a magyar légierő vezető orvosaként, a katonai repülés orvosi kérdéseivel foglalkozott. 1938-ban megszervezte – a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetének együttműködésével – az első magassági kísérleti állomást, ahol a nagy magasságban bekövetkező dekompresszió és oxigénhiányos állapot kérdéseit vizsgálta. Később a Karolina úton az első magyar Repülőorvosi Vizsgáló Intézet az ő tervei alapján készült el. 1942-ben egyetemi magántanárrá habilitálták, repülésélettanból a szegedi és kolozsvári egyetemeken tartott előadásokat.

II. világháború szerkesztés

1940-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette ellenállókhoz csatlakozott. A Pajor Szanatóriumban – amely ekkor az ő vezetése alatt állt – sok üldözöttnek, köztük francia, orosz, bolgár hadifoglyoknak nyújtott menedéket. A nyilasok hatalomra jutásával helyzete tarthatatlanná vált, az állásából felfüggesztették. Kénytelen volt illegalitásba vonulni.

1945-től a fővárosi Vöröskereszt Kórház, mai nevén Sportkórház parancsnoka.

A háború után szerkesztés

A háborút követően előbb a Honvéd Orvosi Kar főnöke, majd a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetője lett, orvos-vezérőrnagyi rendfokozatban.

Sokat dolgozott a vérellátás gondjainak megoldásán, 1947-ben Franciaországban tanulmány úton vett rész. Az itt szerzett ismereteket, a francia, a belga, a holland és az olasz vérellátási rendszerek alapján – a Népjóléti Minisztériummal együttműködve –, megkezdte az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás létrehozását. 1949-ben nyugdíjazták.

Halála szerkesztés

1950-ben koncepciós perbe fogták. A per lényege az volt, hogy azokat a vezető tiszteket, akik a második világháború előtt szerezték diplomájukat, kiszorítsák a hadvezetésből. Lehetőséget teremtve a kommunista rendszer új, párthű katonáinak vezető posztra emeléséhez.

Az ítéletet, amely – katonához méltatlan – kötél általi halál volt, 1950. augusztus 19-én hajtották végre. Az 1954-ben lefolytatott perújítás során a katonákat az alapper vádjai alól felmentették, de teljes rehabilitációjuk nem történt meg. 1956. október 13-án katonai tiszteletadás mellett a Farkasréti temetőben – a nyilvánosság teljes kizárásával – újratemették.

A Legfelsőbb Bíróság 1990-ben valamennyi, ellene emelt vád alól felmentette – bűncselekmény hiányában.

 
Merényi Gusztáv sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-91

Publikációi szerkesztés

  • A légi betegségekről (Aviatica, 1930)
  • A repülés fiziológiája (Bp., 1931)
  • A repülés fontosabb élettani kérdései (Orvosképzés, 1935)

Emlékezete szerkesztés

  • Merényi Gusztáv Kórház, Budapest (1970-ben nevezték át a Gyáli úti kórházat)
  • Emléktábla a Budapest, III. kerület, Föld utca 50/B alatt álló ház falán
  • Sírja a Farkasréti temetőben található (30/2-1-91)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyar Közlöny 2008/141.sz. (magyar nyelven) (pdf), 2008. október 1. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 29.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés