Mexikói farkas
A mexikói farkas (Canis lupus baileyi), a szürke farkas (Canis lupus) Észak-Amerikában legdélebbre élő alfaja.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Canis lupus baileyi (Nelson & Goldman, 1929) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mexikói farkas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói farkas témájú médiaállományokat és Mexikói farkas témájú kategóriát. |
Megjelenés szerkesztés
A legkisebb mexikói farkas, hossza farkával együtt 170 centiméter, testtömege 23-41 kilogramm. Bundájának színe a barna, a szürke és rozsdabarna különböző kombinációjából áll és ők rendelkeznek a legnagyobb sörénnyel az összes alfaj közül. Füleinek hegye, farkának vége és lábai vége többnyire fekete. Testéhez képest hosszú lábai vannak, emiatt alakja karcsú. Fogságban akár 15 évig is elél.
Elterjedése szerkesztés
A hajdan Arizonában és Új-Mexikóban is élő állat ma már csak Sierra Madre-ban és környékén él. Elsősorban prériken, réteken és erdőkben fordul elő. A száraz, sivatagos jellegű vidékeket kerüli, de olykor zsákmányszerzés miatt ott is megjelenik.
1960-ban lőtték le az utolsó vadon élő egyedét.
Szerencsére előtte befogtak pár egyedet és ezeket elkezdték fogságban szaporítani. Jelenleg az Egyesült Államok és Mexikó mintegy 40 állatkertjében élnek mexikói farkasok, nagyjából 200 egyed.
A manapság természetes körülmények között élő mexikói farkasok az 1990-es években indult visszatelepítési program eredményeként foglalhatták el őseik földjét.
1998 márciusában 34 mexikói farkast engedtek szabadon Arizona délnyugati részén. A farkasok fontos szerepet töltenek be az ökológia rendszerben, mivel főleg beteg, sérült, öreg állatokat fognak el, ami zsákmányállataik populációjára jó hatással van.
A szabadon engedett állatokat az első években bekövetkezett veszteségek ellenére ( az első évben elengedett példányok közül ötöt lelőttek, egyet autó ütött el, egy eltűnt és öt visszatért inkább az elengedés előtti szoktató területre) 2002-ben újabb egyedeket helyeztek szabadon az Arizona délnyugati részén és egy újabb területen az Apacs Nemzeti Parkban is. A cél, hogy 2008-ra egy legalább 100 egyedből álló, szabadon élő populációt alakítsanak ki.
Források szerkesztés
- Ames, Norma: Mexican wolf recovery plan. Portland 1982.
- Bass, Rick: The new wolves. Lyons, New York 1998. ISBN 1-558-21697-9
- Brown, David E. & Dan Miles Gish: The Wolf in the Southwest. Tucson 1983. ISBN 0-816-50782-1, ISBN 0-816-50796-1
- Burbank, James C.: Vanishing lobo. Johnson, Boulder 1990. ISBN 1-555-66071-1
- Eckart, Edana: Gray wolf. Children's, New York 2003. ISBN 0-516-24303-9, ISBN 0-516-27891-6
- Hansons: Desert dogs. Tucson 1996. ISBN 1-886-67905-3
- Holaday, Bobbie: Return of the Mexican gray wolf. Tucson 2003. ISBN 0-816-52295-2, ISBN 0-816-52296-0
- Lynch, Tom: El lobo. Salt Lake City 2005. ISBN 0-874-80835-9
- Nowak, Ronald M.: Walker's Mammals of the World. 6. Auflage, Johns Hopkins, Baltimore 1999. ISBN 0-801-85789-9
