Mezőbánd
Mezőbánd (románul Band, németül Bandorf) falu Romániában Maros megyében, Mezőbánd község központja. A székely Mezőség központja, egykor járási székhelye.
| Mezőbánd (Band) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mezőbánd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547065 |
| SIRUTA-kód | 115398 |
| Népesség | |
| Népesség | 4126 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1576 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 41,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 358 m |
| Terület | 99,51 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőbánd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Mezőbánd nagyközség az egykori Maros-Torda vármegye mezőbándi járásának székhelye, legnagyobb községe. A régi Marosszék mezőségi részében a Komlódtól Radnótig húzódó völgyben, a Komlód vagy Kapuspatak bal partján fekszik, Marosvásárhelytől 24 kilométer távolságra, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőgerebenes, Mezőmadaras és Kisikland községek határai között. Tengerszint feletti magassága 332 m.
Története szerkesztés
Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető avar részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a szlávok első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600–630 közé teszik.[2]
1332-ben Band néven említik először. A középkorban tiszta székely falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a 16 – 17. században beolvadt falvak: Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük I. Rákóczi György özvegyének, Lorántffy Zsuzsannának udvarházát. 1857-ben a falu majdnem teljesen leégett. 1859-óta rendszeres hetivásárai vannak. 1910-ben 3525 lakosából 1845 magyar, 1230 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3441 lakosából 1993 magyar, 790 cigány és 717 román volt.
Látnivalók szerkesztés
- Református temploma 1885-ben épült a régi, 1884-ben lebontott templom helyett. Tornya 1888-ra készült el.
- A régi református templom helyére épült 1905-ben a görögkatolikus templom.
- Római katolikus temploma 1896-ban épült, míg ortodox temploma 1787-ből való.
- Határában található a 2 km hosszú Bándi-tó.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1853. október 19-én Agyagási Károly orvos, költő, műfordító.
- Itt született 1929. május 5-én Siklódy Tibor magyar tájképfestő.
- Itt született 1930-ban Kozma Béla a Bolyai Farkas Líceum tanára, igazgatója.
- Itt született 1966-ban Mátéfi Eszter kézilabdázó.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 178. o. ISBN 963 05 4884 4
.svg){kind=small}