Mezőhomok

Mezőhomok Beregdéda településrésze Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Mezőhomok
Közigazgatás
Település	Kárpátalja Beregszászi járás Beregszászi járás
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen

Fekvése

Beregszász nyugati szomszédjában fekvő település, Beregdéda társközsége, mára teljesen összeépült vele.

Története

Mezőhomok (Homok) ma Beregdéda egy része, az egykor különálló település Mezőhomok elnevezése ma már csak a szóhasználatban él.

Mezőhomok nevét 1356-ban említette először oklevél Homoki Péter nevében. Az 1300-as években a Homoki család birtoka volt. 1400-ban Gecsei András fiát Györgyöt iktatták be zálogcímen Homoki György itteni birtokrészeibe. 1440-ben lompertszászi Stéber Péter és neje Homoki Pál leánya Erzsébet, valamint Kércsi György fia Albert kapta zálogba Homok nyugati felét. 1464-ben Mátyás király parancsára a leleszi konvent Homoki Demeter lányait: Annát és Erzsébetet, atyjok zálogban volt ősi birtokába örökségi jogon iktattatta be. Később több birtokosnak is volt itt birtokrésze. 1566-ban, a Tokaj alól itt átvonuló tatárok teljesen elpusztították, az 1567 évi adóösszeíráskor itt csak 1, 5 népes teleket találtak. 1570-ben Homoki Boldizsár és Daróczi Szerat, 1572-ben Homoki István neve szerepelt birtokosaként, aki Kürtösi Dorottyának egy jobbágytelket adott; 1575-ben Török Jusztina Győrei Zsófiával pereskedett itt foglalás miatt. 1580-ban a néhai Homoki Miklós fia Pál örökös nélküli halála miatt a koronára szállt. 1582-ben Matyóczi Guti Ferencz Komlósi Gáspárral pereskedett egy részbirtokért.

1600-ban Daróczi Szeráfnak volt itt birtoka. 1638-ban királyi adománnyal Homok egész birtokába priberi Melith Péter szatmári főkapitányt iktatták be. 1647-ben Galambosi László és Perényi János volt a település birtokosa. Később Homok a Lónyay családra szállt. 1881-ben 270 lakosa volt a településnek. 1910-ben 260 lakosából 252 magyar, 8 ruszin volt. Ebből 228 görögkatolikus, 15 református, 10 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.