Mezei komócsin

Mezei komócsin
	A természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Perjefélék (Poaceae);
Alcsalád:	Perjeformák (Pooideae);
Nemzetség-; csoport:	Aveneae;
Nemzetség:	Phleum;
Faj:	P. pratense;
Tudományos név
	Phleum pratense; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Homotypic Phleum nodosum var. pratense (L.) St.-Amans, Fl. Agen.: 23 (1821); Plantinia pratensis (L.) Bubani, Fl. Pyren. 4: 270 (1901); Stelephuros pratensis (L.) Lunell, Amer. Midl. Naturalist 4: 216 (1915); ; Heterotypic Phleum nodosum L., Syst. Nat. ed. 10, 2: 871 (1759); Phleum bulbosum Gouan, Fl. Monsp.: 117 (1762); Phleum pratense var. nodosum (L.) Schrad., Beschr. Gräs. 1: 102 (1767); Phleum pratense var. viviparum Gray, Nat. Arr. Brit. Pl. 2: 139 (1821); Phleum villosum Opiz, Naturalientausch 10: 211 (1825); Phleum stoloniferum Host, Fl. Austriaca 1: 80 (1827); Phleum pratense var. brachystachyum Salis, Flora 16: 475 (1833); Phleum deckeri Roem. ex Trin., Mém. Acad. Imp. Sci. Saint-Pétersbourg, Sér. 6, Sci. Math., Seconde Pt. Sci. Nat. 5(2): 124 (1840); Phleum tuberosum Panz. ex Trin., Mém. Acad. Imp. Sci. Saint-Pétersbourg, Sér. 6, Sci. Math., Seconde Pt. Sci. Nat. 5(2): 124 (1840), pro syn.; Phleum pratense var. macrochaeton Döll, Rhein. Fl.: 118 (1843); Phleum pratense var. vulgare Döll, Rhein. Fl.: 118 (1843); Phleum pratense var. longiciliatum Parn., Grass. Britain: 178 (1845); Phleum pratense var. fallax (Janka) C.Klinggr., Fl. Preussen: 461 (1848); Achnodonton bulbosum (Gouan) J.Woods, Tourist's Fl.: 398 (1850); Phleum microstachyum Ruiz ex Nyman, Bot. Not. 1851: 67 (1851); Phleum praecox Jord. in F.W.Schultz, Arch. Fl. France Allem.: 325 (1854); Phleum pratense var. elongatum Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 728 (1866); Phleum fallax Janka, Bot. Jahresber. (Just) 4(3): 1061 (1876); Phleum parnassicum Boiss. & Heldr. ex Nyman, Consp. Fl. Eur.: 792 (1882); Phleum pratense subsp. nodosum (L.) Arcang., Comp. Fl. Ital.: 757 (1882); Phleum maximum Pryor, Fl. Hertfordshire: 450 (1888), pro syn.; Phleum pratense f. bracteatum Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 2(1): 142 (1899); Phleum pratense subsp. vulgare (Celak.) Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 2(1): 142 (1899), nom. inval.; Phleum alpinum subsp. trabutii Litard. & Maire, Mém. Soc. Sci. Nat. Maroc 4: 23 (1924); Phleum roshevitzii Pavlov, Izv. Bot. Sada Akad. Nauk S.S.S.R. 30: 744 (1932); Phleum pratense f. viviparum (Gray) Louis-Marie, Rev. Oka Agron. Inst. Agric. 14: 144 (1940); Phleum vulgare (Celak.) Chase & Niles, Index Grass Sp. 3: 81 (1962), pro syn.; Phleum pratense subsp. roshevitzii (Pavlick) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 8: 71 (1971); Phleum pratense f. elongatum (Schur) Serb. & E.L.Nyár., Fl. Republ. Social. Român. 12: 123 (1972); Phleum pratense f. fallax (Janka) Serb. & E.L.Nyár., Fl. Republ. Social. Român. 12: 124 (1972); Phleum pratense var. stoloniferum (Host) Serb. & E.L.Nyár., Fl. Republ. Social. Român. 12: 123 (1972); Phleum pratense subsp. brachystachyum (Salis) Gamisans, Candollea 28: 48 (1973); Phleum pratense subsp. microstachyum (Ruiz ex Nyman) Malag., Subesp. Variac. Geogr.: 27 (1973); Phleum pratense subsp. trabutii (Litard. & Maire) Kerguélen, Lejeunia 75: 232 (1975); Phleum bertolonii subsp. trabutii (Litard. & Maire) Kerguélen in H.J.Coste, Fl. Descr. France, Suppl. 5: 545 (1979); Phleum brachystachyum (Salis) Gamisans, A.T.Romero & C.Morales, Candollea 38: 654 (1983); Phleum trabutii (Litard. & Maire) Rivas Mart., A.Asensi, Molero Mesa & F.Valle, Rivasgodaya 6: 50 (1991); ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mezei komócsin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei komócsin témájú médiaállományokat és Mezei komócsin témájú kategóriát.

A mezei komócsin vagy réti komócsin (Phleum pratense) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása szerkesztés

A mezei komócsin eredeti elterjedési területe egész Eurázsia, az Egyesült Királyságtól egészen Kínáig, valamint Észak-Afrika. Észak- és Dél-Amerikába, valamint Új-Zélandra és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt.

Megjelenése szerkesztés

A mezei komócsin bokros növekedésű, felálló vagy ívben felemelkedő szárú, évelő fű. A gyökérnyaknál igen sok a rügy, ezért a tövek nagyon bokrosak. A szár 40-120 centiméter magas, erőteljes, 3-6 csomójú, sima, a legalsó szártagok olykor gumósan megvastagodtak és elég rövidek. A 4-7 milliméter hosszú levélnyelvecske tompa. A levélhüvely sima, hengeres, később barnás, a levéllemez lapos, hegyes, világoszöld vagy enyhén szürkés, érdes, 30-40 centiméter hosszú és 6-10 milliméter széles. A virágzat tömött, hengeres, 6-25 centiméter hosszú és 5-10 milliméter széles kalászképű buga. Ha meghajlítjuk, a füzérkék nem válnak szét egymástól. A füzérkék 1 virágúak. A pelyva levágott csúcsú, 1-2 milliméteres szálkában végződik. A toklász rövidebb.