Microvision
A Microvision (más néven Milton Bradley Microvision vagy MB Microvision) kézi videójáték-konzol, az első amely cserélhető játékkazettákat használ.[1] A konzolt a Milton Bradley Company jelentette meg 1979 novemberében 49,99 amerikai dolláros fogyasztói áron.[2][3][4]
| Microvision | |
 | |
 | |
| Microvision konzol Block Buster játékkazettával | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Milton Bradley Company |
| Típus | Kézikonzol |
| Generáció | Második generáció |
| Megjelenés ideje | 1979. november |
| Bemutatkozó ár | 49,99 US$ |
| Gyártás vége | 1981. |
| Technikai jellemzők | |
| Adathordozó | ROM-kazetta |
| Processzor | Intel 8021/TI TMS1100@100 kHz (a kazettákon) |
| Memória | 32 nibble (16 byte) RAM, 2K ROM |
| Kijelző | 16×16 képpont, LCD |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Microvision témájú médiaállományokat. | |
A Microvisiont Jay Smith mérnök tervezte, aki később a Vectrexet is megtervezte. A Microvision hordozhatósága és kazettaalapú rendszere mérsékelt sikerhez vezetett, a Smith Engineering 15 millió dolláros bevételhez jutott a rendszer megjelenésének első évében. A játékkazetták rendkívül alacsony száma, a kis kijelző és az ismert otthoni videójáték-vállalatok támogatásának hiánya 1981-ben a konzol gyártásának megszűnéséhez vezetett.[5] Okada Szatoru, a Nintendo Research & Development 1 részlegének egykori vezére azt állította, hogy a Microvision ihlette a Nintendo Game & Watch kézi videójáték-konzolsorozatát, melyet úgy terveztek, hogy az megkerülje a Microvision korlátozottságait.[6]
Gyártás szerkesztés
A Microvisionnek a legtöbb későbbi videójáték-konzollal ellentétben nincs beépített processzora, helyette inkább a játékok kazettáján kapott az helyet.[7][8][9] Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga a konzol a játékok irányításra használt gombokból, az LCD-panelből és az LCD-kontrollerből áll.[7][9]
Az első Microvision-játékkazettákat Intel 8021 (a Signeticstől keresztlicencelve) és Texas Instruments TMS1100 processzorokkal is szerelték. A Milton Bradley a vásárlási nehézségek miatt később kizárólag a TMS1100 processzorokra váltott, még az eredetileg a 8021 processzorra írt játékokat is átírták rá. Ugyan a TMS1100 egyszerűbb eszköz volt, azonban több memóriával és kisebb energiafelhasználással rendelkezett mint a 8021. A Microvision első kiadásának futtatásához két elemre volt szükség a 8021 nagyobb energiafelhasználása végett, viszont a későbbi, kizárólag a TMS1100-re kifejlesztett egységeknek már egy is elég volt. Ugyan az elemtartót két 9 voltos elem befogadására tervezték, azonban ha az egyik helyes, míg a másik helytelen polaritással van belehelyezve, akkor a két elem rövidre zár és túlmelegszik. Erre azt a megoldást választották a későbbi modelleken, hogy az egyik elemrekeszből eltávolították a terminálokat. A Milton Bradley a gyártási öntőformák lecserélésnek magas ára miatt nem távolította el a második elemrekeszt, helyette az eltávolított terminálú elemrekeszt tartalékelem-tartónak nevezték.
A Milton Bradley elsősorban az asztali Vectrex rendszer népszerűsítésére helyezte a hangsúlyt, ezzel is hozzájárulva a Microvision gyenge kereskedelmi teljesítményéhez.[10]
Problémák szerkesztés
A Microvision-egységek és -játékkártyák valamelyest ritkáknak mondhatóak.[forrás?] A még fennmaradt egységek három főbb problémára fogékonyak: a „képernyőrothadásra”, a szikrakisüléses károkra, valamint a billentyűblokk elromlására.
Képernyőrothadás szerkesztés
A Microvision LCD-kijelzőinek gyártási technológiája a modern normákkal szemben primitívnek mondható. A gyártás során keletkező rossz tömítés és a szennyeződések a „képernyőrothadásnak” nevezett állapothoz vezethetnek. A folyadékkristályok spontán módon kiszivároghatnak és visszafordíthatatlanul elsötétedhetnek, ami ugyan még egy játszható játékkártyához vezethet, ami azonban nem képes helyesen kirajzolni a játékot. Amíg az extrém magas hőmérséklet által okozott károk könnyedén elkerülhetőek, addig a képernyőrothadás ellen nem lehet semmit sem tenni.[11]
Szikrakisüléses károk szerkesztés
A korai egységek egyik jelentős tervezési hiányossága, hogy a játékkártyákra szerelt mikroprocesszorok nem rendelkeznek szikrakisülés elleni védelemmel, pedig közvetlenül a Microvision-egységet és a játékkártyákat összekötő réz lábakra vannak kapcsolva. Ha a felhasználó kinyitja a lábakat eltakaró, azok védelmére szolgáló tolóajtót, akkor a processzor ki lehet téve a felhasználóban felgyülemlő elektromos töltésnek. Ha a felhasználóban lényegesebb mennyiségű elektromos töltés gyűlt fel, akkor az az ajtó széléről vagy akár az ajtón keresztül is átmehet (dielektromos meghibásodás). A játékkártyákban lévő alacsony feszültségű integrált áramkör különösképpen érzékeny a szikrakisülésekre, néhány tíz, az ember által nem érezhető mennyiségű volt is elpusztíthatja azt, ezzel használhatatlanná téve a játékkártyát. Ezt a jelenséget John Elder Robison, a Milton Bradley egykori mérnöke a Look Me in the Eye című könyvében részletesen is leírta; Robinson elmondása szerint a hiba az 1979-es karácsonyi szezonban annyira jelentős volt – az egységek közel 60%-át hibásként visszavitték a vásárlók – hogy jelentős pánikot keltett a Milton Bradley-alkalmazottak között és a statikus töltés jobb elvezetése érdekében a későbbi Microvision-egységekben és a gyártósorokban is módosításokat kellett végrehajtani.[12]
A billentyűblokk meghibásodása szerkesztés
A Microvision-egységen egy tizenkét gombos billentyűblokk van, melyek kapcsolói vastag, rugalmas műanyagréteg alatt kaptak helyet. A játékkártyák alján kivágások vannak a gombokhoz. Mivel a játékok különböző gombfunkciókat kívánhattak meg, ezért a kivágásokat vékony műanyagdarabokkal fedték le, melyekre a gombok adott játékhoz való funkcióját nyomtatták rá. Ezzel az a probléma, hogy a gombok lenyomása kinyújtja a nyomtatott műanyagokat, melyek végül elszakadhatnak. Számos korai játékot úgy programoztak, hogy az adott funkció nem a gomb lenyomásával, hanem annak felengedésével indult be. Ennek eredményeképp előfordulhat, hogy a felhasználók erősebben nyomták le a gombokat, mivel semmiféle visszacsatolást nem kaptak arról, hogy lenyomták az adott gombot. Ez amiatt volt, hogy a tervezési fázisban használt billentyűblokkok eltértek a gyártásba került egységekétől; a prototípusként használt billentyűblokkok érezhető visszajelzést adtak a gombok lenyomásakor, ami viszont a gyártásba került egységekbe már nem került be.[forrás?]
Technikai részletek szerkesztés
- CPU: Intel 8021/TI TMS1100 (a játékkártyákon)
- Képernyő: 16×16 képpontos LCD[4]
- Regiszterszélesség: 4 bit (TMS1100), 8 bit (8021)
- Processzorsebesség: 100 kHz
- RAM: 16 byte (a CPU-ra integrálva)
- ROM: 2K (TMS100), 1K (8021)
- ROM-kazetta: 2K (TMS 1100), 1K (8021) (a CPU-ra integrálva; minden játék CPU-ja eltérő)
- Grafikai processzor: LCD Custom Driver (melyet a Hughes gyártott)
- Hang: Piezo csipogó
- Bemenet: tizenkét gombos billentyűblokk, evező
- Áramellátás: egy vagy két 9 voltos elem a korai Microvision-egységeknél, egy 9 voltos elem a későbbi Microvision-egységeknél
- Teljesítménydisszipáció: 110 mW (TMS 1100), 1 W (8021)
Játékok szerkesztés
A Microvision-játékkazetták Észak-Amerikában bézs színben jelentek meg, azonban Európában több különböző színt kaptak és a játékok sorszámozva voltak a dobozukon.
A konzolra összesen tizenkettő játék jelent meg.
- A piros háttér a törölt játékokat jelzi.
| # | Észak-amerikai cím | További címek | Sorszám (EU) | Kiadási dátum | Mikroprocesszor[13] |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 |  Block Buster |
.svg){kind=small} Block Buster Block Buster Block Buster Block Buster Casse Brique |
1 1 1 1 1 |
1979. november | TI MP3496–N1 vagy TI MP3450A |
| 2 | Bowling |
Bowling Bowling Bowling Bowling Bowling |
2 2 2 2 2 |
1979. november | TI MP3475NLL |
| 3 | Connect Four |
Connect 4 4 Gewinnt Veir Op’n Rij Forza 4 Puissance 4 |
5 5 5 5 5 |
1979. november | Signetics Intel 8021 |
| 4 | Pinball |
Pinball Pinball Flipper Flipper Flipper |
4 4 4 4 4 |
1979. november | TI MP3455NLL |
| 5 | Mindbuster |
N/A | N/A | 1979. | TI MP3457NLL |
| 6 | Star Trek: Phaser Strike (később Phaser Strike) |
Shooting Star Shooting Star Shooting Star Shooting Star Shooting Star |
3 3 3 3 3 |
1979. | TI MP3545 |
| 7 | Vegas Slots |
N/A | N/A | 1979. | ? |
| 8 | Baseball |
N/A | N/A | 1980. | ? |
| 9 | Sea Duel |
Sea Duel See-Duell Duel Duello Sul Mare Bataille Navale (Battleship) |
6 6 6 6 6 |
1980. | ? |
| 10 | Alien Raiders |
Space Blitz Blitz Blitz Blitz Blitz |
7 7 7 7 7 |
1981. | ? |
| 11 | Cosmic Hunter |
N/A | N/A | 1981. | ? |
| 12 | N/A | Super Block Buster Super Blockbuster Super Block Buster Super Casse Brique (Super Brick Breaker) |
8 8 8 8 |
1982. | ? |
| 13 | Barrage | ? | ? | Nem jelent meg (a tervek szerint 1982-ben jelent volna meg) |
? |
Megjelenése a popkultúrában szerkesztés
A Microvision szerepel a Péntek 13. – II. rész (1981) című filmben.[3]
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Microvision című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- ↑ Sfetcu, Nicolae. Game Preview (angol nyelven). Nicolae Sfetcu (2014. május 4.)
- ↑ www.lookingtodraw.com, MICHAEL J. BARNES, ILTD DESIGN SERVICES,: PC Timeline. The Freeman PC Museum... Largest Collection of Vintage Computers On The Web.. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
- ↑ a b Milton Bradley Microvision – Pop Culture Maven (amerikai angol nyelven), 2014. február 19. (Hozzáférés: 2020. július 21.)
- ↑ a b Microvision by Milton Bradley – The Video Game Kraken (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.)
- ↑ Donald Melanson, March 3, 2006, A Brief History of Handheld Video Games Engadget
- ↑ Barder, Ollie: New Interview With Satoru Okada Delves Into The Hidden History Behind Nintendo's Gaming Handhelds. Forbes.com , 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
- ↑ a b Milton Bradley Microvision (U.S.). Handheld Museum . [2018. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „the console itself is nothing more than controls, LCD panel and a controller chip for the LCD panel. Each cartridge contains the microprocessor, which happens to have a small amount of ROM space on it that MB loaded the game code onto.”
- ↑ MB Microvision Handheld Games Console. Simply Eighties . [2017. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „In fact, it was the cartridge itself that contained the CPU, and just to confuse everyone two different ones were used.”
- ↑ a b Milton Bradley Microvison (1979 – 1981). Museum of Obsolete Media . [2018. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 7.) „The main unit was little more than a housing for the display, batteries, switches and controller, while the brains of each game was a combined microprocessor/memory chip inside the clip-on cartridge.”
- ↑ (1998. január 1.) „Video Game Timeline”. Electronic Gaming Monthly (102), 124. o, Kiadó: Ziff Davis.
- ↑ Vinciguerra, Robert: Milton Bradley Microvision: The World's First Handheld Game Console. The Rev. Rob Times, 2007. november 25. [2013. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 26.)
- ↑ Chapter 21: Being Young Executives, Look Me in the Eye (english nyelven). Three Rivers Press, 197-203. o. (2007. szeptember 25.). ISBN 978-0-307-39598-6
- ↑ https://atarihq.com/danb/MicrovisionCarts.shtml