Mikolajiv

Mikolajiv (ukránul: Миколаїв, oroszul: Николаев) város Ukrajnában, a Mikolajivi terület közigazgatási központja. A városnak 514 ezer lakója van (2001-es népszámlálás), 259,83 km² területen fekszik, tehát népsűrűsége 1959 fő/km². 65 km-re fekszik a Fekete-tengertől, a Déli-Bug folyó partján.

Mikolajiv (Миколаїв)
A Központi sugárút Mikolajivben
Mikolajiv címere Mikolajiv zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Mikolajivi terület
Járás	Mikolajivi járás
Község	Mykolaiv urban hromada (2020. június 12. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1789
Polgármester	Volodimir Dmitrovics Csajka
Irányítószám	54000–54490
Körzethívószám	+380 512
Testvértelepülései	Lista Galac Borzsomi Bursa Lyon Malko Tarnovo Pleven Tiencsin Rzeszów Tiraszpol Töcsou Batumi Vejhaj Kutaiszi Eperjes Lublin Nilüfer
Népesség
Teljes népesség	470 011 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	4134,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	53 m
Terület	260 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 58′ 30″, k. h. 31° 59′ 42″46.975, 31.995
Mikolajiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikolajiv témájú médiaállományokat.

Története

A várost 1798-ban alapították, mint „Az új hajógyár az Ingul folyón”. Itt főleg az orosz haditengerészet hajóit javították az orosz–török háborúk alatt. Később új nevet kapott, átnevezték Nyikolajevre, arra emlékezve, hogy a tengerészek védőszentje, Szent Miklós napján, 1737. december 19-én (az orosz ortodox egyház szerint) vették be az orosz csapatok a közeli Ocsakov török erődítményét – ekkor lett a város az Orosz Birodalom része. Mikolajiv története szorosan összefonódik a hajógyártással. Azonkívül, hogy fontos kikötő, számottevő az ipara is. A kohászat, a kozmetikai ipar és az elektrotechnika tartozik a fő ágazatai közé.

Földrajz

Mikolajiv egy félszigeten fekszik Ukrajna sztyeppe régiójában. Az Inhul folyó és a Déli-Bug folyó a város északi keleti részén folyik össze. Ezért több hosszú és keskeny félsziget jött létre a város környékén és a város fő része is egy félsziget amelyet a Déli-Bug egy 180 fokos kanyarja hozott létre. A városhoz a legközelebbi hegyek 300 km-re délre, a Krím déli részén találhatók.

Környezet és környezetvédelem

A környezetvédelmi gondok azonosak, mint a többi ukrán városban: a vízszennyezés, a levegő és a felszín alatti vizek, az ivóvíz minősége, a zaj, a hulladékgazdálkodás és a biológiai sokféleség megőrzése a városban. A városban a 2010-es évek egyik legsürgetőbb problémája: ártalmatlanítani a szilárd háztartási hulladékot.

A város területén 18 természetvédelmi terület van, összesen mintegy 12 km² területen. A Mikolajivi állatkert (Миколаївський зоологічний парк) az egyik leghíresebb állatkert egész Ukrajnában.

A városban található tájparkok: a Peremohi (Győzelem) park, a Petrovszkovo park, a 68 Ejtőernyős park (Сквер ім. 68 Десантників), a Szivaszkij park, a Flotta bulvár (Бульвар Флотський), a Liszki park, a Pionerszkij park, a Leninszkovo Komszomol park, az Emlékmű park botanikus természeti emlékmű (Ботанічна пам’ятка природи Сквер Пам’ять), a védett Tölgy Rezervátum (Заповідне урочище Дубки), a Balabanovka Erdei Rezervátum (Лісовий заказник «Балабанівка»), az Október víztározó hidrológiai rezervátum (Гідрологічний заказник Жовтневе водосховище) és a Török kút vízrajzi természeti emlék (Турецький фонтан).

Közigazgatás

A város 4 kerületre oszlik:

Központi (Центральний) kerület a város északnyugati részén található. Ez magában foglalja a történelmi központot, a „Rakéta-traktust”, a Ternovka, Matvejevka, Varvarovka településrészeket is.

A Zavodszkij (Gyár) (Заводський) kerület a város nyugati felében található. A nevét az itt található számos ipari vállalkozás miatt kapta. Részei a Namiv és Liszki lakónegyedek.

Az Inhulszkij (Iнгульський) kerület a keleti részen található. A Novij Vodonnij és a Sztarij Vodonnij negyedek alkotják. Ebben a kerületben van az állatkert, a busz- és a vasútállomás is.

A Korabelnij (Корабельний) kerület a város déli részén található. Ennek a kerületnek a részei a Zsovtnyeve, Siroka Balka, Balabanivka és Kulbakine városrészek.

Éghajlat

A város éghajlatát az enyhe telek és forró nyarak jellemzik. Mikolajiv éves átlagos hőmérséklete 10 °C. A legalacsonyabb átlaghőmérséklet januárban −3,1 °C, a legmagasabb júliusban 22,3 °C. Az átlagosan éves csapadék 472 mm, a legkevesebb a csapadék októberben, a legtöbb júliusban. Minden évben havazik, de a lehullott hó magassága alacsony. Átlagos éves relatív páratartalom 73%, legkevésbé párás az augusztus, 60%, a legmagasabb a páratartalom decemberben 86%. A legtöbb napsütés augusztusban van, a legfelhősebb a december. Az uralkodó szélirány az északi. A legszelesebb hónap a február, a legkevésbé szeles a nyári júliustól szeptemberig tartó időszak.

Gazdaság

A város gazdaságának alapja a hajógyártás. Ukrajna egyik legjelentősebb hajóépítő központja és egy fontos folyami kikötő is. A városnak három olyan nagy hajógyára is van amelyek nagy tengerjáró hajók építésére is képesek. A kereskedelmi célú hajógyártás mellett jelentős a hadihajógyártás, tervezés és kutatás is. Ez utóbbi és a számos titkos szovjet haditengerészet projekt miatt (valamint a Mikolajiv légierő bázis, turbina gyár és a katonai kikötő jelenléte miatt) Mikolajiv még az 1980-as években is el volt zárva a külföldi látogatóktól. A szovjet haditengerészet felszíni hajóinak a többsége - beleértve az egyetlen orosz repülőgép-hordozót, a Kuznyecovot - itt épült. A függetlenség után a hajógyártásban is jelentős visszaesés történt, 2011 májusában, amikor az ukrán elnök, Viktor Janukovics a városba látogatott, azt mondta, hogy újraéleszti és továbbfejleszti a hajóépítő ipart Mikolajiv régióban. Azonkívül, hogy a város fontos tengeri és folyami kikötő, további számottevő iparágak a gépipar, az energetika, a kohászat is. A "Zorja-Masprojekt" tervezőiroda az egyik fő munkaadója a városnak, villamos berendezéseket készít hajókhoz és hajókon használt készülékekhez, földgáz- és villamosenergia-termeléshez szükséges berendezések gyártásával is foglalkozik.

A másik legnagyobb vállalkozása a városnak az alumínium-gyár, amely timföld készítésével és alumíniumgyártással foglalkozik.

Az utolsó 10 évben jelentősen fejlődött az élelmiszeripar is. A város fejlett élelmiszer-feldolgozó iparának a része a gyümölcslé készítő „ Szandora ”, a tejtermékeket készítő „ Laktalis-Mikolajiv ” és a „Jantar” sörfőzdét, a „Nibulon” nagykereskedő cég - amelynek a központja a városban van - az egyik vezetője az ukrán mezőgazdasági piacnak.

Közlekedés

A városnak nagy kereskedelmi folyami és tengeri kikötője van, és jelentős közúti és vasúti csomópont is. Van két vasútállomása és egy távolsági busz állomása is.

A legfontosabb várost érintő utak a kelet-nyugati autóút, a jele E-58 / M-14 nyugat felé halad, majd délre fordulva Odesszába (120 km) érkezik, előtte Herszon város (65 km), nagy kikötője előtt halad el. Az E-58 / M-14 kelet felé a nagy ipari és a kikötő város a Délkelet-Ukrajnai Mariupollal köti össze Mikolajivet.

Az E-58 nemzetközi autóút (Bécs–Kassa–Ungvár–Jászvásár, Románia–Chișinău, Moldova–Odessza–Mikolajiv–Mariupol–Rosztov-na-Donu, Oroszország);

Az M-14 autóút (Odessza–Melitopol–Nоvоаzovszk, Donecki terület)

A H-11 nemzeti autóút (Olekszandrivka, Kіrovohradi terület - Mikolajiv);

a H-14 nemzeti autóút (Dnyipro–Kropivnickij–Mikolajiv)

Távolsági tömegközlekedés

Légi közlekedés: A Mikolajiv Repülőtér (kódja NLV), az egyik legnagyobb, technikailag jól felszerelt repülőtér a Dél-Ukrajnában, a várostól 10 km-re északkeletre található. Kettős funkciójú, személy- és áruszállítással is foglalkozó repülőtere van, de a személyszállítás nem jelentős. Az UTair regionális orosz légitársaság kínál repülőjegyeket Mikolajiv - Moszkva viszonylatra (Vnukovo - VKO repülőtérre). Van egy óránkénti reptéri járat Odesszába (132 km), körülbelül 2 óra az út (a legközelebbi nagyobb repülőtér). Szinte minden légi személyszállítási szolgáltatás a Délnyugat-Ukrajnában (ahol Mikolajiv található) Odessza nemzetközi repülőtéren keresztül zajlik.

Vonatközlekedés: Rendszeresen a vonatközlekedés a két legközelebb eső városba: Odesszába (délnyugatra) és Herszonba (délre).

Közvetlen vonatok vannak Moszkva (26 óra), Kijev (10 óra), Lviv (18 óra), Odessza (5 óra) és a Krím (8 óra) városaiba naponta.

Az utasszállító vasútállomás neve: ”Mikolajiv – utas” (Миколаївський залізничний пасажирський вокзал). A város főterén kívül a vasútállomásról, helyi buszok indulnak Mikolajiv minden kerületébe.

Busz közlekedés: 8½ óra busszal a Kijevbe (500 km). Ukrán busztársaságok mint a Gjunszel (Гюнсел) és Avtolux (Автолюкс) naponta indítanak éjszakai buszokat Kijevbe.

Az elővárosi buszok a Lenina sugárút 26/b-ből indulnak. (Автовокзал приміський Миколаїв, Леніна просп., 26Б.)

Testvérvárosai

• Galați, Románia
• Rzeszów, Lengyelország

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mikolajiv témájú médiaállományokat.

• Mikolajiv város honlapja Archiválva 2008. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (ukránul és oroszul)