A távközlésben a mikrocella (a görög mikros, apró és a cella szó összetételéből) olyan mobilhálózati bázisállomás, ami egy makrocellánál kisebb kültéri lefedettséget (maximum 2 km,[1] tipikusan 300–1000 méter[2]) képes létrehozni. Magát a bázisállomás által ellátott területet is nevezik mikrocellának.

A mikrocellák antennái kis méretük miatt általában észrevehetetlenül, az utcaszinten (az épületek és más tereptárgyak szintje alatt; külső falakon, oszlopokon) találhatók meg. A mikrocella-bázisállomások teljesítménye általában néhány watt.[2]

A pikocellákhoz hasonlóan a mikrocellák is kisegítő szerepet játszanak a makrocellákon belül, ahol a nagy mobiltelefon-sűrűség miatt indokolt a használatuk, pl. pályaudvarokon. Sporteseményeken és más kültéri rendezvényeken gyakran telepítenek ideiglenes mikrocellákat.

A mikrocellák tipikusan sűrűbben lakott, városias területeken fordulnak elő. A nagyobb makrocella hatósugara 2–35 km (gyorsan mozgó járműre telepített mobiltelefóniás eszközöknek célszerű a makrocellára csatlakozniuk, mert a mikrocellák vagy kisebb cellák között túl gyakran lenne szükség handoverre), a pikocella 200 méter alatt van, a femtocella pedig 10 méteres nagyságrendű,[3] bár az AT&T a 10 méter körüli hatósugárral rendelkező termékét is „microcell” néven hirdeti.[4]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. [1]
  2. a b Mobile Phones - Jargon Explained
  3. Archivált másolat. [2011. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  4. Archivált másolat. [2010. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Microcell című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások szerkesztés