Wikipédia

Mildred Bailey

Mildred Bailey (Tekoa, 1907. február 27. – Poughkeepsie, 1951. december 12.), amerikai dzsesszénekesnő. A New Grove Jazz Dictionary szerint Bailey volt első fehér énekes, aki elsajátította a kortárs fekete előadók zenei fogalmazásmódját.

Mildred Bailey
New York, 1947
New York, 1947
Életrajzi adatok
Születési névMildred Eleanor Rinker
Született1907. február 27.[1][2][3][4][5]
Tekoa[6]
Származásindián
Elhunyt1951. december 12. (44 évesen)[1][2][3][4][5]
Poughkeepsie
Pályafutás
Műfajokswing
Hangszerénekhang
DíjakGrammy Hall of Fame (2010)
Tevékenység
KiadókVocalion
A Wikimédia Commons tartalmaz Mildred Bailey témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az 1930-as évek ismert amerikai jazzénekesnője volt. A dzsessztörténetben elsőként volt egy zenekarnak állandó szólistája.[7] A közönség előtt a „Rockin ’Chair” című sláger tette ismertté. Jelentősnek számítanak a Red Norvo, John Kirby, Teddy Wilson, Benny Goodman és Coleman Hawkins muzsikusokkal készült felvételei.

Pályafutása szerkesztés

A washingtoni Spokane-ban nevelkedett. Helyi kabarékban kezdett énekelni, és alkalmanként dolgozott Seattle-ben, mielőtt a nyugati partra ment, és egy Los Angeles-i helyi rádióban énekelt.

Egy diáktársa révén megismerkedett Bing Crosby-val, ennek egyenes következményeként aztán 1929-ben Whiteman felkérte, hogy legyen az énekesük.

Indián származására hivatkozva szokása volt emlékeztetni az embereket arra, hogy amerikaibb az amerikaiknál.

Bailey négy évig maradt a zenekarban. 1933-ban otthagyta Whiteman zenekarát, és összeházasodott Red Norvoval. 1936-ban új együttest alapítottak, de Baileynek az volt az érzése, hogy Ella Fitzgerald és Billie Holiday háttérbe szorítja, és egyre mélyülő depresszióba került. 1939-ben kilépett az együtteséből, 1943-ban elvált Norvotól, és ösztönös énekstílusát veszélybe sodorta a divat, is cukorbetegség is sújtotta. Egyre ingerlékenyebb lett. Az 1940-es évek elején vidékre költözött. 1949-ben halálközeli állapotban találták. Bing Crosby és Frank Sinatra gondoskodott kórházi ápolásáról. Élete utolsó két éve nem jelentett megkönnyebbülést számára, annak ellenére, hogy 1950-ben még készült felvétele.

Albumok szerkesztés

  • Sweet Beginnings (The Old Masters, 1994)
  • Band Vocalist (The Old Masters, 1994)
  • The Rockin' Chair Lady (GRP, 1994)
  • The Blue Angel Years (Baldwin Street Music, 1999)
  • Me and the Blues (Savoy, 2000)
  • The Legendary V-Disc Sessions (Vintage Jazz, 1990)
  • The Complete Columbia Recordings of Mildred Bailey (Mosaic, 2000)

Fontosabb kislemezek szerkesztés

  • Georgia on My Mind (1931)
  • I'll Never Be the Same (1932)
  • Lazy Bones (1933)
  • Heat Wave (Irving Berlin song) (1933)
  • Ol' Pappy (1934)
  • Miss Brown to you (Sideman Teddy Wilson) (1935)
  • I'd Love to Take Orders from You (1935)
  • Someday, Sweetheart (1935)
  • When Day Is Done (1935)
  • Honeysuckle Rose (1935)
  • Squeeze Me (1935)
  • 'Long About Midnight (1936)
  • It Can Happen to You (1936)
  • I've Got My Love to Keep Me Warm (1937)
  • Slumming on Park Avenue (1937)
  • Worried Over You (1937)
  • Love Is Here to Stay (1938)
  • Please Be Kind (1938)
  • Weekend of a Private Secretary (1938)
  • Says My Heart (1938)
  • Garden of the Moon (1938)
  • Have You Forgotten So Soon? (1938)
  • Born to Swing (1938)
  • I Go for That (1939)
  • Love's a Necessary Thing (1939)
  • I'm Glad There Is You (1939)
  • I Don't Stand a Ghost of a Chance with You (1939)
  • The Lamp Is Low (1939)
  • I Thought About You (1939)
  • Bluebirds in the Moonlight (1939)
  • Darn That Dream (1939)
  • Don't Take Your Love from Me (1940)
  • It's So Peaceful in the Country (1940)
  • In Love in Vain (1946)
  • It's a Woman's Prerogative (1946)
  • Almost Like Being in Love (1947)

Díjak, elismerések szerkesztés

  • 2010: Grammy Hall of Fame.
  • 1989: Big Band and Jazz Hall of Fame.
  • 1994-ben az amerikai posta Bailey tiszteletére kiadott egy 29 centes bélyeget, amin a Carnegie Hallbeli fellépését ábrázolták. (A bélyegzőn szereplő 1907-es születési év téves).
  • 2012: Jazz at Lincoln Center Hall of Fame in New York City.
  • Slágerlistás első helyezésesek: 1938 („Please Be Kind”, „Says My Heart”); 1940: „Darn That Dream” Benny Goodman and His Orchestra.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ http://news.yahoo.com/idaho-tribe-touts-mrs-swings-indian-roots-082910883.html
  7. ↑ Paul Whiteman Orchestra

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mildred_Bailey&oldid=26526025”