Mistéth Endre
Mistéth Endre (Buziásfürdő, 1912. szeptember 10. – Budapest, 2006. július 12.) Széchenyi-díjas magyar hídépítő mérnök, miniszter, egyes budapesti hidak tervezője a második világháborút követő helyreállításnál.
| Mistéth Endre | |
| Magyarország újjáépítési minisztere | |
| Hivatali idő 1946. július 21. – október 12. | |
| Előd | Antall József |
| Utód | nem volt |
| Született | 1912. szeptember 10. Buziásfürdő |
| Elhunyt | 2006. július 12. (93 évesen) Budapest[1] |
| Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1935) |
| Díjak | Széchenyi-díj (1996) |
Életpályája szerkesztés
Temes vármegyében született, családja apai ágon francia hugenotta volt, anyai ágon pedig szerb és görög felmenői voltak. Apja tengerésztiszt volt, a család az ország trianoni felszabdalása után, 1922-ben átköltözött a Magyarországnak maradt területekre.
Mistéth Endre katonai pályára készülve kezdte meg tanulmányait, először a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Katonai Alreál Iskola[2] növendéke volt (ahol Ottlik Géza osztálytársa volt, az író vélhetően róla mintázta Bónis Feri alakját az Iskola a határon című regényében[3]), majd a budapesti Bocskai István Katonai Főreáliskolában. Diplomát a budapesti műegyetemen szerzett 1935-ben. Ezután a Ganz Vagongyárban dolgozott, majd vízvezetékeket tervezett az Országos Közegészségügyi Intézetben. Később hídtervező mérnökként részt vett a Székesfehérvár és Graz közötti autóút építésében. Még később rövid ideig a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, 1938-ban azonban csatlakozott egy tervezőirodához, 1940-ben pedig önálló irodát nyitott.
Korai munkái közt volt például az 1940-ben épített szolnoki merevítőgerendás ívhíd, amelynek nyílása a legnagyobb volt a korabeli Európában.[4]
A nyilasok uralma idején részt vett a fegyveres ellenállási mozgalomban.
1945 után szerkesztés
A háború után Budapesten új hidakat kellett építeni, mert a visszavonuló német csapatok felrobbantották a főváros hídjait. Mistéth Endre tervezte a „Manci” nevű ideiglenes Duna-hidat Budapesten és az első önálló hidat, a Kossuth hidat is.
Mistéth Endre 1945. november 23-án a Kisgazdapárt delegáltjaiként államtitkár lett az ipari minisztériumban. 1946. július 21-én újjáépítési miniszter, majd amikor a posztot október 12-én átnevezik, építési és közmunkaügyi miniszter. A Magyar Közösség elleni koncepciós perben 1947-ben koholt vádakkal börtönbüntetésre ítélték, csak 1955 áprilisában szabadult. (A Magyar Testvéri Közösséghez 1942-ben csatlakozott.) Szabadulása után három és fél évig rendőri felügyelet alatt állt.
1969-ben lett a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1978-ban akadémiai doktor lett. 1983-tól egyetemi tanár volt.
Főbb tervei szerkesztés
- Manci híd (Budapest)
- Kossuth híd (Budapest)
- Kiskörei vízerőmű (másokkal)
- Erzsébet híd (közreműködő)
- Heluáni Nílus-híd (Egyiptom)
- Orontész-völgyhíd (Szíria)
- Garmat-híd (Irak)
- Tisza-híd (Máramarossziget)
- Bős-nagymarosi gát (közreműködő)
Díjai, elismerései szerkesztés
- Akadémiai Díj (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1992)
- Eötvös József-koszorú (1995)
- Széchenyi-díj (1996) – Kiemelkedő mérnöki alkotó életművéért, a méretezéselmélet fejlesztésében nemzetközileg is elismert eredményeiért, példaértékű oktató-nevelő munkásságáért.
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2006)
Főbb írásai szerkesztés
- Erőtani méretezés valószínűségelméleti alapon; ÉTK, Bp., 1974 Budapest (Építésügyi Minőségellenőrző Intézet kiadványsorozata)
- A vízépítési kockázatvállalás néhány alkalmazása; összeáll. Bogárdi István, Hernády Alajos, Mistéth Endre; Vízdok, Bp., 1975 (Vízügyi műszaki gazdasági tájékoztató)
- Építőmérnöki szerkezetek tervezésének néhány kérdése; Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vasbetonszerkezetek Tanszék, Bp., 1982
- Méretezéselmélet; Akadémiai, Bp., 2001
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Felavatták Ottlik Géza szobrát (magyar nyelven). stop.hu, 2013. május 9. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
- ↑ Inkei Bence: Itt az egyik legnagyobb magyar regény titkos folytatása (magyar nyelven). Origo, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
- ↑ Hajdú József. „Mélyépítési vasbetonszerkezetek Mistéth Endre a Kossuth-híd tervezője” (magyar nyelven) (pdf) (2006/07 I.félév), Kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék. (Hozzáférés: 2014. április 20.) [halott link]
További információk szerkesztés
- Elhunyt Mistéth Endre[halott link]
- Mistéth Endre 1912-2006
- Életrajza
- Koncepciós perek 1945–1956
- Tartószerkezeti Ankét. Budapest, 1992. szeptember 22. Dr. Mistéth Endre 80. születésnapja tiszteletére; szerk. Szalai Kálmán; Budapesti Műszaki Egyetem, Bp., 1993