Modern Pimpernel

Leslie Howard 1941-es filmje

A Modern Pimpernel (Eredeti címe: „Pimpernel” Smith, az Egyesült Államokban: Mister V) 1941-ben bemutatott náciellenes brit film. A filmet rendezte, és a főszerepet Leslie Howard játssza. A film Orczy Emma A Vörös Pimpernel című, a francia forradalom alatt játszódó regényének, illetve a belőle készült a filmnek az 1930-as évekbe, náci környezetbe helyezett filmváltozata.

Modern Pimpernel
(„Pimpernel” Smith)
1941-es brit film
RendezőLeslie Howard
ProducerLeslie Howard és Harold Huth
AlapműA Vörös Pimpernel
Műfaj
  • propaganda film
  • regény alapján készült film
ForgatókönyvíróBaroness Orczy (eredeti regény)
Anatole de Grunwald
FőszerepbenLeslie Howard
Francis L. Sullivan
Mary Morris
ZeneJohn Greenwood
OperatőrMutz Greenbaum
VágóDouglas Myers
GyártásvezetőPhil C. Samuel
Gyártás
GyártóBritish National Films
Ország Egyesült Királyság
Nyelvangol
magyar szinkron
Játékidő120 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóNagy-Britannia Anglo-American Film Corporation
BemutatóNagy-Britannia 1941. július 26.
Magyarország 1979. május 9. (MTV1)
Eredeti magyar adóMTV1
Duna TV
További információk
SablonWikidataSegítség

Cselekmény szerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

1939 tavasza. Horatio Smith (Leslie Howard) régészprofesszor egy angliai egyetemen. Különc, flegma és rendkívül szórakozott. Nőgyűlölő, egyetlen nő iránt érez csak vonzalmat, ez Aphrodité görög istennő általa megtalált szobra. A nyári szünet idejére több helyszínes ásatást szervez Németországba, ahol egy korábbi árja kultúra nyomait tervezi keresni. Az útra néhány tanítványa is elkíséri.

Útjának valódi célja azonban üldözésnek kitett tudósok, művészek megszöktetése az országból. Ezúttal egy réten kubikosként dolgoztatott művészt ment meg. Hogy közel férkőzhessen hozzá, madárijesztőnek álcázza magát. Az őr azonban – a rabok előtt a hatalmát fitogtatva – tréfából rálő, és eltalálja. A szöktetést ennek ellenére végrehajtja, azonban sebesülése miatt tanítványai előtt lebukik, ezután együtt folytatják a kettős játszmát. Kiderül, a professzor már egy ideje kettős életet él. Egyik énje a különc tudós, másik pedig a rettenthetetlen szabadító.

Von Graum tábornok és birodalmi miniszter nagyon megelégeli a sorozatos szöktetéseket, minden követ megmozgat, hogy megtalálja a szökevények segítőjét. A madárijesztő ruhájának zsebében egy meghívó letépett darabját találják. Kiderítik, hogy a berlini brit nagykövet estélyére szól. Odaküld egy csinos beszervezett ügynöknőt, hogy próbáljon meg nyomra bukkanni. Ő azonban a szürke és jelentéktelen professzort észre sem veszi a társaságban. Őt viszont nagyon is észreveszi a professzor egyik tanítványa. Beszélgetni kezd vele, némi pezsgő hatása alatt már apró célzásokat is tesz a professzor valódi személyiségére.

Noha komoly bajba is keveredhetnének, szerencsére az ügynöknő is csak zsarolás hatására vállalta a nyomozást, édesapja táborból való elengedését kilátásba helyezve vették rá a szerepre. Felfedi magát a professzor előtt, valamint kéri, segítsen édesapját és őt külföldre juttatni. Az álruhákban és szerepekben igen járatos professzor a náci eszméket Amerikában népszerűsítő Amerikai Bund vezetőjének és Göbbels személyes ismerősének mondva magát bejut a táborba, hogy úgymond a legnagyobb amerikai lapok újságírói cikket írhassanak az ott látható kitűnő állapotokról és boldog foglyokról. A vele tartó amerikai újságírók valójában a tanítványai. A trükkösen végrehajtott mentés sikerül, de Von Graum már gyanakszik a régészre.

Még Von Graum megérkezése előtt mindenki átjut a határon, őt azonban foglyul ejtik. Von Graum közli vele, másnap reggel indul a támadás Lengyelország ellen, eljött a német világuralom kezdete. Ő azzal válaszol vissza, hogy ezzel Németország megindul egy olyan sötét úton, ahol sem megállni, sem visszafordulni nem lehet, de csak a teljes pusztulásba visz. Továbbá közli, tegyenek vele amit akarnak, 28 élete van, ennyi embert mentett már ki a birodalomból. A dühös Von Graum egyedül odakíséri közvetlenül a határvonalhoz. Abban reménykedik, hogy a professzor szökni próbál és ezért személyesen lelőheti. Ő azonban egy pillanatnyi kavarodásban eltűnik az éjszakában. Még hallják a hangját: „visszajövök, mindnyájan visszajövünk”.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők szerkesztés

További magyar hangok: Antal László, Felföldi László, Fonyó István, Füzessy Ottó, Garics János, Kránitz Lajos, Láng József, Makay Sándor, Szoó György, Varga T. József

A film hatása szerkesztés

Széles körben elterjedt nézet, hogy a film inspirálta Raoul Wallenberg svéd diplomatát, amikor Budapesten az üldözötteket menekítette, bár erre nincsenek bizonyítékok.[1]

Egyes vélemények szerint Leslie Howard miatt lőtték le a nácik a DC–3-as repülőgépet, amin utazott. Más vélemények szerint a németek tévesen úgy vélték, Winston Churchill utazik a gépen.

Hibák szerkesztés

  • A filmben következetesen egybemosták a Wehrmacht, Gestapo, SS és rendőrség szervezeteket.
  • Az SS halálfejes jelét és több helyen a horogkereszteket tévesen ábrázolták.
  • A korabeli német határőrizet szintjét, a koncentrációs táborok rossz viszonyait és a birodalomból való szökés nehézségeit erősen alulbecsülték.
  • A film hatodik percében a birodalmi propagandaminisztérium közli, nincsenek szöktetések, a náci Németországból senkinek nincs se oka, se lehetősége elmenekülni. A náci Németország kifejezés hivatalos német forrásban elképzelhetetlen volt, helyette a Harmadik Birodalom, esetleg új Németország kifejezést használták.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Richard Raskin: From Leslie Howard to Raoul Wallenberg: the transmission and adaptation of a heroic model (angol nyelven). "p.o.v." filmtidsskrift" (ISSN 1902-2131). Department of Information and Media Science at Aarhus University, 2009. december

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Hasonló filmek szerkesztés

A háború korai időszakában két hasonló témájú film is készült.