Mohi
Mohi (szlovákul: Mochovce) lerombolt magyar falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában, (Garam) Kálna településrésze.
| Mohi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 15′ 41″, k. h. 18° 26′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 41″, k. h. 18° 26′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mohi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
A falu egykor Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. A település helyén építették fel az 1980-as évek elején a mohi atomerőművet (Atomová elektráreň Mochovce). A falu lakosságát Lévára és a környékbeli falvakba telepítették, a község 17,077 km²-es területét 1990-ben Kálna községhez csatolták.
Fekvése szerkesztés
A ma már nem létező falu maradványai a Garam völgyében találhatóak, Lévától 14 km-re északnyugatra.
Történelem szerkesztés
A falut először 1295-ben említik az okiratok „Muhy" néven. A régészeti ásatások során feltárt kőalapzat szerint a 13. században már templommal rendelkezett. Egy ideig Csák Máté birtoka volt, de 1388-tól már a lévai várhoz tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Mohi. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Csiffárhoz nem messze, és annak filiája, fája, legelője elég van, földgye, réttye termékeny, malma a Garam vizén, piatzozája Szent Benedeken."[1]
Református templomát 1787-ben építették, de felújítására, tornyának megépítésére csak 1821-ben került sor. Az 1873-ban kiadott helységnévtár szerint Mohi község 113 házból állt és 742 magyar lakta, a község határa 2989 kataszteri hold, gazdagon termő vidék. A községet zömében reformátusok lakták.
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Mohi, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, 833 ev. ref. vallású lakossal. Az első okleveles említést e községről a XIII. században találjuk, a mikor neve a pápai tizedszedők jegyzékében Moha alakban szerepel. 1321-ben Károly király Myke fiainak adományozza. 1390-ben már Sárai László az ura és ezután mindvégig a lévai uradalomhoz tartozik, azonban a XVIII. század elején, a mikor Mochovcze tót néven is említve van, Vass Miklós is egyik nemesi birtokosa volt. Ref. temploma 1872-ben épült. Jelenleg a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Postája Csiffár, távirója és vasúti állomása Verebély."[2]
1920-ban trianon elszakította, de 1938-ban az első bécsi döntés visszacsatolta Magyarországhoz. A háború után újra elvették, s a község lakóinak egy részét – a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében – Magyarországra deportálták. A végső csapást azonban az atomerőmű építésének beindítása jelentette a településre: a falut hivatalosan megszüntették, lakói a környékbeli falvakban, Léván és Verebélyen telepedtek le. A házakat a hatóságok lerombolták. Csak templomát és temetőjét hagyták meg, az atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában. Templomát raktárként használták, egyéni kezdeményezéseken múlott a sorsa.
2001-ben gyűjtés indult az elhagyott mohi templom felújítására. Magánvállalkozók, pozsonyi, nagyszombati cégek, egyházközösségek adakozásából jelentős összeg gyűlt össze.
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://mek.oszk.hu/14500/14515/pdf/14515_2.pdf
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
Források szerkesztés
- Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625.
- 1992: Atomtatárok Mohinál. Köztársaság 1992. augusztus 7.
- Danter Izabella 1994: Egy eltűnt falu emlékére - Az emberi élet fordulóihoz fűződő szokások és hiedelmek Mohiban. Ethnographia.
- Felújítják Isten házát – Az Új Szó szlovákiai napilap 2001/74. számának cikke