Molnár Miklós (politikus)

(1877-1946) munkásmozgalmi aktivista, szociáldemokrata politikus, főispán, kormánybiztos

Molnár Miklós (Mezőkeresztes (ma: Biharkeresztes), 1877. október 7.[3]Kassa, 1946.) munkásmozgalmi aktivista, szociáldemokrata politikus, főispán, kormánybiztos.

Molnár Miklós
Született1877[1][1]
Biharkeresztes[1]
Elhunyt1946 (68-69 évesen)[2]
Kassa[2]
Állampolgársága
Foglalkozásapolitikus
TisztségeKassa főispánja (1918. november 24. – 1919, Kassa)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Molnár Miklós földműves és Varga Zsófia fiaként született.[3] A kassai központú Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó alakja, Kassa utolsó magyar kormánybiztosa volt. Az 1906-os pártgyűlés egyik társelnöke.[4] 1907-ben a rozsnyói népgyűlésen szónokolt és megválasztották a Kassai Famunkások Szervezőbizottságába.[5] 1903. január 25-én Budapesten házasságot kötött Weisz Katalin vasalónővel.[6]

Műbútorasztalosból lett a kassai Magyar Nemzeti Tanács elnöke, majd a város főispán-kormánybiztosa. Visszautasította Böhm Vilmos hadügyi államtitkár Kassa védelmére felajánlott tengerészkülönítményét, kétes hírük miatt.[7] Az 1919 januári csehszlovák államfordulat után Blanár Béla polgármesterrel és Váczy József rendőrfőkapitánnyal együtt eltávolították pozíciójából.[8] Márciusban feltehetőleg távolléte miatt feleségét Illavára internálták.[9] 1919-ben többek között ő üdvözölte a Magyar Tanácsköztársaság képviselőit, Kun Bélát és Garbai Sándort.[10] 1922 elején Borovszky Gézával együtt ő szervezte újjá a kassai magyar szociáldemokráciát. Az Országos Magyar Szervezőbizottság megalakulását követően rövid ideig annak elnöke volt, de érdemben nem vett részt az aktivista szekció munkájában. A csehszlovák szociáldemokrata párt ugyanis aktivista politikát folytatott, ami mögé a Schulcz Ignác vezette magyar vonal is beállt, ezáltal lejáratva azt. Borovszky és Molnár bírálataik miatt háttérbe szorultak és Kassa visszatérése után sem tudták újjáéleszteni és visszaállítani a korábbi jelentős pártmunkát.[11]

Kassa visszatérését követően kéziratos dokumentumgyűjteményt állított össze a kassai államfordulatról. Ezt többek között Komáromy József is használta.[12]

Emléke szerkesztés

  • Bukovszky LászlóSimon AttilaSzeghy-Gayer Veronika 2021: Kassától Košicéig – Molnár Miklós-emlékkönyv.[13]
  • Kassától Košicéig. Molnár Miklós-emlékkönyv; szerk. Bukovszky László, Simon Attila, Szeghy-Gayer Veronika; Fórum Kisebbségkutató Intézet–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Somorja–Bp., 2020 + DVD

Művei szerkesztés

  • 1942 Kassától Kosicéig. Történelmi adatgyűjtemény az 1918-19 évi for­radalom, vörösuralom és a csehszlovák köztársaság megalakulása idejéből I-VI. Kézirat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  2. a b https://adatbank.sk/lexikon/molnar-miklos/
  3. a b Mezőkeresztesi (Biharkeresztes) református egyházközség keresztelési anyakönyve, 67/1877.
  4. Népszava 34/131, 2 (1906. június 5.)
  5. Kassai Munkás I/6, 6.
  6. Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 73/1903.
  7. Fogarassy László 1968: Az őszirózsás forradalom Pozsonyban. Irodalmi Szemle 1968/9, 813.
  8. Simon Attila 2017: Kassa három megszállása. Párhuzamok és tanulságok. Történelmi szemle 59/4.
  9. Simon Attila 2013: A magyar szociáldemokrácia útkeresése a húszas évek Csehszlovákiájában. Múltunk 2013/1, 46.
  10. Bihari Mihály: Pillanatképek Kun Béláról. Új írás 1986/2, 104.
  11. Simon 2013, 63.
  12. Borsodi Szemle 1964/1, 79.
  13. ma7.sk

Források szerkesztés