A mora katonai egység volt az ókori Spártában, legalább Kr. e. 404-től. Parancsnoka a polemarkhosz volt.

A spártai hadsereg Xenophón szerint Lükurgosz intézkedései óta hat lovas és hat gyalogos morából állt,[1] minden morában két lokhosz, minden lokhoszban négy pentekosztüsz, ez utóbbiak pedig két enomotiát foglaltak magukba. (A lovas egységeket azonban a spártaiak - és általában a hellének - alacsonyabb rendűnek tartották a nehézgyalogosoknál.)

A spártai hadsereg legmagasabb taktikai egysége Kr. e. 418-ban még a lokhosz lehetett. Vannak olyan vélemények, hogy a morának nem is volt taktikai szerepe, inkább csak a had- és táborszervezésben játszhatott szerepet. Egyes ókori források egymás helyett is használhatták a lokhosz és mora szavakat. (Pl. Thuküdidész, a mantineiai csatáról írva, ill. Arisztotelész.[2]

Egyes források szerint a morát korcsoportok alapján szervezték. (Életkor alapján beosztva kiadni a feladatot - például a nagyobb fizikai megerőltetést jelentő feladatot a fiatalabbakre osztani - egyébként is általános volt a spártaiak és más hellének alkotta seregekben.)

Létszáma vitatott, 400-600 fő, de ennél jelentősen magasabb is lehetett. „A lakedaimóniaknak két hadosztálya volt, egy-egy hadosztályban Ephorosz szerint ötszáz, Kalliszthenész szerint hétszáz, mások, így Polübiosz szerint kilencszáz harcossal” - írta a tegürai csatáról Plutarkhosz.[3]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés