Morgó-barlang

A Morgó-barlang az egyik időszakosan működő jellegzetes víznyelőbarlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben található.

Morgó-barlang
Hossz16 m
Mélység10 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés10 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 360 m
TelepülésVértesszőlős
Földrajzi tájGerecse
Típusidőszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám4630-38

Leírás szerkesztés

Vértesszőlős külterületén, a település központjától DK-re, a Farkas-völgy felső szakaszán, hegyoldalban, erdőben van függőleges tengelyirányú bejárata, amely beomlott. A Vértes László-barlang közelében, attól 300 m-re 170°-ra helyezkedik el.

Felszíni mélyedése 3 m mély és kb. 10 m átmérőjű, nagyon meredek falú víznyelőtölcsér. Időszakos víznyelésére a hozzá vezető vízmosási nyomok utalnak. A víznyelőszájnál szálkő kibukkanás figyelhető meg. A víznyelő morfológiája szerint domboldali tölcsér, amely miatt következtetni lehet genetikájára. Valószínűleg a nyelőpont már a völgyrendszer kialakulása előtt is működött, ezért csak a völgy mélyülésekor került a domboldalra. Jelenleg talán megint működő állapotban van. Alapvető törésrendszer és víznyelés miatt keletkezett. Kitöltése agyagos kőzettörmelék.

1978-ban volt először Morgó-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában 30. sz. viznyelő (Juhász 1978), 30.sz. viznyelő (Juhász 1978), 30. sz. víznyelő (Juhász 1994), 30.sz. víznyelő (Székely 1994) és Gerecsei 30. sz. viznyelő (Polacsek 1991) neveken is.

Denevér-megfigyelések szerkesztés

Denevér-megfigyelések (1986–2011)
Dátum Denevérfaj Egyedszám
1986. január 11.
2001. január 28.
2001. június 23.
2010. április 14.
2010. június 26.
2010. augusztus 15.
2010. december 8.
2011. június 11.
2011. december 30.

Kutatástörténet szerkesztés

1970-ben a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport bontotta meg az inaktív víznyelőt. Akkor a csoporttagok 10–12 m mélységig tárták fel, de a bejárati omladékos rész biztosításának hiánya miatt rövid időn belül beomlott és járhatatlanná vált. 1978. évi nyári táborában a csoport dolgozott a barlangban. A tagok kibontották és biztosították beomlott bejáratát, valamint elkészítették térképdokumentációját és fekete-fehér fényképdokumentációját. 1978. július 13-án Juhász Márton és Tóth József mérték fel a barlangot, majd a felmérés alapján Juhász Márton szerkesztette és rajzolta meg alaprajz térképét, valamint hossz-szelvény térképét 4 keresztmetszettel, amelyek 1:100 méretarányban készültek.

Az 1978. évi csoportjelentés szerint a csoport az addigi eredmények miatt átértékelte a csoport által 1969-ben készült helyszínrajzot és ezért a 30.sz. viznyelő a Morgó-barlang. A tagok a Hófehérke-barlang közelében feltárt barlangokat akarták elnevezni a hét törpe neveiről. A Hapci, Morgó és Szende javasolt nevek.

A 2,5 m mély, meredek falú töbör alján nyíló bejárat két oldalon szálkővel, máshol humuszos-agyagos kőtörmelékkel határolt. 3 m mélyen kis terem helyezkedik el, amelynek alját többmázsás, szálkőről leoldódott és összeékelődött mészkőtömbök képezik. Az ezek között lévő szűk hasadékok egyike, ha nagyon nehezen is, de járható, és egy 3 m mély aknába vezet. Az akna felső 2 m-re 1×1,4 m keresztmetszetű és tisztára mosott, nagyon oldott szálkőben halad. Alsó részét 0,6–0,4 m-esre szűkíti az agyagos kőtörmelék.

Itt egy új kis terem kezdődik, amelynek mennyezete szálkő, alját kőtörmelék és agyag fedi. A falakon néhol gyenge cseppkőbekérgesedés figyelhető meg. A teremből 2,5 m hosszú és ÉNy-i irányú kuszoda indul. Ennek végén felül egy omladékos felboltozódás, alul egy függőleges, 2,8 m mély, szűk hasadék nyílik. Ennek alját laza törmelék tölti ki, melyen át enyhe légmozgás tapasztalható. A felmért barlang 9,8 m mély és 16 m hosszú. A jelentéshez mellékelve lett egy 1:10.000 méretarányú helyszínrajz, amelyen a Halyagos-hegy barlangjainak és víznyelőinek elhelyezkedése látható. A helyszínrajzon jelölve van a Morgó-barlang helye. Az 1978. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott a jelentés nyomtatott változata.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Morgó-barlangnak 4630/38. a barlangkataszteri száma. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1978. évi csoportjelentéshez mellékelt helyszínrajz. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a 4630/38 barlangkataszteri számú barlang Morgó-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1986. január 11-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér. A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi jelentése szerint 1984 és 1991 közötti megfigyelések alapján a Farkas-völgy víznyelői közül az egyik legaktívabb a Morgó-barlang víznyelője. A pleisztocén befejeződésével néhány barlang az áradmányvizek völgymélyítő hatása miatt elvesztette vízgyűjtő területét, ezért aktivitásuk kisebb lett, például a Morgó-barlang vízgyűjtő aktivitása is. A barlang 10–12 m hosszú és 6–8 m mély. 1991-ben nem volt bejárható. További feltárása a szűk szelvény miatt nem célszerű.

Az 1994. évi Limesben közölt, Juhász Márton által írt tanulmányban az olvasható, hogy a Halyagoson 1970 elején kezdődött el az újonnan nyilvántartásba vett 30. sz. víznyelő próbabontása. 1970-ben folytatódott a víznyelő bontása, melynek eredménye a kb. 10–12 m mély Morgó-barlang feltárása. Az 1994. évi Limesben lévő, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/38 barlangkataszteri számú Morgó-barlang másik neve 30.sz. víznyelő. Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja, fényképe és irodalmi törzslapja, de térképe és kutatási törzslapja van.

A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2010. április 14-i, a 2010. június 26-i, a 2010. augusztus 15-i, a 2010. december 8-i, a 2011. június 11-i és a 2011. december 30-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér.

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés