Mozgalmi dal

politikai tartalmú ének

Mozgalmi dalnak (vagy mozgalmi indulónak) olyan dalokat nevezünk, melyeket politikai célból írtak. A munkáskultúrában különleges helyet foglalt el a mozgalmi dal. A zene az érzelmek nyelve, ezért a mozgalmi dal is először az érzelmekre hat, könnyen megjegyezhető, egyszerű, jól hangzó dallamával. Ezt a megjegyezhető dallamot kapcsolja össze a dal szövegével, melynek értelme már a politikai agitáció és ideológiai befolyásolás eszköze volt. A dal éneklése gyakran maga is tüntetés, harci cselekedet volt. A mozgalmi dal és a munkadal éltette, összetartotta és egyúttal szórakoztatta a munkásmozgalmi közösségeket.

Mozgalmi dalok fesztiválja az Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben (1989)

Menetdal szerkesztés

A katonaság, Honvédség – egyik alapvető kiképzése a menetdal begyakorlása. Amikor menetelnek, egyik parancs: -"Nótát!" Sok katona dal, népdal egyben menetdal is. Ennek ritmusát fölveszi az egység. Egyszerre lépnek (futnak USA egységben), lehet gyorsítani, lassítani szükség szerint a ritmust. Dal közben nincs beszéd (szigorúan büntetik!), mindenkinek énekelni kell. (A hallgatót is büntetik!) A Kossuth-nóta az 1848–49-es szabadságharc legnépszerűbb toborzó dala volt. Kimaradt az 1959-es KISZ daloskönyvből. [1]

Puskadal szerkesztés

Jó időben, rossz időben/ Hordom kedves fegyverem./ Összeszoktunk és azóta/Egyre jobban kedvelem.- Tréfás folytatás ...Egyiket a párja kapja, másikat a pártnak adja, a harmadikkal egy a fegyvere./ Hogyha majd az óra ütni fog nekünk,/ Szputnyik száll az égre, pajtás, velünk... Igyekeztek a fegyveres testületekbe toborozni, nemcsak régen. Háry János (opera) Kodály Zoltán

Álcázott mozgalmi dalok szerkesztés

A mozgalmi dalok egy kis része „rejtett tartalommal” indul, mely népdalokra emlékeztethet: idilli képeket, esetleg gyermekdalokra emlékeztető szövegeket tartalmaz az első néhány strófa, melyeket fokozatosan vált fel a politikai mondanivaló.

Erre magyar példa lehet a „Békén szusszan a mackóhad” című dal, mely első ránézésre egyszerű altatódal:

Békén szusszan a mackóhad,
Puha párnán alszik a tó,
Lengő hinta is elszunnyad
Sűrű éj lesz jó takaró

Kicsim álmodj már
Csuda álom száll
Iderepül a szemedre…
Csitt, kicsi, tente,

Csillag gyermeket elringat
odafönn a Hold nagyapó.

A harmadik versszak már teljesen egyértelműen politikai tartalmú:

Jött egy vérpiros október,
Ragyogott a fénye miránk
Munkások hada: tűztenger
Csuda jelt írt égre a láng.

Kicsim álmodj már
Csuda álom száll
Iderepül a szemedre…
Csitt, kicsi, tente,

Új kor éneke szárnyalt fenn,
S belerengett mind a világ.

Ennek példája (vagy paródiája) az 1972-ben készült „Kabaré” című film, mely a hasonló című musical „A holnap az enyém” („Tomorrow Belongs to Me”) dalában mutatta be a náci Németország fiataloknak készült mozgalmi dalát.[2] A dal egy természeti képpel indít, lágy, dallamos hangokkal, mely fokozatosan csap át kemény politikai mondanivalóba és indulószerű dalba.

Az induló sorok így hangzanak (hozzávetőleges magyar fordításban):

A napsugár nyári meleget sugároz a rétre,
A szarvasbika szabadon száll az erdőben,
De összegyűlnek mind a vihart üdvözölni:
A holnap az enyém.

A hárs levelei lombosak és zöldek,
A Rajna arany folyamát a tengernek adja
De valahol a dicsfény még rejtve várakozik,
A holnap az enyém.

A dal utolsó versszaka pedig így hangzik, melyet a Hitlerjugend fiataljai énekelnek, dobok kísérnek, és közben náci jelképeket lengetnek:

Ó Anyaföld, Anyaföld,
Mutasd meg jeled,
Melyre gyermekeid vártak,
Jő a reggel,
És a világ az enyém,
A holnap az enyém.

Néhány híres mozgalmi dal szerkesztés

A szocializmus indulói, munkásindulók, gyászindulók, alkalmi dalok, úttörődalok szerkesztés

Forradalmi és szabadságharcos dalok szerkesztés

A francia forradalom idejéből
Egyéb háborúk, polgárháborúk és forradalmak idejéből
  • Madrid védői vagy A nemzetközi brigádok indulója, „Madrid határán állunk a vártán…” kezdettel. Komját Aladár, Arma Pál (1936, a spanyol polgárháború köztársasági erőinek dala).
  • Bella ciao – „Eljött a hajnal…” kezdettel. (Olasz partizándal, ismeretlen szerző műve, a II. világháborúban terjedt el). [3]
  • Guantanamera – „Egyenes derékkal jöttem…” kezdettel. 1928, 1958 José Martí (kubai mozgalmi dal).[6]
  • János bácsi a csatában A parodizált dal az északiak John Brown’s Body című katonaindulója az amerikai polgárháború idejéből. Mozgalmi változat refrénje: „Élesebb legyél a késnél,/ Harcosabb a szenvedésnél;/ Mert az ember másokért él;/ S ez a legszebb mesterség.” Kimaradt az 1959-es KISZ daloskönyvből. [7]

Hungarista indulók szerkesztés

Kiadások szerkesztés

  • Indulj velünk, dalolj velünk! Dalszövegek; Szikra, Budapest, 1946
  • Magyar Szabadságharcos Szövetség; Szikra Ny., Budapest, 1949
  • Szállj, te büszke ének! Honvéd daloskönyv (a Honvédelmi Minisztérium Főcsoportfőnökségének kiadása 1950. Hungária Hírlapnyomda, Budapest)
  • Dalolj velünk! Indulók, mozgalmi dalok szövegei; KISZ, Budapest, 1957
  • Daloskönyv; KISZ Pest Megyei Bizottsága Ligeti Károly Vezetőképző Iskola, Sződliget, 1977

Irodalom szerkesztés

  • Nemcsik Pál: A magyar bányamunkásság zenei élete. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633304768
  • Tokaji András: Mozgalom és hivatal. Tömegdal Magyarországon 1945–1956. Zeneszociológiai vitairat; Budapest, 1983. Zeneműkiadó. ISBN 9633304601
  • Tokaji András: Zene a sztálinizmusban és a Harmadik Birodalomban. Budapest, 2000. Balassi K. ISBN 9635063385

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • [6] további mozgalmi dalok hallgathatók itt
  • [7]-és olvashatók kottával itt
  • [8] A Lenin-dal és a Munkás-gyászinduló kialakulása
  • Arbeiter lieder, koeln-bonn.dgb.de (németül)
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Tömegdalok témában.