Murga
Murga (németül Murgau) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. 659 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
| Murga | |
 | |
| Szabadság utcai hagyományos lakóépületek | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Tolna |
| Járás | Bonyhádi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Felkl Márton (független)[1] |
| Irányítószám | 7176 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 45 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 9,86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 41″, k. h. 18° 29′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 41″, k. h. 18° 29′ 16″ | |
 Murga
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |
| Murga weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyháton fekszik. A megyeszékhely, Szekszárd körülbelül 20 kilométerre található. A szomszédos települések: Hőgyész, Kalaznó, Kéty, Tevel és Kisdorog.
Megközelítése szerkesztés
Közigazgatási területén áthalad a Szekszárd-Siófok közti 65-ös főút és a határszélén ér véget a Bonyhádtól idáig húzódó 6535-ös út is, de a település központjába csak egy, a 65-ösből északkelet felé kiágazó öt számjegyű úton lehet eljutni.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz biztosítja.
Vasútvonal nem vezet át a településen; Szakály-Hőgyész vasútállomás a legközelebbi vasútállomás,[4] a MÁV 40-es számú Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalán.
Története szerkesztés
Első írásos említése 1446-ból származik, Morga néven. Ekkor a Morgai család birtoka volt.
A középkori település a török hódoltság ideje alatt elpusztult és lakatlanná vált.
A 18. században először rácok, majd 1745-ben Kalaznó környékéről hesseni eredetű evangélikus német telepesek érkeztek a faluba.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Jókai János (független)[5]
- 1994–1998: Jókai János (független)[6]
- 1998–2002: Ignácz Imre (független)[7]
- 2002–2006: Ignácz Imre (független)[8]
- 2006–2010: Felkl Márton (független)[9]
- 2010–2014: Felkl Márton (független)[10]
- 2014–2019: Felkl Márton (független)[11]
- 2019-től: Felkl Márton (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 67 | 66 | 67 | 56 | 47 | 45 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak, ezen belül kb. 8,5%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 31,3% németnek mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás szerkesztés
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 62%-a római katolikus, kb. 23%-a evangélikus és kb. 5,5%-a református. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem kb. 9,5%.[12]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 6,3%, evangélikus 9,4%, felekezeten kívüli 6,3% (20,3% nem nyilatkozott).[13]
Római katolikus egyház szerkesztés
A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületében lévő teveli plébániához tartozik fíliaként. Római katolikus templomának titulusa: Magyarok Nagyasszonya.
Református egyház szerkesztés
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház szerkesztés
1745-ben a Kalaznó környékéről betelepült kb. 30 német család evangélikus felekezetű volt. A németek elűzése után itt maradt maroknyi evangélikusság a Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Nevezetességei szerkesztés
- Evangélikus templom: 1795-ben, tornya 1854-ben épült. A belsejében látható, fára festett képek 1844-ben készültek - a karzat mellvédén láthatóak. Ó- és újtestamentumi jeleneteket, portrékat (köztük Luthert) ábrázolnak.
- Római katolikus (Magyarok Nagyasszonya-) templom: 1941-ben épült.
- I-II. világháborús emlékmű: 1993-ban készült.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1886. december 26-án Gömbös Gyula miniszterelnök.
- Itt született Weidlein János, a magyarországi német történet- és nyelvjáráskutatás jeles személyisége.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ [1]
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=szho
- ↑ Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Murga települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ a b KSH[halott link]
- ↑ Murga Helységnévtár
További információk szerkesztés
- Murga térképe Archiválva 2007. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
