Murmanszk

	Murmanszk (Мурманск)
	Murmanszk látképe
	; Murmanszk címere
	; Murmanszk címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Murmanszki terület
Alapítás éve	1916
Polgármester	Mihail Jurjevics Szavcsenko
Irányítószám	183000
Körzethívószám	8152
Testvérvárosok	Lista Luleå község; Jacksonville; Akureyri; Minszk; Tromsø község; Vadsø; Groningen; Alanya; Cuxhaven; Douarnenez; Homel; Harbin; Pärnu;
	Népesség
Teljes népesség	267 422 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	150 km²
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Murmanszk Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′Koordináták: é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′
	Murmanszk Pozíció a Murmanszki terület térképén
	Murmanszk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Murmanszk témájú médiaállományokat.

A „Murmanszk” lehetséges további jelentéseiről lásd: Murmanszk (egyértelműsítő lap).

Murmanszk (oroszul: Мурманск, finnül: Muurmanni, északi számiul Murmanska, kolta számi nyelven Muurman) kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján, Moszkvától 1967, a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.

Lakossága: 307 257 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

A Murmanszki terület közigazgatási központja, fontos haditengerészeti bázis. A meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően kikötője egész évben jégmentes.

Történelem szerkesztés

A murmanszki kikötő

A várost 1916. szeptember 21-én alapították Romanov-na-Murmanye néven, – az itt épült Szemjonovszkij falu átnevezésével és városi rangra emelésével – amikor a kolai vasútvonal épült. Nevét részben a Romanov uralkodódinasztiáról kapta. Murman a Barents-tenger és a norvégok óorosz neve, amely valószínűleg a „normann” szóból származik, de egy másik etimológia szerint a számi (lapp) nyelvekből is származhat. A város neve az 1917-es forradalom után lett Murmanszk.

1918 és 1920 közt az első világháború szövetséges hatalmai, illetve az orosz fehérek tartották megszállva.

A második világháború idején Murmanszk fontos, nagy katonai jelentőségű összekötő híd volt a nyugati szövetséges hatalmak és a Szovjetunió között. Óriási áruforgalmat bonyolított: a kikötőn keresztül elsősorban feldolgozott áruk érkeztek és nyersanyagok távoztak a sarki konvojokkal.

1941-ben a német hadsereg támadást intézett a város ellen. Murmanszk hatalmas pusztítást szenvedett el, amelynél nagyobbat az orosz városok közül csak Sztálingrád élt át. A védők elkeseredett küzdelme azonban megakadályozta a város elfoglalását és az oroszok számára létfontosságú karéliai összekötő vasútvonal elvágását. 1985. május 6-án ezt a Szovjetunió a Hős Város cím Murmanszknak adományozásával ismerte el. A harc emlékére emelték a kikötőnél Aljosa monumentális szobrát, amely második világháborús szovjet katonát ábrázol. Murmanszk a háború végéig hadianyagok és egyéb utánpótlás fogadására szolgált.

A hidegháború idején Murmanszk a szovjet tengeralattjárók fő támaszpontja volt. A Szovjetunió felbomlása óta az orosz Északi Flotta és az Atomflot atomjégtörőinek fő kikötője.

A város alapításának 85. évfordulójára építették a Vlagyimir és Szuzdal fehér templomait mintázó tengeri megmentő templomát a tengerészek számára a parton.

A murmanszki vasútállomás Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.

Éghajlata szerkesztés

Murmanszk éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	7,0	6,6	9,0	17,6	29,4	30,8	32,9	30,2	24,2	15,0	9,6	7,2	32,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−7,0	−6,7	−2,4	2,6	7,6	13,6	17,3	14,9	10,0	3,6	−2,4	−5,3	3,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−13,2	−12,8	−8,6	−3,8	1,1	5,7	9,2	8,0	4,5	−0,4	−7,1	−11,2	−2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−39,4	−38,6	−32,6	−21,7	−10,4	−2,5	1,7	−2,0	−5,4	−21,2	−30,5	−35,0	−39,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	30	22	23	24	36	53	70	61	52	51	38	34	494
Havi napsütéses órák száma	3	33	122	182	192	228	236	154	89	47	7	0	1293
Forrás: Pogoda.ru.net,^[3] NOAA (sun, 1961–1990)^[4]