Nádorváros
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nádorváros Győr egyik városrésze.
| Nádorváros (Győr) | |
 | |
| A Baross híd városrészeket köt össze | |
| Közigazgatás | |
| Település | Győr |
| Kerület | 3 |
| Országgyűlési képviselő | Simon Róbert Balázs (Fidesz-KDNP), Kara Ákos (Fidesz- KDNP) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 3 km |
| Elhelyezkedése | |
 Nádorváros (Győr)
Pozíció Győr térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 17° 38′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 17° 38′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádorváros (Győr) témájú médiaállományokat. | |
A Budapest–Bécs vasútvonaltól délre elterülő negyed a Győr–Pápa vasútvonalig terjed. A római korban temetkezési hely volt. A középkorban több kisebb település létesül a mai helyen; 15. századi nevük szerint: Királyfölde, Szentadalbertfalva, Szentdomokosfalva és Johannitafalva.
A török hódoltság idején az itt található épületek elpusztultak, de észak-dél irányú utcák alakultak ki, melyek befolyásolták a mai rendszer kialakulását. A 17. századtól majorokat és állattartásra alkalmas kerteket alakítottak ki a város tőzsérei. A 19. századtól a városközpont déli irányba tolódott el. Ezzel felgyorsult Nádorváros fejlődése. Ebben az időszakban jelentős közintézmények épültek, és a lakónegyedek is fejlődésnek indultak.
Az 1960-as évek végén kezdték tervezni, illetve építeni, a lakóterületéből később önállósodott lakótelepeket. (Adyváros, Marcalváros) Itt található a megye illetve régió legnagyobb kórháznegyede, a Petz Aladár Megyei Kórház.
Képtár szerkesztés
-
A győri Pláza -
Petz Aladár megyei kórház -
Nádorvárosi háztetők a Kálvária templommal
.JPG)
Nevezetességei szerkesztés
- Kamillánus templom és rendház
- Kálváriadomb
- Kálvária templom és mellette kálvária szoborcsoport
A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult. A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.
- Szent Imre plébániatemplom
- Nádorvárosi evangélikus templom
- Schlichter-villa
- Frigyes laktanya (Leier City Center)
- Bem-tér - Lengyel-Magyar Barátság szobor ?