Náray György
Náray György (Felsőpálfa, 1645. április 23. – Nagyszombat, 1699. december 5.) esztergomi kanonok, énekszerző.
| Náray György | |
| Született | 1645. április 23.[1] Felsőpálfa |
| Elhunyt | 1699. december 5. (54 évesen)[2] Nagyszombat |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Náray István és Kórodi Anna ágostai evangélikus szülők fia. Már kora ifjúságában római katolikus nevelést nyert egyik rokonától. Iskoláit Győrben és Nagyszombatban végezte. Győrött élete nagy veszedelemben forgott, beleesett a Dunába s csak úgy tudott kimenekülni, hogy két deszkát sikerült megragadnia. A nagyszombati jezsuita kollégium rektorának ajánlása folytán 1666-ban bejutott a római Collegium Germanico-Hungaricumba. Két és fél év múlva azonban betegeskedése miatt kénytelen volt visszatérni hazájába. 1668-ban misés-pappá szenteltetett és az egri püspök maga mellé vette káplánjának. 1674-ben plébános lett Csütörtökön, 1677-ben alesperes, 1680-ban pedig püspöki plébános. Bírta emellett a Szent Andrásról nevezett javadalmat is Pozsonyban. 1684. június 9-én pozsonyi kanonokká neveztetett ki. 1685-ben és 1689-ben a Szent Imréről nevezett papnevelő-intézet kormányzója, 1686-ban a káptalan dékánja volt. 1690. március 4-én az esztergomi káptalanban nyert stallumot. Itt előbb tornai, 1691. április 21-én zólyomi esperessé lépett elő. 1692-ben egyházlátogatást tett főesperessége területén. Nemcsak apostoli buzgalmú szónok, hanem költő is volt.
Művei szerkesztés
- NoVVs AnnVs BIsseXtILIs CVM pLVrIbVs speratIs aeternVs qVoqVe feLIX, appreCatVs, ParoChIs ZoLiensibus Cae terisqVe PraesbIterIs (= 1692.), medio Epistolarum & monitiuncularum subsequentium. Tyrnaviae.
- A Szentháromság olvasójáról. Imádság szükségéről és módgyárul. Tyrnaviae, 1693.
- Lyra Coelestis svavi concordia Divinas Laudes personans. Hominumqve animos A Terrenis Ad Coelestia avocans. Elaborata, et juxta Musicales Notas In Harmoniam adoptata. Nuncque primo Typis edita: Opera & studio… Tyrnaviae, 1695. (A szöveg legnagyobb részét magyar énekek teszik hangjegyekkel.)
Latin levele, magyar utóirattal, kelt Esztergomban 1695. jún. 22. Bizonyos tartozások tárgyában magát mentegeti és a káptalant kéri, hogy vele méltányosan és kegyesen bánjanak. (Tört. Tár 1881. 265. lap.)
Kéziratban maradt: Adnotationes variae. Romae, 4-rét és Conciones festivales et dominicales. Püspökini, 12-rét. (Mindkettőt az esztergomi főegyházmegyei könyvtár őrzi.)
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Sill Ferenc: Náray György (1645–1699) Vigilia, 1971. 752–758. (Lásd itt: http://vigilia.hu/node/Vigilia_1971_11_facsimile.pdf[halott link])
További információk szerkesztés
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
- ↑ Náray György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11132.htm