Nátrium-tioszulfát

kristályos anyag. Kémiai képlete:Na2 S2 O3.
Nátrium-tioszulfát

Nátrium-tioszulfát

A nátrium-tioszulfát-pentahidrát kristályszerkezete
IUPAC-név Nátrium-tioszulfát
Más nevek Nátrium-hiposzulfit (téves), fixírsó, antiklór
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7772-98-7,
10102-17-7 (pentahidrát)
Gyógyszerkönyvi név Natrii thiosulfas
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Na2S2O3
Moláris tömeg 158,11 g/mol
Megjelenés Színtelen, kristályos
Sűrűség 1,67 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont 48,5 °C
Forráspont bomlik, körülbelül 300 °C-on[1]
Oldhatóság (vízben) jól oldódik: 701 g/l (20 °C)[1]
Lúgosság (pKb) N/A
Kristályszerkezet
Koordinációs
geometria
Tetraéderes anion
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
NFPA 704
0
1
0
 
R mondatok nincs R-mondat[1]
S mondatok nincs S-mondat[1]
Lobbanáspont Nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Tiokénsav
Nátrium-szulfit
Nátrium-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-tioszulfát (vagy hétköznapi nevén fixírsó, széksó) egy szervetlen vegyület, a tiokénsav nátriumsójának tekinthető. Színtelen, kristályos anyag. Kémiai képlete: Na2S2O3. Vízben jól oldódik. A tiszta nátrium-tioszulfát nem változik levegőn, de ha szennyezéseket tartalmaz, higroszkópos. Vizes oldatból 5 mól kristályvízzel (pentahidrát) kristályosodik. A pentahidrát képlete: Na2S2O3 · 5 H2O.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

 
Nátrium-tioszulfát

Ha a nátrium-tioszulfát oldatához savat adnak, tiokénsav válik szabaddá. A tiokénsav elbomlik, finom eloszlású kén válik ki. Emiatt az oldat zavaros lesz. A tiokénsav bomlásának egyenlete:

 

A nátrium-tioszulfát a jódot megköti, nátrium-jodid (NaI) keletkezik, a nátrium-tioszulfát pedig nátrium-tetrationáttá (Na2S4O6) alakul.

 

A levegő szén-dioxidja hatására lassan elbomlik, a bomlásának termékei: kén-dioxid, kén-hidrogén és finom eloszlású kén. Klór hatására nátrium-szulfáttá alakul, emellett sósav és kénsav keletkezik.

 

Komplex vegyületeket képez a nehézfémek sóival. Ezek a komplexek általában vízben oldódnak. Ezüst-bromiddal a benne található tioszulfátionok a következőképpen reagálnak (ezt a reakciót a fényképészetben hasznosítják):

 

Erős oxidálószerekkel robbanásszerűen reagálhat,[1] de más körülmények között nem éghető. Hevítve elbomlik körülbelül 300 °C-on.[1]

Előállítása szerkesztés

A nátrium-tioszulfát akkor képződik, ha nátrium-szulfit oldatát kénnel forralják.

 

Melléktermékként keletkezik a kéntartalmú festékek gyártásakor, főként így nyerik.

Felhasználása szerkesztés

Az élelmiszeriparban antioxidánsként (E539), klóros vagy hipokloritos fehérítéskor a klórnyomok eltüntetésére használják. A klórnyomok eltüntetésére használt nátrium-tioszulfátot antiklórnak nevezik.

A fényképészetben a rögzítéshez vagy fixáláshoz használják. A fixálás az előhívást követő részfolyamat. Ekkor a film fényérzékeny rétegében maradt, el nem bomlott ezüst-bromid oldatot nátrium-tioszulfáttal oldják ki. Ekkor az ezüst-bromid a nátrium-tioszulfáttal egy komplex vegyületté alakul, ami vízben oldható. A fixálás után a filmet át kell mosni, mert a nátrium-tioszulfát elbomolhat és megsárgíthatja a filmet.

Az analitikai kémiában a jód mennyiségének meghatározására, az úgynevezett jodometriás titrálásokban alkalmazzák. A bányászatban az ezüst érceiből való kioldására használják. Cianidmérgezés esetén ellenméregként adják, mert a cianid a szervezetben a tioszulfát hatására kevésbé mérgező tiocianáttá (rodanid) alakul.

Források szerkesztés

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b c d e f g h A nátrium-tioszulfát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 30. (JavaScript szükséges) (angolul)