Néró (szőlőfajta)

A Néró egy sötétkék színű, bőlevű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető. Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítették 1965-ben az Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.) és a Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével. Magyarországon 1993. óta államilag elismert fajta; de Svájcban és Brüsszelben is fajtaoltalmat kapott.

Néró
csemegeszőlő
Néró csemegeszőlő
Egyéb nevei	Bornemissza Gergely 15
Eredet	Magyarország
Nemesítő neve	Csizmazia József, Bereznai László
Nemesítés alapfajtái	Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.), Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye)
Továbbnemesítés fajtái	Turán
Nemesítés éve	1965
Hazai elterjedtsége	házikerti fajta
Általános elterjedtsége	Magyarország
Fürt leírása	vállas vagy szárnyas, nagy, tömött
Érési időszak	augusztus vége, szeptember eleje
Érzékenység	rothadásra hajlamos, szárazságra mérsékelten érzékeny
Művelésmód	hosszúcsap
Borának jellemzői	gyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású, ízletes, zamatos biobor
Jelentős borai	Szarvas-Ószőlői Néró
Megjegyzések	hazai nemesítésű fajta, gombabetegségekkel szemben jól ellenálló.

Leírása

Tőkéje erős növekedésű, nem túl sűrű vesszőzetű. Fürtje vállas vagy szárnyas, nagy, tömött, átlagtömege 200 gramm. Érésideje augusztus vége, szeptember eleje, a csemegeszőlők esetében szokatlanul magas beérési cukorfokkal (19-20 mustfok) és viszonylag magas savtartalommal a mustban (kb. 9,0 g/l sokéves átlagban). Szárazságra mérsékelten érzékeny, fagy- és téltűrése jó. Kedvezőtlen csapadékos időjárás esetén rothadásra hajlamos. Gombás betegségekkel (lisztharmat, peronoszpóra) szemben rezisztens.

Bora igazoltan gyógyhatású, gyulladáscsökkentő hatású.

A Nero 1965-ben született a keresztezéses nemesítés termékeként. Története több évtizedre nyúlik vissza. Az S.V. 12.375 x Gárdonyi Géza jó kombinálódásának köszönhetően a kapott hibrid fürtökben sok mag fejlődött, s belőlük sok vitálisan növő magoncot nyertek. Közülük a 6525-45 számú hibrid emelkedett ki rezisztenciájával, koraiságával és kiváló minőségével. A hibridet figyelemre méltó teljesítése alapján 1984-ben fajtaminősítésre bejelentették az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez. A nemesítők munkáját, előterjesztésük alapján a Fajtaminősítő Bizottság 1993-ban állami minősítéssel elismerte, s így csemegeszőlőként felkerült a Nemzeti Fajtalistára és szaporítható, telepíthető fajta lett. Ez azért nagyszerű eredmény, mert korábban, még az 1970-es években a szakemberek idegenkedtek a rezisztens szőlőfajtáktól. A bejelentés és minősítés csemegeszőlőről szólt. A későbbiek során kiderült róla, hogy nemcsak friss szőlő fogyasztására, hanem különösen finom rozé és értékes vörösbor készítésére is alkalmas. Mivel Magyarországon azokból a szőlőfajtákból lehet csak bort készíteni, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzéken borszőlőként szerepelnek, ezért a NÉBIH a csemegeszőlő csoportból átsorolta a borszőlőfajták csoportjába. Ezzel megadta az engedélyt a borkészítéshez. Dr. Csizmazia Darab József a fajtát kipróbálásra külföldi kutatóintézményeknek is kiadta. Hamarosan nagy sikere lett a Nérónak külföldön is. Viszont ahhoz, hogy külföldön a fajtát tovább szaporíthassák, az adott országban is minősíteni kellett.

Források

• https://www.tuja.hu/vitis.htm
• A Néró, mint új Hungaricum, Szarvas és vidéke, phoenix.szarvas.hu
• Néró, vitis.floranet.hu
• Hajdu Edit: Nero, császár a szőlőfajták között. Agrofórum Extra, 76. szám, 2018. április