Növényi mozgások
A növényi mozgásoknak két alapvető fajtáját különböztetjük meg. Ezek a passzív és aktív mozgások.
Passzív mozgások szerkesztés
Passzív mozgás létrejöhet a szél, a víz vagy különböző állatok közreműködésével. Leginkább a szaporodásban van jelentőségük (gyermekláncfű bóbitái, bogáncs termései).
Aktív mozgások szerkesztés
Létrejöttükhöz energia befektetése szükséges. Ezt rendszerint ATP hidrolíziséből nyerik a növények.
Egy növényi mozgást a következőképpen láthatunk el névvel: opcionálisan a mozgás iránya + inger típusa + mozgás típusa.
A napraforgó fény felé fordulásának példáján bemutatva:
- az inger típusa fény → foto-
- a mozgás helyzetváltoztató, az inger által irányítva → tropizmus
- a fény felé fordul (nem el tőle) → pozitív
Összerakva: pozitív fototropizmus
Csoportosítás az inger alapján szerkesztés
Taxis szerkesztés
Inger által irányított helyváltoztató mozgás. Alacsonyabb rendű élőlényeknél elterjedtebb, például az ostoros moszatoknál vagy a mohák és a harasztok hímivarsejtjeinél megfigyelhető jelenség.
Tropizmus szerkesztés
Inger által irányított helyzetváltoztató mozgás. Ezt a fajta mozgást az inger kiváltja és irányítja is. Gyakran növekedési mozgással valósul meg. Példa rá a gyökerek lefelé való növekedése.
Nasztia szerkesztés
Inger által nem irányított helyzetváltoztató mozgás. Általában turgormozgással valósul meg. Példa rá a szemérmes mimóza leveleinek összerándulása érintés hatására.
A mozgás iránya szerkesztés
Az inger által irányított mozgásoknál (taxisok és tropizmusok) megkülönböztetünk pozitív (inger felé) és negatív (ingertől el) mozgásokat.
Az inger típusa szerkesztés
Az ingerek típusait előtaggal jelöljük: pl a kemonasztia kémiai anyagok, a fotonasztia pedig fény hatására bekövetkező mozgást jelöl.
Az előtagok listája:
- foto:fény
- helio: napfény
- kemo: kémiai anyag
- geo: gravitációs erő
- tigmo: érintés
- hidro: víz
- termo: hő
Csoportosítás a mozgás módja alapján szerkesztés
Citoplazmaáramlás szerkesztés
Sejtszervecskék sejten belüli mozgása. Szabad szemmel nem megfigyelhető.
Növekedési mozgás szerkesztés
Egyes növényi hormonok (például auxin) hatására alakul ki. Alapja a növény különböző részeinek eltérő méretű növekedése (a sejtek eltérő mértékű megnyúlása/osztódása). Gyakran ezzel valósulnak meg a tropizmusok.
Turgormozgás szerkesztés
A sejtek eltérő víztartalmán (turgorállapotán) alapul. Gyakran ezzel valósulnak meg a nasztiák.
Források szerkesztés
- Fazekas György, Szerényi Gábor: Biológia I kötet (ISBN 978 963 244 568 7). 3. kiadásban 215-216. oldal. Megjelent a Scolar kiadónál 2015-ben
- Gál Béla : Biológia 10. (ISBN 978 963 697 425 1). 9. kiadásban 187-189. oldal. Megjelent a Mozaik Tankönyvkiadónál 2003-ban.