Nadin (Benkovac)
Nadin falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
| Nadin | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23420 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 371 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 04′ 27″, k. h. 15° 29′ 54″Koordináták: é. sz. 44° 04′ 27″, k. h. 15° 29′ 54″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zárától légvonalban 22, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északnyugatra Dalmácia északi részén, Ravni kotari síkságán, a Zágráb-Split autópálya mellett fekszik. A településtől délre halad el a Zára-Knin vasútvonal. Településrészei: Batović, Brzoja, Ožaković, Nikić, Majstorović, Vrsaljko, Kosa, Glavić, Malbaše, Vickovići, Zagrad.
Története szerkesztés
A mai Nadin elődje az ókori „Nadinum” (Nedainium) illír erődített település volt, amely egy magaslaton állt a négy kilométer széles Nadini-mező felett.[2] A település a Jaderből, Asserián és Varvarián át Burnum felé menő főút mellett volt.[3] Valószínűleg az i. e. 1. században építették. Az itt talált leletek között van egy Nadinumban a liburnok által különösen tisztelt női istenség szobra.[3] Nadinum a rómaiak uralma alatt is tovább virágzott, innen származott a Traianus idejében élt híres jogtudós és szenátor Gaius Iavolenus Priscus. Nadinum ókori vára még nincs feltárva és még nem is voltak itt rendszeres feltárások, csak esetenként történtek kisebb nagyobb ásatások. A zárai régészeti múzeumban őriznek néhány feliratos követ, melyek a vár alatti házakba voltak befalazva.[3]
A középkorban a 12. és 16. század között a Kačić nemzetség volt a földesura, vára pedig a 15. századtól velencei erődítmény volt, melyet a velenceiek megerősítettek. 1522-ben miután a török Knint és Skradint is elfoglalta jelentősége megnőtt és falait tovább erősítették.[2] A korabeli források szerint helyőrsége százötven gyalogosból és ötven lovasból állt. A török 1527-ben Obrovac eleste után, miután helyőrsége Ninbe menekült harc nélkül foglalta el, majd tovább bővítette. 1624-ben újabb falakkal és ágyúkkal erősítették védelmét. A velenceiek 1647-ben a kandiai háború idején foglalták vissza és hogy a török tovább ne használhassa lerombolták.[2] Hatalmas kőtömbökből épített falai ma is néhány méter magasan állnak.
Területe 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 378, 1910-ben 424 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. Vrsaljko nevű településrészét 1944. szeptember 29-én a partizánok felgyújtották. A támadásnak tíz, főként polgári lakos esett áldozatául.
1991-ben Nadin 666 lakosából 650 horvát volt. A szerb szabadcsapatok és a jugoszláv néphadsereg katonái 1991. november 19-én előbb ágyútüzet zúdítottak a falu házaira, majd kifosztották és felgyújtották, illetve felrobbantották őket. Bár lakói emberfeletti ellenállást tanúsítottak a túlerőnek nem állhattak ellen. A harcokban három horvát katona és tizennyolc polgári lakos esett el. A lakosság legnagyobb része Zárába menekült. Ezt követően a faluban egyetlen ház sem maradt épen.[2]
Škabrnja mellett Nadin volt a térség legjobban elpusztított települése. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában szabadította fel Nadint. A településnek 2011-ben 406 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 378 | 393 | 259 | 279 | 385 | 424 | 580 | 788 | 504 | 754 | 890 | 911 | 646 | 666 | 439 | 406 |
Nevezetességei szerkesztés
- A falutól keletre emelkedő magaslaton találhatók Nadinum ókori erődített település romjai. A várat az illír liburnok építették, majd római, velencei, végül török erőd volt. 1647-ben a velenceiek visszafoglalták és falait lerombolták, azóta rom. Még nincs feltárva és még nem is voltak itt rendszeres feltárások, csak esetenként történtek kisebb nagyobb ásatások. A zárai régészeti múzeumban őriznek néhány leletet és feliratos követ, melyek a vár alatti házakba voltak befalazva.[6]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a 17. században, a török uralom alóli felszabadulást követően épült. A templomot 1878-ban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A délszláv háború során a szerbek lerombolták. Két értékes fából faragott oltára volt, melyekből semmi sem maradt. A templom körüli temetőben is súlyos károk keletkeztek. Újjáépítésére a zárai érsekség felhívást tett közzé, mely azonnal visszhangra talált. A premanturai születésű Antun Bogetić poreč-pólai püspök 1996-ban levélben hívta fel szülőfalujának lakóit az adakozásra. A Póla közelében fekvő isztriai Premantura lakói ugyanis a velencei-török háborúk idején Nadinból elmenekültek leszármazottai voltak.[3] Az újjáépített templomot 1997. január 12-én a hívők és adományozók nagy tömege jelenlétében szentelte fel Ivan Prenđa zárai érsek, aki 1964 és 1968 között plébánosként maga is látott el lelkipásztori szolgálatot a faluban.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Nadin Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b c d Tz-benkovac.hr:Nadin Archiválva 2016. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3024.
További információk szerkesztés
- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
