Nadur

	Nadur
	Nadur madártávlatból
; Nadur címere	; Nadur zászlaja
	Mottó: Vigilant
	Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Miriam Portelli (Nemzeti Párt, 2008 óta)
Irányítószám	NDR
Testvérvárosok	Lista Cicciano (Olaszország, 2001); Baveno (Olaszország, 2003)
Ünnep	Szent Péter és Szent Pál (június 29., Mnarja)
	Népesség
Teljes népesség	4509 fő (2014. márc. 31.)
Népsűrűség	553 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	152 m
Terület	7,56 km²
Időzóna	EET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″Koordináták: é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″
	Nadur weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nadur témájú médiaállományokat.

Nadur a máltai Gozo szigetének második legnépesebb helyi tanácsa. Lakossága 4181 fő (2005). Neve arab eredetű, máltai nyelven kilátóhelyet (más forrás szerint megfigyelni) jelent. A tanács községen kívüli részei: Ta' Hida a Ramla Baybe vezető út mentén, és San Blas a hasonló nevű öbölnél, Ta' Kenuna a hasonló nevű torony körül.

Története szerkesztés

Szent Péter és Pál bazilika

Nem maradt fenn írásos vagy régészeti emlék Nadur első lakosairól. Annyi biztos, hogy Ta' Hida és San Blas már jóval a plébánia létrehozása előtt lakott volt. Ezen a néven 1534-ben szerepel először. Rengeteg találgatás ellenére korai történetéből az egyetlen emlék egy 1744-ben talált bronz Apollo-szobor. Mint a neve is jelzi, a hely fontos volt a kalózok elleni védelem szempontjából. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere, Nicolas Cotoner tornyot építtetett a Daħlet Qorrot- és a San Blas-öblök közötti kiszögellésre, ezt ma Ta' Sopu Towerként ismerik. Az 1667-es összeírásban 37 háztartásban 178 lakosát említik.^[3] Brichelot és Bremond 1718-ban kiadott térképén szerepel a San Blas-öböl (Cala S. Biagio). 1848-ban a britek még egy tornyot (Kenuna Tower) építettek a területen.

Az 1960-as évek óta a községben jelentős számú bevándorló él, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Nagy-Britanniából. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

A tanács uniós finanszírozással több projektek valósított meg az elmúlt években: konferenciát szervezett olasz és máltai önkormányzatok részére a testvérvárosi kapcsolatok előnyeiről, lehetőséget adva egyúttal a kapcsolatok felvételére is. 2007. márciusában a római Associazione Italiana Giuristi Europei igazságügyi szervezettel közösen továbbképzést tartottak bírók számára. Ugyanekkor a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán a község különböző rendezvényeknek adott otthont.^[4]

Önkormányzata szerkesztés

Nadurt öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2012 óta van hivatalban.^[5]

Polgármesterei:

Joseph Tabone (1993-1996)
Eucharist Camilleri (1996-1999)
Dr. Chris Said (1999-2008)
Miriam Portelli (2008-2012)
Charles Frank Said (Nemzeti Párt, 2012-)

A Ta' Kenuna torony

Nevezetességei szerkesztés

Nadur Carnival

Ramla-öböl

Szt. Péter és Pál bazilika (San Pietru & San Pawl, St. Peter & St. Paul): 1760. szeptember 28-án kezdték építeni Giuseppe Bonnici tervei alapján. 1907-ben átépítették, ekkor kapta mai kupoláját, oltárait és homlokzatát.
Ta' Karkanja (Szent Szív, Sacred heart)-templom
Ta' Sopu Tower: Gozo egyik legfontosabb őrtornya (San Blas városrész)
Ta' Kenuna torony: Az 1848-ban épült torony a két sziget közti távírókapcsolatot biztosította
Kelinu Grima Maritime Museum
Háborús óvóhely (war shelter)
Maltese Garden: Az egyik legszebb kilátás a szigeten.
Ramla-öböl (Ta' Hida)
Daħlet Qorrot-öböl (San Blas)
San Blas-öböl (San Blas)
Nadur mellett játszódik a Ta' Xħajma barlangja című legenda^[6]

Kultúra és sport szerkesztés

Hagyományos ünnepe az Mnarja (június 29). Band clubja a Soċjetà Filarmonika Mnarja.

Labdarúgó-klubja a Nadur Youngsters Football Club, a 2009/2010-es gozói bajnokság harmadik helyezettje.

Gazdaság szerkesztés

Nadur Gozo egyik legtermékenyebb része. Lakóinak jelentős része ma is földműves, terményeik, főként gyümölcsök, eljutnak egész Máltára. Nadur az ország legnagyobb citrustermesztő-helye. Jelentős megélhetési forrás a halászat is.

Közlekedés szerkesztés

Az mġarri kikötőből a 303-as busz jár Rabat buszpályaudvaráig a községen keresztül. Érinti még a 302-es (Rabat-Xagħra) és a 322-es járat (Marsalforn-Mġarr).

Autóval mindössze 2 km-re van a komptól.

További információk szerkesztés

Nadur Carnival (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 29.)
Az egyházközség honlapja (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 29.)

Jegyzetek szerkesztés

↑ June29th.com (angol nyelven)
↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)^{[halott link]}
↑ Costa, Franco: Maltese local councils (angol nyelven). [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 15.)
↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű)
↑ Camilleri, Ġorġ. Ta' Xħajma barlangja, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 84. o. (2003)

Források szerkesztés

Local councils: Nadur (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)

[1] June29th.com (angol nyelven)

[a95ad3bb2b258ed48eab2021c9088002c6dd3458-2] ttp://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ

[3] Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)^{[halott link]}

[4] Costa, Franco: Maltese local councils (angol nyelven). [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 15.)

[5] „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű)

[6] Camilleri, Ġorġ. Ta' Xħajma barlangja, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 84. o. (2003)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]