Nagy-Pietrosz
A Nagy-Pietrosz-csúcs (románul Vârful Pietrosul Rodnei) 2303 m tengerszint feletti magasságával a Radnai-havasok és a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegycsúcsa, 1940–1945 között „Horthy-csúcs” néven az akkori Magyarország legmagasabb pontja volt.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Nagy-Pietrosz | |
 | |
| Magasság | 2303 m |
| Hely |  Románia, Máramaros megye |
| Hegység | Radnai-havasok, Keleti-Kárpátok |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy-Pietrosz
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Pietrosz témájú médiaállományokat. | |
A Radnai-havasok főgerince kelet–nyugat irányban több mint 40 km-en húzódik, ebből északra rövid, meredek, délre hosszú, lankás mellékgerincek ágaznak le. Az egyik északi mellékgerincen található a Nagy-Pietrosz.
A hegység élővilágának kutatása során már 1932-ben sikerült védetté nyilvánítani a hegycsúcs körüli 183 hektárnyi területet. A védett terület növelésével ma 3300 hektáros alpin, szubalpin és az ezek alatt elterülő hatalmas fenyves terület biztosítja a fajok védelmét. 1979-ben az UNESCO Ember és bioszféra programjában, Párizsban a Nagy-Pietroszt beiktatták a nemzetközi bioszféra-rezervátumok hálózatába. A védett terület határa a 740 méteres tengerszint feletti magasság, mely egyben az erdő alsó határa is. Az erdő domináns fafaja a lucfenyő (Picea abies), de elszórtan hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), bükk (Fagus sylvatica), nyír (Betula pendula), madárberkenye (Sorbus aucuparia) is látható. Az erdő 1600-1620 méterig hatol fel, utána elérjük a törpefenyős (Pinus montana) övezetet, melyben elszórtan törpe boróka (Juniperus sibirica) és jégkorszaki reliktumként havasi cirbolyafenyők (Pinus cembra) tenyésznek.
További információk szerkesztés
- Nagy-Pietrosz oldal a Radnai-havasok magyar nyelvű honlapján
- Pietrosul Rodnei (sommet de montagne) (francia nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
.svg){kind=small}