Nagy-Rabszolga-tó

A Nagy-Rabszolga-tó (franciául: Grand lac des Esclaves, angolul Great Slave Lake) a kanadai Északnyugati területek második legnagyobb tava a Nagy-Medve-tó után.

Nagy-Rabszolga-tó (Great Slave Lake)
Ország(ok)	Kanada
Hely	Északnyugati területek
Vízgyűjtő terület	971 001 km2
Elsődleges források	Slave River Lockhart River Taltson River Little Buffalo River Buffalo River Hay River
Elsődleges lefolyások	Mackenzie
Hosszúság	480 km
Szélesség	109 km
Felszíni terület	27 200 km2
Legnagyobb mélység	614 m
Víztérfogat	1 580 000 km3
Tszf. magasság	156 m
Elhelyezkedése
Nagy-Rabszolga-tó Pozíció Kanada térképén
é. sz. 61° 40′, ny. h. 114° 00′61.666666666667, -114
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Rabszolga-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mackenzie vízgyűjtője Nyugat-Kanadában, középen a Nagy-Rabszolga-tó.

Észak-Amerika legmélyebb tava (legnagyobb mélysége 614 méter), a világ tizedik legnagyobb területű tava. (Területe 28 400 km², azaz csaknem akkora, mint Magyarország területének egyharmada.) Hossza mintegy 480 kilométer, szélessége 19-109 kilométer. Vízmennyisége 1580 km³.

Angol, francia és magyar neve is a rabszolgaságra utal, ami tévedésen alapul. Nevét a slavey indiánokról kapta, akiknek neve régebben angolul slave volt, de később slavey alakra változtatták, hogy ne legyen azonos a „rabszolga” jelentésű angol szóval.

Fő befolyásai a Hay-folyó és a Rabszolga-folyó, fő lefolyása a Mackenzie-folyó. Nyugati partja erdős, a keleti és északi partok azonban inkabb tundraszerűek. Déli és keleti partjai elérik a kanadai pajzs szegélyét. A Nagy-Medve-tóhoz és az Atabaszk-tóhoz hasonlóan egy hatalmas, a Würm-glaciális utáni tó maradványa.

Keleti ága szigetekkel sűrűn pettyezett. Ez a terület a Thaydene Nene Nemzeti Parkhoz tartozik. A keleti ágat a Pethei-félsziget választja szét az északi McLeod-öbölre és a déli Christie-öbölre. A keleti ág egyetlen települése a 350 lakosú – többnyire a Dene néphez tartozó Chipewyan indián – Lutselk'e.

Irodalom

• Canada. (1981). Sailing directions, Great Slave Lake and Mackenzie River. Ottawa: Dept. of Fisheries and Oceans. ISBN 0660110229
• Gibson, J. J., Prowse, T. D., & Peters, D. L. (2006). Partitioning impacts of climate and regulation on water level variability in Great Slave Lake. Journal of Hydrology. 329 (1), 196.
• Hicks, F., Chen, X., & Andres, D. (1995). Effects of ice on the hydraulics of Mackenzie River at the outlet of Great Slave Lake, N.W.T.: A case study. Canadian Journal of Civil Engineering. Revue Canadienne De G̐ưenie Civil. 22 (1), 43.
• Kasten, H. (2004). The captain's course secrets of Great Slave Lake. Edmonton: H. Kasten. ISBN 097366410X
• Jenness, R. (1963). Great Slave Lake fishing industry. Ottawa: Northern Co-ordination and Research Centre. Dept. of Northern Affairs and National Resources.
• Keleher, J. J. (1972). Supplementary information regarding exploitation of Great Slave Lake salmonid community. Winnipeg: Fisheries Research Board, Freshwater Institute.
• Mason, J. A. (1946). Notes on the Indians of the Great Slave Lake area. New Haven: Published for the Department of Anthropology, Yale University, by the Yale University Press.
• Sirois, J., Fournier, M. A., & Kay, M. F. (1995). The colonial waterbirds of Great Slave Lake, Northwest Territories an annotated atlas. Ottawa, Ont: Canadian Wildlife Service. ISBN 0662238842