Nagy Elek (üzletember)

(1952) üzletember, nagyvállalkozó

Nagy Elek (Kolozsvár, 1952. október 7. –) építész, üzletember.

Nagy Elek
Született1952. október 7.
Kolozsvár
Nemeférfi
Állampolgárságamagyar, román
Nemzetiségemagyar
SzüleiMéhes György
FoglalkozásaÉpítész, üzletember
IskoláiIon Mincu Építőművészeti Egyetem (1977) - Építőművész Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézet & London Business School (1997) - Master of Business Administration
SablonWikidataSegítség

2009 óta a Monacói Hercegség tiszteletbeli konzulja Magyarországon.[1] 2018 decembere óta a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke.[2] A 100 leggazdagabb magyar 2023-ban megjelent listája szerint 70,5 milliárd forintos vagyonával, Magyarország 24. leggazdagabb embere.[3]

2014-ben megalapította Erdélyben az Erdélyi Hagyományok Tradiții Transilvane alapítványt, melynek kulturális célokra odaadományozta Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, a gyalui várkastélyt.[4] 2022-ben nővérével együtt megalapította Budapesten a “Méhes György – Nagy Elek irodalmi alapítványt” [5]

Beszél angolul, franciául, németül, románul és olaszul.

Életpályája szerkesztés

Középiskolai tanulmányait a kolozsvári 11-es számú középiskolában (a rendszerváltoztatást követően Báthory István Elméleti Líceum) végezte el 1971-ben. Osztálytársai között volt többek között Tőkés László, későbbi református püspök.

Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Műszaki Egyetem építész karán kezdte, majd 1974-től a bukaresti Ion Mincu Építőművészeti Egyetemen (Institutul de Arhitectura Ion Mincu) folytatta és fejezte be 1977-ben. Erdélyben, Besztercén kezdett építészként dolgozni. A hetvenes évek második felében az A Hét című hetilapban több építészeti témájú cikke jelent meg. Díszlettervezőként is kipróbálta magát. Sepsiszentgyörgyön édesapja Drágalátos gyermekeim című darabjának díszleteit ő tervezte, és egy részét ő is kivitelezte.

1980-ban Magyarországra települt egy rövid életű falházasság segítségével. Első felesége, jó barátjának a barátnője azzal a felkiáltással vállalta a frigyet, hogy: „Ennyit, úgy érzem, meg kell tennem Erdélyért”. Közel egy évtizedig a KÖZTI-ben építész tervező, ahonnan pár évig Algériába ment dolgozni. Amint lehetőség nyílt, 1989-ben saját céget alapított. 1990-ben a Miniszterelnöki Hivatalban lett kormányfőtanácsos Matolcsy György államtitkárságán. 1993-96 között a Pillér ingatlanalapokat kezelő céget vezette. Ezt követően kizárólag saját cégeit irányítja.

A kilencvenes évek közepén elvégezte a Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézet és a London Business School közös Master of Business Administration kurzusát, ahol másoddiplomát szerzett.

A kilencvenes évek végére a Vegyépszer, a Főtaxi és az Inforg volt a birtokában, 2002-ben a patinás, még Mária Terézia által 1773-ban alapított BÁV is a csoporthoz került. Az elmúlt évtizedekben ingatlanbirodalmát bővítette.

2000-ben nagy port kavart, hogy a Vegyépszer Zrt., bár Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalata, de nem rendelkezett autópálya-építési referenciával, mégis megkapta a Tengizben már bizonyított fővállalkozói képességének köszönhetően az M3-as autópálya tovább építését konzorciumban a Betonút Zrt.-vel, valamint a Ganz-Acél Zrt.-vel. A konzorcium végül 2002-ben, határidőben, jó minőségben átadta az autópályát. A 2002-es kormányváltás után több támadás is érte a Vegyépszert az előző kormány alatt kapott megbízások miatt, de a vizsgálatok semmilyen szabálytalanságot nem tártak fel. A Vegyépszer 2003 októberében közbeszerzési eljárás keretében megnyerte az M7 autópálya továbbépítését 62,29 milliárd forint értékben.[6] Időközben megszavazták az “üvegzseb” programot. Ennek egyik eleme, hogy az 50 milliárd forintot meghaladó közbeszerzéseket a parlament kell jóváhagyja, és mivel az első ilyen tendert a Vegyépszer nyerte, az országgyűlés elé került szavazásra a döntés, ahol szentesítésre került a Vegyépszerrel kötendő szerződés. Ezt követően a Vegyépszer folyamatosan nyert közbeszerzéseket.

A 2008-ban kitört gazdasági világválság következtében az építőipar megrendelésállománya a felére csökkent. A Vegyépszer kiútként megpróbálta a külföldi terjeszkedést. Sikerült is egy 300 millió dolláros megrendelést aláírni Líbiában 2009-ben. Közel tízmilliárd forintot fektettek a projektbe, miközben Magyarországon nagyjából ugyanennyivel finanszírozták az anyacégek a nehézségekkel küzdő Vegyépszert. Ekkor jött az arab tavasz, elsöpörték Kadhafit, és ezzel a Vegyépszer projektjét is. A társaság kénytelen volt csődöt jelenteni. Nagy Elek így emlékszik arra az időszakra: „Akkor nekem ez egy nagyon nagy trauma volt, alig tudtam emberileg feldolgozni. Nagyon nehéz döntéseket kellett meghoznom! Életem talán legnehezebb időszaka volt, mert még ha messze bennünket ért is a legnagyobb – több mint 20 milliárdos – veszteség, akkor is szembesülnünk kellett, hogy a válság okozta helyzetből fakadó csődben jó néhány alvállalkozónk is kisebb vagy nagyobb veszteségeket fog elszenvedni. Sokat küzdöttem azért, hogy a kisvállalkozó partnereinknek sikerüljön legalább 50 százalékot visszafizetni, ugyanis egy felszámolás esetén az átlag megtérülés 1 százalék szokott lenni. A csődegyezséget egyébként a vállalkozók többsége nemcsak összegben, hanem számbelileg is megszavazta, sőt, a bankok többsége is, annak ellenére, hogy – akárcsak a tulajdonos cégek – gyakorlatilag nulla megtérülést kaptak. Mi azzal tudtuk ezt meghálálni, hogy az akkori 44 milliárdos bankgaranciából egy fillért sem hívtak le a csőd utáni években, tehát megérte bennünket támogatni.”[7]

A sikeres csődegyezséget követően Nagy Elek nem folytatta az építőipari tevékenységet. Befektető holdingba szervezte a cégcsoportot, melynek nevét is Lexholding Zrt.-re változtatta.

Társadalmi és mecénási tevékenysége szerkesztés

A kilencvenes évek elején többek között Bethlen Istvánnal közösen megalapította a kérész életű Magyar Vállalkozói Kamarát.

1994-ben részt vett a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara újjáélesztésében, ahol a kilencvenes évek második felében alelnöki pozícióig vitte. 2000-ben, az első nagy autópálya-tender megnyerését követően visszavonult a kamarai tevékenységtől.

2001-2003 között a Pető Intézet - Konduktív Iskoláért Közhasznú Alapítvány elnöke volt.

2009-ben Őfelsége II. Albert monacói herceg ajánlására a Monacói Hercegség tiszteletbeli konzuljának nevezték ki Magyarországon.

2018 decembere óta a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. Tevékenysége alatt a kamara presztízse mérhetően sokat javult. A Covid-járvány idején számtalan előremutató, nagy sajtóvisszhangot kapott javaslatot dolgoztak ki. 2023-ban az exkluzív BKIK Nagyvállalati Klub megalakításával, a mikro- és kisvállalkozások egyre intenzívebb képviselete mellett nyitottak a budapesti nagyvállalatok irányába is.

2014-ben megalapította az Erdélyi Hagyományok /Tradiții Transilvane alapítványt. Az alapítványnak adományozta kulturális célokra a Kolozsvártól 17 km-re fekvő, a XV. században alapított gyalui Rákóczy–Bánffy-várkastélyt, Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, a hozzá tartozó 14 hektáros parkkal együtt, melyet Barcsay Tamástól, a Kanadába elszármazott történelemprofesszortól, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem leszármazójától vásárolt. „Az üzletember elmondta: a vétel érzelmi alapú volt, és céljai is érzelmi alapúak, amelyek szorosan összefüggnek származásával, neveltetésével. “Kolozsvári lévén az egyik legfontosabb érték számomra a hagyományőrzés és vele együtt az útmutatás a jövő generációinak. E várkastély keretén belül meg lehet valósítani egy olyan kulturális központot, amely az egész régióra kihat. A várkastély Kolozsvár közelében, Kalotaszeg szívében van, a Mezőség határán, a Mócvidék lábánál. A legjobb lehetőséget kínálja a kultúrák találkozására, egymás megismerésére” – nyilatkozta Nagy Elek. Hozzátette: „a cél megvalósítására a nemrég bejegyzett Traditio Transylvanica alapítvány lesz hivatott”.[8]. Az alapítványnak sikerült 2017-ben romániai EU-s támogatást szerezni a felújításhoz,[9] illetve az áremelkedések kompenzálására Magyarországról kiegészítő forráshoz is jutni. A megújult várkastély műszaki átadása 2023 decemberében megtörtént [10], az ünnepélyes átadó időpontja 2024 május 17. Az alapítvány 2023 elején további EU támogatást nyert el a várkert, illetve a várkertben található római castrum maradványainak a rendbehozatalára.[11] A megújult várkastély várhatóan Erdély egyik legnagyobb kulturális központja lesz az átadást követően.

A Covid-járvány elején, 2020 márciusában a koronavírus-járvány elleni védekezés segítségeként felajánlotta, hogy a tulajdonában levő harkányi háromcsillagos, 105 szobás szállodát szükség szerint karanténkórházzá alakíthatják.[12]

Gyermekkori barátjával, Szőcs Gézával közösen készítették elő a Méhes György emlékét őrző alapítvány megalapítását. Szőcs 2020-ban bekövetkezett halála miatt barátját nélkülözve folytatta a szervezést. Végül 2022-ben nővérével együtt megalapította a Méhes György – Nagy Elek irodalmi alapítványt. Az alapítvány céljai között szerepelnek az édesapja által fontosnak tartott értékek, mint a Kárpát-medencei, különösen a határon túli magyar kultúra - ezen belül is az irodalom - kiemelt támogatása, a fiatal magyar művészek - kiváltképpen a költők, írók – támogatása, a határon túli magyar kulturális, hagyományőrző, valamint a magyar és más népek békés együttélését elősegítő programok támogatása, valamint nem utolsósorban Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró életművének gondozása, emlékének megőrzése [13]. A tervek szerinti, az alapítvány több mint egymilliárd forintos vagyonnal való feltöltése folyamatban van. Többek között a már tulajdonában levő, egy, a Magyar Írószövetség székhelyéhez közel fekvő budapesti nagy lakás, a kolozsvári Méhes-ház, a Bulgakov kávéház, a hargitafürdői Kányádi Sándor-nyaraló, valamint Szőcs Géza kolozsvári háza is az alapítványhoz kerül, alkotó-, valamint vendégházként, illetve az irodalmat szolgáló befektetésként.

Mecénási tevékenységének fő fókusza a határokon túlrekedt, kiemelten az erdélyi magyarság megmaradása. Ennek érdekében két, magyar hagyományokat őrző kávéházat működtet Kolozsváron, a Rhédey Kávéház a főtéren[14], valamint a Bulgakov Irodalmi Kávéház és Kultúrbisztró, röviden Café Bulgakov[15] a hajdani Búza, az első világháborút követő átnevezések után a Virág utcában működött, Hunyady Sándor méltán híres Vöröslámpás házának közvetlen szomszédságában. A Bulgakov számtalan kulturális programnak ad helyet minden héten. Az innen származó bevételeket kivétel nélkül támogatásra fordítja. Intézményeket, programokat, személyeket is támogat Erdélyben ezen kívül. A szüleitől örökölt, ma Méhes-háznak nevezett lakásban alakult meg és működött sokáig az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Ma is több szervezetnek és alapítványnak nyújt székhelyet, többek között a Méhes Sámuel által 1832-ben alapított napilap, az Erdélyi Híradó nevét viselő irodalmi kiadónak is.

2023 októberében exkluzív interjút adott az Index internetes portálnak, mint BKIK elnök és üzletember a BÁV fennállásának 250. évfordulója apropóján, ahol a magyar gazdaság állapotáról, kicsit távolabbra tekintve a helyünkről a világban, mit hagyunk utódainknak és miért fontos üzleti szempontból is, hogy Magyarországon vannak a gyökereink.[16]

Amikor 2024 április elején kiderült, hogy egy kiskorú magyar származású erdélyi tornászt bántalmaztak súlyosan román társai egy edzőtáborban[17] , rögtön teljes körű szponzorációt ajánlott a bántalmazott erdélyi tornásznak, egyúttal elmondta: „A többségnek a kisebbséget bármi módon és okból történő bántalmazó viselkedése megengedhetetlen, és nem lehet következmények nélkül hagyni. Fiatal koromban engem is értek Erdélyben atrocitások a magyarságom miatt. Ezeket szüleimnek, barátaimnak, az iskolámnak köszönhetően fel tudtam dolgozni, és megerősödtem. A bántalmazott fiatalembernek éreznie kell, hogy van egy közösség, aki mögötte áll, és segíti őt.” [18] [19]

Miután nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy 2024 januárban Fradi női kézicsapatát egyik napról a másikra elhagyta a szponzora[20], a Főtaxi elnökeként a csapat segítségére sietett és szponzorációs szerződést írt alá áprilisban a Ferencváros női kézilabda csapatával, kijelentve: „Én Kolozsváron nőttem fel, ahol a szurkolás egyszerre protestálást is jelentett. Az osztályunkban szinte minden fiú Ferencváros-szurkoló volt. Erdélyben Fradi-drukkernek lenni annyit jelentett, hogy magyarok vagyunk. Ezt igazán az tudja megérteni, aki megélte azokat az éveket. Nem csoda, ha a gyermekeimmel ma is kijárok Fradi-meccsekre, és ha a Fradinak szüksége van támogatásra, akkor rám is számíthatnak”[21]

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Báthory-díj (2007) - a határon túli oktatási intézmények működtetésének elősegítéséért, az esetleges akadályok leküzdését, valamint az oktatás javulását elősegítő tevékenységéért[22]
  • Kincses Kolozsvár-díj (2013) - Kolozsvár magyar közösségi életének fellendítésében és a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésében, támogatásában vállalt tevékenysége elismeréseként[23]
  • A Főváros Gazdaságáért díj, Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (2015) - a BÁV Zrt. elnökeként végzett tevékenységéért[24]
  • Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2015) - kivételes vállalatvezetői eredményei mellett az elmúlt évtizedekben folytatott mecénási tevékenységéért, a magyar kulturális és történelmi értékek megőrzésének támogatásáért[25]
  • IBSSA (International Bodyguard and Security Services Association) Grand Cross Knight of Security díj (2016) – jelentős nemzetközi tevékenységéért[26]
  • Monacói Hercegség Saint Charles rend (2022) - a Monacói Hercegség hírnevének növeléséért, valamint a hercegség iránti elkötelezett munkájáért[27]
  • A Magyar Köztársaság Érdemrend parancsnoki kereszt a csillaggal polgári tagozat kitüntetés – a magyar gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe, valamint az erdélyi magyar kultúra és közösség támogatása iránt különösen elhivatott, sokrétű tevékenysége elismeréseként[28]

Családi háttere szerkesztés

Erdélyi református családban született. Ennek azért is van különös jelentősége a számára, mivel a reformáció megjelenése Erdélyben egybeesik a nemzeti eszme ébredésével. Az önálló erdélyi fejedelemség teljes mértékben a protestantizmusnak, illetőleg az abból kifejlődött állami és társadalmi elveknek, eszméknek a befolyása alatt állott. A nemzeti eszme évszázadokon keresztül része volt a református egyháznak és a hazafiság Trianon után kap különös jelentőséget Erdélyországban.

Édesapja Nagy Elek (írói álnevén Méhes György) Kossuth-díjas író, mese- és drámaíró, újságíró. Édesanyja Márgai Erzsébet irodalomtanárnő.

Ősei között található Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író, az Arithmetica címet viselő első erdélyi matematika-tankönyv írója, Méhes Sámuel (Kolozsvár, 1785. január 30. – Kolozsvár, 1852. március 29.) tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár, az MTA levelező tagja (1836), az első kolozsvári magyar nyelvű napilap, az Erdélyi Híradó tulajdonos-szerkesztője, illetve Sárkány Ferenc és fia Sárkány Lajos, mindketten a Kolozsvári Református Kollégium professzorai, az utóbbi igazgatója is.

Anyai ágon ősei Bethlen Gábor fejedelemsége alatt kaptak nemesi rangot, valamint a sztrigyszacsali és borbátvizi előnevek viselésének a jogát.

Testvére Sárkány-Nagy Erzsébet (született Nagy Erzsébet) irodalmár.

Öt gyermeke van három házasságból, Zsombor, Levente, Sebestyén, Emese és Elek, valamint három unokája.

Felesége Paulin Renáta közgazdász, humán erőforrás tanácsadó céget irányít.

2012-ben a Szerelmes földrajz című tévésorozat Kolozsvárott – Nagy Elekkel szóló részében vall személyes hangnemben szülővárosáról és szüleiről.[29]

Nyilatkozataiban mindig hangsúlyozza, sikereit alapvetően szüleinek köszönheti, ahogy nevelték és annak a szeretetteli, gondoskodó környezetnek, amelyben felnőtt. Vallja, hogy a kisebbségi lét tanította meg igazán a toleranciára, erősítette meg nemzeti tudatát. A gyalui várkastély május 17-i ünnepélyes megnyitója kapcsán az erdélyi Krónika internetes portálnak adott interjújában beszél azokról az értékekről, amelyeket szüleitől kapott, azokról a nehéz időkről, amin a szülei átmentek az első és második világháborúban, a Romániához tartozó Erdélyben, a kommunizmusban átélt nehézségekről, az írók, benne saját édesapjának is a viszonyát a mindent átszövő Securitatéval és hogyan edződött meg ő maga ezekben az időkben.[30]

Szabadidős tevékenységei szerkesztés

Fiatalon sokat sakkozott, 17 évesen a román ifjúsági bajnokságon bronzérmet szerzett, 1977-ben Bukarest egyetemi bajnoka. 1981-ben 2163-as Élő-pontszámig jutott.

Jegyzetek szerkesztés

  1. [1. http://nol.hu/belfold/megnyerte_monacot_a_vegyepszer_feje-322150 Megnyerte Monacót a vegyépszer feje]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  2. [2. https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2019/02/a-kuldottgyules-nagy-eleket-valasztotta-meg-bkik-elnoknek A küldöttgyűlés Nagy Eleket választotta meg BKIK elnöknek]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  3. A 100 Leggazdagabb Magyar - 2023. a100leggazdagabbmagyar.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.)
  4. [3. https://irodalmijelen.hu/hirek/nagy-elek-uzletember-tulajdonaba-kerult-gyalui-varkastely Nagy Elek üzletember tulajdonába került a gyalui várkastély]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  5. Aláírták a Méhes György Alapítvány alapító okiratát. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  6. A Vegyépszer építi tovább az M7-est. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  7. Nagy Elek a PS-nek: végre valódi vállalkozók vezessék az országos kamarát és ne egy főállású elnök! (interjú). (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  8. Barcsay Tamás: Nagy Elek megmentette a gyalui várkastélyt. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  9. Húszmillió lejes európai uniós támogatásból újul meg a gyalui várkastély. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  10. maszol.ro: Befejeződött a gyalui várkastély felújítása (magyar nyelven). https://maszol.ro/, 2023. december 19. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  11. További erdélyi műemlékek újulhatnak meg. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  12. Egy 105 szobás hotelt ajánlott fel a járvány elleni védekezésre Nagy Elek milliárdos. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  13. Az erdélyi magyar író szellemiségét viszi tovább a Méhes György Alapítvány. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  14. „Café Rhédey: a mi közös titkunk”. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  15. Bulgakov macskaház. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  16. Balázs, Gyöngyösi: Nagy Elek: Orbán Viktor nagyon komoly érdekeket sért Magyarország érdekében, és ezt ő is tudja (magyar nyelven). index.hu, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  17. Kiskorú magyar tornászt bántalmaztak súlyosan román társai a resicai edzőtáborban (magyar nyelven). transtelex, 2024. április 5. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  18. maszol.ro: Mecénás kínált támogatást a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak (magyar nyelven). https://maszol.ro/, 2024. április 9. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  19. VG: Teljes körű szponzorációt ajánlott a bántalmazott erdélyi tornásznak Nagy Elek, a BKIK elnöke (magyar nyelven). Világgazdaság, 2024. április 9. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  20. Nemzet, Magyar: Kubatov Gábor: Meg vagyok döbbenve… (magyar nyelven). Kubatov Gábor: Meg vagyok döbbenve…, 2024. január 22. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  21. A Főtaxi lett az FTC női kézilabdacsapatának új szponzora (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2024. április 11. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  22. Az Akadémián átadták a Báthory-díjakat. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  23. Díjözön Kolozsvár „felrázóinak”. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  24. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elismerései. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  25. MMA Aranyérem | Magyar Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  26. IBSSA. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  27. Saint Charles renddel tüntették ki Nagy Eleket, a BKIK elnökét. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  28. Március 15-én tisztelet a bátraknak!. marcius15.kormany.hu. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  29. [port.hu Szerelmes földrajz / Kolozsvárott - Nagy Elekkel]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  30. Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását (magyar nyelven). kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2024. május 7.)

További információk szerkesztés