Wikipédia

Nagyar

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Nagyar község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Nagyar
A református templom és környezete
A református templom és környezete
Nagyar címere
Nagyar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBánóczi Lajos (független)[1]
Irányítószám4922
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség633 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 34′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 34′
Nagyar (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nagyar
Nagyar
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti felében, a Szamosközben fekszik, a Felső-Tisza bal partján.

Szomszédai: észak felől Tarpa, kelet felől Szatmárcseke, délkelet felől Kömörő, dél felől Penyige és Fehérgyarmat, nyugat felől Kisar, északnyugat felől pedig Tivadar.

A környék fontosabb települései közül Fehérgyarmat 10, Szatmárcseke 8, Tarpa 10, Tivadar pedig 5 kilométer távolságra található.

Megközelítése szerkesztés

A település központján végighúzódik, nyugat-keleti irányban a 4130-as út, ezen érhető el Kisar és Szatmárcseke felől is. Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala: Fehérgyarmatig a 491-es főúton, majd onnan Kisarig a 4127-es, onnét pedig a 4130-as úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Fehérgyarmat vasútállomása.

Története szerkesztés

Nagyar nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták az oklevelekben. 1374-ben a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey családbeliek birtoka, ekkor még egyetlen Ar nevű település volt ismert, s így valószínűleg későbbiekben ebből alakult ki, vált kétfelé Kis- és Nagyar.

1387-ben a Matucsinayak birtoka, akik hűtlenségbe estek, és birtokukat a Rozsályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták, kiktől 1391-ben leányágon a Báthoryakra szállt.

1395-ben Luxemburgi Zsigmond király visszaadta a Matucsinayaknak, s az ő birtokuk volt 1436-ig, ekkor ismét hűtlenségbe estek, s végleg a Báthoryaké lett, s az övék maradt, míg a család Báthory Istvánnal ki nem halt. Ezután a Bethlen, majd a Rákóczi-családé lett, s a szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg.

A 15–16. században részbirtoka van itt még a Rozsályi Kún és a Drágfi családoknak is.

A 18. század végén a Rhédey, Pongrácz, Domahidy, Fogarassy, Csicseri, Ormos, Kisdobronyi, Isaák, Kállay, Schuller és Uray családok voltak itt birtokosok. A 19. század első felében a Luby család és a Kende család szerezte meg, később Luby Károly, majd Luby Zsigmond és Géza a tulajdonosa.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

A településen 2009. november 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[19] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el, posztjáról szoros küzdelem (455 szavazatból mindössze 9 szavazatnyi különbség) döntött a két független jelölt között.[14]

2018. május 27-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, ezúttal is a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása okán.[20]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
679
669
677
644
623
633
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[21]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 15,4% cigánynak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 65,6%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 13% (10,8% nem válaszolt).[22]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,2% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,2% volt római katolikus, 43,7% református, 1,1% görög katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).[23]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Képek szerkesztés

  •  
    A Petőfi fa, itt írta a költő a Tisza című versét
  •  
    Légi felvétel a település egy részéről
  •  
    Kastély és rózsakert

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 5.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Választás (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1997. április 14. (Hozzáférés: 2020. március 5.) == Kelet-Magyarország, 1997. ápr. 14. 1. p.
  8. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 5.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  10. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  11. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 5.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  12. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  13. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 5.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  14. ↑ a b Nagyar időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2009. november 15. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  15. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  16. ↑ Nagyar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  17. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. március 5.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  18. ↑ Lecserélték polgármesterüket a nagyariak (magyar nyelven) (html). szabolcsihir.hu, 2018. május 28. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  19. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  20. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  21. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  22. ↑ Nagyar Helységnévtár
  23. ↑ Nagyar Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyar&oldid=26598036”