Wikipédia

Nagygyörgy Zoltán

Nagygyörgy Zoltán (Szabadka, 1955. április 22. –) a vajdasági Horgoson élő képzőművész, grafikus, publicista, helytörténész és a harcművészetek mestere. Sokoldalú munkásságáért 2010. október 20-án átvehette Magyarkanizsa Pro Urbe díját.[1]

Nagygyörgy Zoltán
Született1955. április 22. (69 éves)
Szabadka
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásahelytörténész, rajzoló, illusztrátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygyörgy Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Szabadkán született id. Nagygyörgy Zoltán és Calbert Ida horgosi házaspár egyetlen gyermekeként. Önmagáról úgy nyilatkozik, hogy elsősorban helytörténész, illetve okleveles karate mester és edző. Mindkettő nagy odaszánást igénylő hobbi, bár a karate már inkább szakmának számít életében – több mint négy évtizede műveli. Ez idő alatt oktatói oklevelet szerzett és Horgoson sikeres karate-iskolát működtet.[2] A vajdasági Kjokusin karate szövetség alapítója és szakértői tanácsának tagja.

2008. december 13-án Székesfehérvárott elvégezte a Kodolányi János Főiskola és a Zürichi Egyetem Történelmi Tanszék közös levelezőtagozatát, történészi oklevelet szerzett.[3]

Képregény és illusztráció szerkesztés

A jugoszláv és ezen belül a szerb közvélemény számára azonban a leginkább mint képregényalkotó ismert. A kilencedik művészethez[4] való viszonyulásában a humorisztikus-groteszk és karikatúra stílusát követi, mégpedig a francia/belga-iskola és különösképp Raymond Macherot egyedi stílusát, akit a képregény berkeiben csak mint "európai Disneyt" ismernek. Macherot halálhírére 2008-ban több szerbiai napilapban nekrológot írt.[5][6]

 
A horgosi „Magyar Macherot” egy képregénytáblája

Miközben a szabadkai származású képregényrajzolók közül Leo Pilipović[7][8] vagy a festők közül a szintén horgosi Fujkin István[9] magára a csúcsra törtek, addig Nagygyörgy horgosi lakhelyén szerényen meghúzódott. Slobodan Ivkov (1959–) szerbiai publicista így ír erről: „1990 óta a (képregény) piac, röviddel az állam előtt, összeomlott és a képregényalkotók számára ez a véget jelentette. Másféle tehetséget kezdtek értékelni és támogatni. Ha ma egy picit is jobb lenne a könyvkiadás helyzete, Zoltánt egyértelműen nagy példányszámú – valószínűleg gyermek és ifjúság számra kiadott – magazinokban olvasnánk. Ami Pilipović volna a realisztikus stilizáció rajzművészetében, a »macherot« típusu groteszk területén Nagygyörgy lenne.”[10] (példaként említett két kollégája külföldön érvényesült). Az általa kreált képregény a fiatalabb generációknál befutó lett volna – Eduard Petiška meséje nyomán rajzolt "Peti kalandja a gazdagsággal" című rajzregénye 2019-ben a Családi Kör vajdasági hetilapban[11] újra megjelent. A történet egy kis verébről és madártársairól szól.

Helytörténet és műemlékvédelem szerkesztés

 
Az áldatlan állapotú Horgos–Kamarás vasútállomás 150 éves műemlék-épülete

Több munkája jelent meg helytörténet témakörben, a település központjában álló információs-tábla is Nagygyörgy munkája. Tagja a szegedi Csongrád Megyei Honismereti Egyesületnek.[12] Erőfeszítéseket tesz a múlt ideológiailag motivált generációi által okozott hibák helyrehozatalára – kiállt az úrbéri korszak pompás épületeinek valamint azok parkjainak a helyreállításáért Horgoson és környékén, gyűjtőmunkája során a már lerombolt épületek méltatását, dokumentálását végzi. Emléktáblák – többek között a Délvidék első Kossuth-táblája – állításának, a Nepomuki Szent János kápolna és az általános iskola (Kárász-család alapította egykori árvaház) felújításának, hagyományos utcanevek visszaállításának kezdeményezője. Kiállt a Kárász és Reök család államosított, romlásra ítélt birtokainak, illetve a Kamarás–parkerdő – császári és királyi üdülő – környékén nagyon rossz állapotban lévő nyaralók megmaradásáért. Ezek egyikében délvidéki gyűjtőútja során Bartók Béla is megszállt. A szecessziós és eklektikus épületek egy része ugyan műemléki státust élvez, de semmi sem történik, az enyészetté válnak vagy átépítik őket. A védelemre szoruló kategóriába tartoznak a kegyhelyek és a pompás kamarási vasútállomás is, amely a történelmi Magyarország egyik első vasúti pályáján, 1869-ben emelt jelentős vasúttörténeti emlék. A Kamarás-erdő parkja a szerbiai törvények értelmében tájvédelmi körzet státust visel (IUCN V kategória) ezért végre fontolgatják az állomás felújítását is.[13] A sok évig áldatlan állapotú Kárász-kastély részleges helyreállítását az elmúlt években kezdték meg.

A Nagygyörgy család története szerkesztés

Családtörténetét így fogalmazza meg: „Édesapám id. Nagygyörgy Zoltán (Horgos, 1928.01.29. – Törökkanizsa, 1989.06.11.) földbirtokos, ezüstérmes vadászmester, édesanyám Czalbert Ida (Horgos, 1922.08.28. – Zenta, 1997.12.10.) női divatszabó, szakácsmester, a helyi színjátszótársulat tagja (1940-1954). Ősszülőm, a lekenyei Nagygyörgy János Gömör vármegyében (ma Szlovákiában van) 1626. április 13-án II. Ferdinánd (1578-1637) magyar királytól lekenyei előnévvel címeres nemes levelet kapott, a törökök ellen vívott küzdelemért. 1723-ban Csongrád vármegye újraszerveződésekor a lekenyei Nagygyörgy családból Ferenc Szegedre költözött. Ükapám, Albert az 1860-as években költözött az egyik Horgos körüli tanyára.“[14]

 
Elhanyagolt villa a Kamarás-soron. A még álló kultúrtörténeti emlékek közül csak egy védett.

Sportkarrier szerkesztés

A Kjokusin karate vajdasági szervezetét 1989. június 11.-én Horgoson alapította, mégpedig a stílus megalkotója Ójama Maszutacu (1923—1994) mester személyes jóváhagyására. A harcművészet témájában a szerbiai "Karate ring" és "Crni pojas" (fekete öv) lapokba ír. Az évek során letette az oktató-mester (4. dan) fokozatát és a sportágban tanítványaival és munkatársaival számos sikert értek el.[15][16]

Művészeti és képregényalkotói pálya szerkesztés

Nagygyörgy önképzett művész, rajzolással – főként grafikával – kiskora óta foglalkozik. Első rajzát 1972-ben a Jó Pajtás gyermekújság közölte, majd munkái megjelennek az újvidéki Magyar Szó és Képes Ifjúság, a szabadkai Hét nap és Dolgozók lapokban, valamint a szabadkai "Sada", a szarajevói ABC Stripa és a Ju Strip (Gornji Milanovac) szakfolyóiratokban.

Máig több mint 100 önálló és közös tárlaton vett részt: Horgos 1972, 1973, 1974, 1977, 1980 (első önálló tárlat), 1982, 1984, 1985 és 1993; Magyarkanizsa 1973, 1974 és 1980 (önálló); Szabadka 1973, 1974, 1975, 1976, 1982, 1983, 1984, 1985 és 1986; Szeged 1984 és 1992 (önálló), Ada 1973 és 1974; Óbecse 1973 és 1974, Zenta 1974, Zombor 1984 és 1985, Zágráb 1973; Újvidék 1986 stb. Díjai: első helyezés Szabadka község képzőművészeti találkozóján 1973-ban, második 1974-ben a vajdasági középiskolák képzőművészeti versenyén Becsén. Első nagyobb sikere a "Yu Strip" folyóirat képregény-pályázatának első díja 1979-ben.

Képregényalkotásában a klasszikus francia bande dessinée (BD) stílusát követi, azon belül pedig Macherot (1924-2008) groteszk–antropomorf alakjainak technikáját. Tagja a Képregény-alkotók szerbiai társaságának (USUS).[17]

Nagygyörgy 1979 óta grafikai szerkesztéssel és illusztrációval foglalkozik.[17][18] Műhelyében turisztikai térképek és kulturális-informatikai táblák valamint könyvborítók, emblémák, heraldikák,[19] védjegyek, italcímkék (pl. a horgosi "Bácska" gazdaság számára), harcművészeti piktogramok (a Crni Pojas és Karate ring folyóiratokban), diplomák (pl. a magyarkanizsai vadásztársaság oklevele), matricák stb. készültek, készülnek.[20]

Válogatott bibliográfia szerkesztés

  • A népdalgyűjtés múltja Horgos-Kamaráson, Bácsország 2001. IX–XII. (111–113. o.) Grafoprodukt, Szabadka
  • Horgosról megjelent könyvek, Bácsország 2001. IX–XII. (122. o.) Grafoprodukt, Szabadka
  • Vile za sve vekove (interjú szerbhorvát nyelven). Subotičke novine (Szabadkai ujság) 2001. jún. 1. 17. o.
  • Az eltűnt Kamaráserdő nyomában. Bácsország 2000. millenniumi szám (49–52. o.) Grafoprodukt, Szabadka
  • Miskolci Magdolna: Fordítsunk gondot örökségünkre (riport), Magyar Szó 2002. augusztus 11. (14. o.), Újvidék
  • Beszélő múltunk (helytörténet), Újvidék, 1995 – szerkesztette, borítótervvel és 300 könyvillusztrációval
  • Horgosi képeslapok (4 típus), 2002, nyomtatva a szerző koncepciója szerint és fotóiból. Grafoprodukt, Szabadka
  • A horgosi borvidék története I–III. (cikksorozat), Hét Nap 2003. 05. 21. – 2003. 6. 4, Szabadka (14. o.)
  • A világ első Kossuth utcája. Magyar Szó (Hétvége rovat, 3. o.) 2004. 03. 13, Forum, Újvidék
  • Horgos helytörténet kutatása és kultúrájának helyzetképe. Bácsország 2002. IV–VI. (118–121. o.) Grafoprodukt, Szabadka
  • Propast pred očima naslednika (interjú szerb nyelven). Dnevnik 16. 01. 2005 (p. 8), Novi Sad – Újvidék
  • Horgosi kalauz, brosúra (24 oldalon, a szerző kidolgozásában) 2005 június 3. Dániel Print, Újvidék
  • Horgos térképe (autentikus utcanévjegyzékkel) 2006 január 5. Dániel Print, Újvidék
  • Bartók Horgoson. 2006 aug. 27, Szegedi Műhely II. szám (1–5. o.) Somogyi Könyvtár, Szeged
  • Ismerjük-e történelmünket és a nemzeti ünnepeinket? Magyar Szó, 2007. 03. 17. (9 o.), Újvidék
  • Hajdú Ildikó: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – 8. szám, 2007. Nagygyörgy Zoltánról (riport). Történeti Muzeológiai Szemle 7, 365. o. Budapest
  • Jelzett nemzetközi turistautak Észak-Bácskában (plakát és 12 oldalas brosúra, a szerző munkái), 2007. szeptember 8. Grafoprodukt, Szabadka
  • Nagygyörgy Zoltán: A Fejérváry és Kárász család nemes cselekedetei. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Hungarica 11. Szeged, 2008 (arhivált)
  • M. Mitrović: Nekadašnjem sjaju neophodan spas (interjú szerb nyelven). Caffe Vojvodina, Adrum – Novi Sad (38–40. o.) 2004. december 1.
  • Ötvenéves (lenne) a Buksi (Közelkép rovat, 11. o.) Magyar Szó, 2008. 09. 25, Forum, Újvidék
  • Horgos születésnapja. Horgosi Kisújság, 4–5. o. Horgos, 2008. december
  • Ilija Tucić: Selo moje lepše od Pariza – Horgoš (interjú szerb nyelven). Vojvođanski magazin, 2008. november 26–31. o, Petrovaradin – Pétervárad
  • 50 éves volna a Buksi. Hét Nap online 2008. 06. 11. LXIII. évf. 24. szám.
  • 90 év után itthon. [2019. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 13.) Hét Nap Szabadka, 2012. 10. 31,

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Pro Urbe Díj átadása Nagygyörgy Zoltánnak (video)
  2. ↑ Hat Mikulás kupa Horgosra került. 2012. 11. 28. . [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. (arhivált)
  3. ↑ diploma. Székesfehérvári Kodolányi János főiskola
  4. ↑ Bayer Antal: Miért pont a kilencedik? – Képregény Blog.
  5. ↑ Nagygyörgy Zoltán. „Elhunyt Vakarcs és társainak szülőatyja”, Hét Nap – Körkép, 22. 10. 2008. 
  6. ↑ Nagygyörgy Zoltán. „Gyászol Vakarcs, Clifton ezredes és a többiek”, Magyar Szó – Üveggolyó, 3. 11. 2008. 
  7. ↑ BD Gest': Pilipovic, Léo (hollandul)
  8. ↑ Lambiek Comiclopedia – Léo Pilipovic (angolul)
  9. ↑ LP & CD Covers – Art Of Istvan Fujkin (hozzáférve: 2021. 10. 12.) (angolul)
  10. ↑ Slobodan Ivkov: Subotički strip? (Prilog istoriji stripa u Subotici) in: 60 godina domaćeg stripa u Srbiji, Galerija „Likovni susret“, Subotica, 1995. (szerbhorvátul)
  11. ↑ Nagygyörgy Zoltán (2019. április 18.). „Peti kalandja a gazdagsággal”. Családi kör, 43. o. (Hozzáférés: 2021. október 14.)  
  12. ↑ Nagygyörgy, Zoltán: Horgosiak a honismereti akadémián Vas megyében. 2010. 07. 02.. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. (arhivált)
  13. ↑ Épül a Szeged—Szabadka vasútvonal. Hét Nap online 2021.09.23. LXXVI. évf. 38. szám
  14. ↑ Nagygyörgy Zoltán: RadixFórum. Fórum magyar családtörténészeknek (hozzáférve: 2021. 10. 12.)
  15. ↑ Húsvéti edzéssel Hollandiába. 2012. 11. 28. . [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. (arhivált)
  16. ↑ 3 aranyérem + 1 ezüst. 2012. 11. 28. . [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. (arhivált)
  17. ↑ a b Biográfia az USUS oldalán (szerbhorvátul)
  18. ↑ A szerző formatervei
  19. ↑ A szerző heraldikai munkái
  20. ↑ Slobodan Ivkov: Subotički strip? (Prilog istoriji stripa u Subotici) – Zoltan Nađđerđ. Galerija „Likovni susret“, Subotica, 1995. (szerbhorvátul)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagygyörgy_Zoltán&oldid=26789395”