Nagykapornak
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nagykapornak egy község Zala vármegyében, Zalaegerszegtől keletre a Zalaegerszegi járásban.
| Nagykapornak | |||
 | |||
| Szentséges Üdvözítő római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sifter Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8935 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 909 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 49′ 11″, k. h. 16° 59′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 11″, k. h. 16° 59′ 42″ | |||
 Nagykapornak
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Nagykapornak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykapornak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Nagykapornak a Zalai-dombság középső részén helyezkedik el, az észak-déli irányban húzódó Principális-völgy keleti felén. Kelet-nyugati irányban a Zalaegerszeg és a Balaton térsége között húzódó 76-os főút halad át a területén; erre merőleges a jóval kisebb forgalmú, Zalaszentmihálytól Misefa érintésével Pókaszepetkig húzódó 7362-es út, amely a község nyugati peremén halad el.
A település sűrűn elérhető autóbusszal Zalaegerszeg és Keszthely felől, de összekötik járatok Budapesttel és egyes dunántúli nagyvárosokkal is.
A településen áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek egy állomása van itt, de a településen kívül: a Nagykapornak vasútállomás a központtól távol, attól mintegy 5,5 kilométerre, Kisbucsa közelében található. A vonalon haladó járatok közül csak egyetlenegy vonatpár áll itt meg.
Története szerkesztés
Nagykapornak a 11. században települhetett be a Kádár nemzetséggel. Az 1210-es években bencés apátság épült itt. A temploma óriásinak számított, és mivel egyike volt a két Zala vármegyei hiteles helynek (Zalavár mellett), amelyek Nagy Lajos király rendelete után is megmaradtak, nagy jelentőséget kölcsönzött Kapornaknak. A település első említése 1234-ből való „Copurnak” alakban.
A település jelentőségét mutatja, hogy 1335-től kezdve a 16. századig többször volt vármegyegyűlés színhelye. A 15. századtól nemesi törvényszék is működött Kapornakon. Zala vármegyében ekkor hasonló intézmény csak Tapolcán volt.
A kiváltságai ellenére a mezővárosi jogokat csak 1459-ben szerezte meg. Ekkor sókamara is nyílt a városban, és egyben járási székhely vált belőle. I. Mátyás király 1465-ben adományozta a települést az apátságnak.
A törökök elleni védekezésben szerepe fokozatosan nőtt. 1537-től császári csapatok védték. Az apátság eredeti funkciói eddigre már lényegében nem működtek. Az apátok fényűző világi életet éltek, és szerzetesi fogadalmat se tettek. A törökök előtti utolsó apátot, Mezőlaky Ferencet, aki egyben a zalavári apát címét is birtokolta, 1566-ban iktatták be Kapornakon. 1567-ben azonban a török elpusztította az apátságot, ám annak vagyonát és értékes könyvtárát sikerült átmenteni Zalavárra. Az apát 1568-as halála után bizalmasai végrendeletét meghamisították, maguknak követelve az értékes vagyont. A kárvallott királyi kamara azonban csapatokat indított utánuk, és hosszú harcok után visszaszerezték a kincseket és a várost. 1570-ben az apátságot végvárrá alakították át, és az ezt követő időkben a város lakossága gyorsan fogyott. A város jelentőségét lassan Zalaegerszeg vette át.
A vár jelentősége közben fokozódott, 1600-ban sikerrel verték vissza a Kanizsa felől érkező törököket. Majd 1601-ben tovább erősítették a várat. A törökök 1664-ben elfoglalták, és fel is gyújtották a megmaradt települést. A vasvári békét követően azonban ismét magyar kézen volt. Az apátság is újraszerveződött a zalavári apátság felügyelete alatt, és fokozatosan növelte befolyását a várban.
A 18. században indult meg a település újratelepülése. Temploma 1735-től működött, és a 16. században nyílt iskolában is újraindult a tanítás. 1736 és 1779 között barokk stílusban újjáépítették az apátsági templomot is, így régi formájából sokat vesztett. 1751-ben önállósult a kapornaki apátság Zalavártól. A Rákóczi-szabadságharc után a birtokos Kazó család elismerve a jobbágyok költözési jogát nagyban hozzájárult a település növekedéséhez. 1858-ban a jezsuiták is a településre költöztek, és mintagazdaságot kialakítva gazdagították a várost. 1876-ban azonban a közigazgatási reform keretében Nagykapornak mind mezővárosi címét, mind járási székhely jellegét elvesztette, és a Pacsai járás községe lett. Mindazonáltal megmaradt jelentőségét mutatja, hogy külön egy fiú- és egy lányiskola működött a városban, évi ötször tartottak országos vásárt, és 1885-ben a kegyesnővérek is lakhelyüknek választották.
Az első világháború súlyos veszteségekkel járt a lakosságot tekintve. A behívott katonák mintegy harmada maradt a harctereken, továbbá sokan váltak rokkanttá. Bár a vasút már 1865 óta megközelítette a települést, igazán csak a zalaegerszegi műút 1920-as években történt megépítése és az azon megszerveződő autóbusz-közlekedés kapcsolta be a közlekedésbe a települést.
A második világháború ismét jelentős számú áldozatot követelt, köztük sok zsidó családdal.
1950-ben az ÁVH kegyetlenül felszámolta az itteni szerzetesrendeket. Bár a nagy kiterjedésű földterületük a lakosság kezébe jutott, a korábbi egyházi iskolák egybevonásával és szekularizálásával közel megbénították a korábban jól működő oktatást. Ennek nyomán korábbi körzeti jelentőségét hamar elvesztette a település.
1971-ben általános iskola, 1978-ban óvoda nyílt a községben, de mindazonáltal az elvándorlás nagyban jellemezte és sokan Zalaegerszegre jártak dolgozni. A rendszerváltást követően azonban sok kapornaki vesztette el az állását, így a falu helyzete komolyan romlott. Az 1990-es évek közepétől az új helyi és zalaegerszegi munkahelyek létrejöttével stabilizálódott a helyzet.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Molnár Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Molnár Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Molnár Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Molnár Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Sifter Péter (független)[7]
- 2010–2014: Sifter Péter (független)[8]
- 2014–2019: Sifter Péter (független)[9]
- 2019-től: Sifter Péter (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 925 | 922 | 921 | 887 | 868 | 909 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,9%, cigány 1,07%, német 1,07%. A lakosok 63,6%-a római katolikusnak, 1,9% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 11,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,5% nem nyilatkozott).[10]
Látnivalók szerkesztés
- Szentséges Üdvözítő római katolikus templom
- Remetekert
Érdekességek szerkesztés
- Hosszú ideje visszatérő vendég Nagykapornakon a nagykapornaki gólya.
- Nagykapornakon a 76-os főút közelében (Ország út 4.) emberemlékezet óta költ egy gólyapár. 2004 februárjában a hosszú évek óta gyarapodó fészkét leszedték a megroggyant kéményről. A visszatérő vándor ismét a régi helyre kezdett fészket rakni, ahonnan – elijesztése után – előbb Misefa központjában egy villanyoszlopon, utána Nagykapornak központjában, majd kis idő múlva a régi fészke közelében szintén egy villanyoszlopon kezdett új fészket rakni. Ez utóbbi helyen kitartott, költ.
- A fent említett villanyoszlopra 2005. március 24-én fészektartó került felszerelésre, melyet a gólya nem foglalt el. Nagykapornak központjában, az óvoda mellett folytatta 2004-ben felhagyott fészkét.
- Éves visszatérései egybeesnek a barna varangyoknak a misefai halastóba vonulásával.
- A település több, külső és belső helyszínén forgatták a Szevasz, Vera! című játékfilm számos jelenetét (az esküvői és lakodalmi epizódokat, illetve néhány más jelenetet).
Híres emberek szerkesztés
- Makovecz Imre építőművész gyermekkora egy részét itt, édesapja szülőfalujában töltötte el.
- Itt született Buza Sándor rádiós műsorvezető, szerkesztő.
- Itt született Forster Elek országgyűlési képviselő, gazdasági főtanácsos, földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tag.
- Itt született Varga István teológus, hittudományi főiskolai rektor, érseki bírósági helynök.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Nagykapornak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
