Nagymező
Nagymező (románul: Pruni) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
| Nagymező (Pruni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Alparét |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alparét (Bobâlna) |
| Irányítószám | 407093 |
| SIRUTA-kód | 56176 |
| Népesség | |
| Népesség | 31 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 453 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 23° 36′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 23° 36′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Csákigorbótól keletre, Alsóhagymás, Alparét és Kálna közt fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét nagy kiterjedésű mezejéről kapta. Neve románul Pruni, amely szilvást jelent.
Története szerkesztés
Nagymező nevét 1338-ban említette először oklevél locus Nagmezew módon írva.
Későbbi névváltozatai: 1378-ban Nogoteluk, 1507-ben Naghmezew, 1599-ben Nagy Mezeo, 1636-ban Prum, máskép Nagymezeő, 1750-ben Nagy Mező, 1913-ban Nagymező.
Nagymező első ismert birtokosa 1378-ban Bebek György és Imre voltak, akiknek a király a reá szállt birtokot adományként adta.
Ezután Alparét tartozéka lett, s 1507-ben mivel Nádasdi Ongor János fiainak: Miklósnak és Jánosnak utódja nem született, így az ezek és Szobi (Zob) Péter fia Mihály között kötött kölcsönös örökösödési szerződés alapján királyi adományból Szobi Mihályra szállt.
1521-ben Héderfái Barlabási Lénárd erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalinra (Nyujtódi Demeterné), Magdolnára (Somkereki Erdélyi Gergelyné) és Zsófia, Borbála, Fruzina hajadonokra hagyta.
1573-ban Miksa császár Radák Lászlót itteni részében megerősitette, de 1577-ben Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Radák László itteni részét Kendy Ferencnek adományozta. Többi birtokosok: Deák Péter és Rácz János.
1577-ben e falut, mint hiteles vallatásból kitűnik, Barrabássi (Barlabási) János csanádi püspök bírta, ki Barrabássi Ferenc és Mihály, úgyszintén Bogáti Ozsvátnéval megosztozott. A Barrabássiak kihaltával Kendy Antalnéra (aki Bogáti leány volt) szállt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}